2016. Szeptember 07.

10 idézet a szerelemről a Büszkeség és balítélet írónőjétől, Jane Austentől

Jane Austen történeteiért töretlenül rajongunk, pedig már eltelt 200 év bőven azóta, mióta megírta a könyveit. Az ő kortalansága talán abban az őszinteségben és egyszerűségben rejlik, amivel úttörőnek számított a maga idejében, és amivel lebilincseli az olvasóit még ma is.

K.G.

Jane Austent azért jó olvasni, mert a szerelemről és életről a maga vidéki angolkisasszonyos módján rendkívüli éleslátással és iróniával fogalmazott. A varázslata abban rejlik, hogy nem kergetett illúziókat, könyveinek főhőseit olyan kalandokba keverte, amivel könnyen tudott azonosulni az akkori átlagos nő, ahogy ma mi is tudunk azonosulni regényeinek alakjaival. Valósághűen ábrázolta a legalapvetőbb emberi érzelmeket és konfliktusokat, mi pedig tanulhatunk tőle érzelmekről, kapcsolatokról, emberi természetről a könyvein keresztül.

Amennyire tisztában volt a szerelem és házasság rejtelmeivel, a saját életében annyira nem kamatoztatta tudását, ugyanis sosem ment férjhez, bár ifjúkorában eljegyezték, később ez a jegyesség felbomlott. Azért is alakult így az élete, mert súlyos betegsége miatt a teste fokozatosan elfeketedett, emiatt nem járt emberek közé. A következő idézetektől kedvünk támadt újra elolvasni a Büszkeség és balítélet vagy az Értelem és érzelem című könyveit.

Jane Austen regényei: Értelem és érzelem, 1811; Büszkeség és balítélet, 1813; A mansfieldi kastély, 1814; Emma, 1815; Meggyőző érvek, 1818; A klastrom titka, 1818.

10 idézet a Büszkeség és balítélet írónőjétől, Jane Austentől a szerelemről és életről

“A múltat el kell felejtenünk! Azelőtt talán nem szerettem őt annyira, mint most. De ilyen esetekben legnagyobb baj a jó emlékezőtehetség.“

***

“Ha már egy leány nem megy férjhez, időnként jól jön neki egy kis boldogtalan szerelem. Lehet rajta merengeni, s a barátnői is tisztelettel néznek rá.“

***

“Most már bizonyos vagyok benne (…), hogy nem voltam belé komolyan szerelmes, mert ha valóban átéltem volna ezt a tiszta és lélekemelő szenvedélyt, akkor most a nevét is utálnám, és mindenféle rosszat kívánnék neki.“

***

“Minden szellemeskedő közhelytől iszonyodom; s ezek közül is a leggyűlöletesebb, hogy “kiveti a hálóját”, meg “szíveket tipor”. Célzatuk durva és alantas; s ha valaha még elmés mondásnak számítottak is, eredetiségüket réges-rég kikezdte az idő.“

***

“A természetesség az egyetlen, ami egy csinos lány szellemét is oly vonzóvá teheti, mint a külsejét.“

***

“Magam is, csakúgy mint más, tökéletes boldogságra vágyom; s mint mindenki más, ezt a magam módján óhajtom elérni.“

***

“Minél jobban megismerem a világot, annál szilárdabb a meggyőződésem, hogy sosem lelek olyan férfira, akit szívemből szeretni tudnék.“

***

“A boldog házasság tisztán véletlen dolga. Bármilyen jól ismerték a jövendő házastársak egymás természetét, bármennyire hasonló hajlamaik voltak a házasság előtt, ez cseppet sem mozdítja elő boldogságukat. Később mindig ellentétek fejlődnek ki köztük, s ez elég ok a súrlódáshoz. Legjobb, ha az ember minél kevesebbet tud a másik hibáiról, akivel az életét le kell élnie.“

***

“Nincs már hatalma felette. (…) A fiatalember legyőzte érzéseit, de az ő lelkének ez nem hozott vigasztalást, nem enyhítette fájdalmát. Ellenkezőleg, csak arra szolgált, hogy megértse saját szívét: soha nem érezte még ilyen őszintén, hogy szeretni tudná, mint most, amikor már hiábavaló minden szerelem.“

***

“Az olyan terv, amely minden részletében élvezetesnek ígérkezik, soha nem sikerülhet, s az általános csalódást csak valami kis, részleges fájdalom védelme alatt kerülheti el az ember.”