nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Hátborzongató halálházat épített a világ első modern sorozatgyilkosa

Hátborzongató halálházat épített a világ első modern sorozatgyilkosa

Dr. Henry Howard Holmes az első történelmileg dokumentált, modern sorozatgyilkos, aki egészen különleges kegyetlenséggel bánt el áldozataival. Az orvosi végzettségű férfit, aki szélhámosként is igen tehetségesnek bizonyult, végül 34 éves korában végezték ki.
Andersen Dávid
Andersen Dávid
f Ajánlom

Henry Webster Mudgett néven született 1861. május 16-án, a történelembe azonban dr. H.H. Holmes néven vonult be. Földműves családban született, apja erőszakos alkoholista volt. A kis Henry azonban kitűnő tanulónak bizonyult, emiatt erősebb osztálytársai sokat zaklatták. Egyszer, annak érdekében, hogy megijesszék, bezárták a helyi orvos irodájába, ahol arra kényszerítették, hogy szemtől szemben álljon egy csontvázzal, sőt még a csontváz kezét is az arcára rakták. Később azt mondta erről az esetről, hogy eleinte meg volt ijedve, azonban később lenyűgözte az élmény. Nem sokkal ezután a halál megszállottjává vált, szabadidejében pedig kisebb állatokat boncolt fel.

Az ördög bennem lakott már a születésemkor. Nem tudok változtatni a tényen, hogy gyilkos vagyok, mint ahogy egy költő sem állíthatja meg az őt hatalmába kerítő ihletet. Amikor születtem, »A Gonosz« maga ott állt az ágyam mellett, amikor megérkeztem ebbe a világba, és azóta is folyamatosan velem volt.” – H. H. Holmes

Dr. Henry Howard Holmes rendőrségi fotója (Fotó: Wikipedia)
Dr. Henry Howard Holmes rendőrségi fotója (Fotó: Wikipedia)

Tizenhat évesen érettségizett, majd nem sokkal ezután már tanárként tevékenykedett. Meg is nősült, egy Clara Lovering nevű nőt vett feleségül 1878. július 4-én. 1879-ben, tizennyolc éves korában beiratkozott a University of Vermontra, nem volt azonban megelégedve az oktatással, ezért egy év után otthagyta az egyetemet. 1882-ben a University of Michigan orvosi karára iratkozott be, ahol 1884-ben orvosi diplomát szerzett.

Ez idő alatt a laborokból több holttestet is ellopott, azokat felismerhetetlenné tette, majd biztosítási csalásokhoz használta fel őket. Biztosítást kötött az elhunytak nevére, kedvezményezettként saját magát jelölte meg, majd a rendőrségen azt mondta, hogy ő talált rá a holttestre, akiről azt állította, hogy gyilkosság áldozata lett. Közben házassága zátonyra futott, feleségét és 1880-ban született fiát, Robertet magára hagyta, és egyre több szélhámosságot hajtott végre, jellemzően sikerrel. Több felesége is lett: Myrta Belknapot 1887-ben vette el, amikor Clara Loveringgel kötött házasságát még nem bontották fel. 1894-ben pedig a coloradói Denverben is feleségül vett egy nőt, Georgiana Yoke-ot.

A borzalmak helyszíne

Annak érdekében, hogy szélhámosságaira ne derüljön fény, gyakran költözött, a H.H. Holmes nevet pedig azelőtt vette fel, hogy 1886-ban Chicagóba települt volna. A város az 1893-as chicagói világkiállításra készült, mindenhol nagy volt a nyüzsgés. Holmes a South Wallace Avenue és a West 63rd Street sarkán álló gyógyszertárban, Elizabeth. S. Holton alkalmazásában kezdett dolgozni. Mivel keményen dolgozott, és jó munkaerőnek bizonyult, szépen keresett. Amikor Holton férje meghalt, Holmes felajánlotta a nőnek, hogy megvásárolja a gyógyszertárát, aki ebbe bele is egyezett. Ezután Elizabeth S. Holtont senki sem látta többé. A felőle érdeklődőknek Holmes azt mondta, férje halála után eladta a patikát és Kaliforniába költözött, hogy közelebb legyen még élő rokonaihoz.

Nem sokkal ezután Holmes megvásárolta a patikával szemben álló üres telket, ahol nagyszabású építkezésbe kezdett. Egy hatalmas, egész háztömböt kitevő, háromemeletes szállodát húzott fel a telekre, amelyet a világkiállításra érkező vendégek fogadására készülve World’s Fair Hotelnek nevezett, míg a helyiek a hatalmas épületet egymás között csak a Kastélyként emlegették.

A földszinten az áttelepített patika mellett további üzletek voltak, a két felső emeletre pedig Holmes irodái mellett igen bizarr helyiségek kerültek. A férfi az építkezés során folyamatosan cserélgette a munkásokat, annak érdekében, hogy ő legyen az egyetlen, aki pontosan ismeri az Kastély elrendezését és alaprajzát. A felső két emeleten különös labirintust alakított ki: sehová nem vezető folyosók, téglafalakra nyíló ajtók, illetve csak kívülről nyitható nyílászárók mellett egy sor egyéb csapdát is beépíttetett.

Hátborzongató halálházat épített a világ első modern sorozatgyilkosa
A chicagói South Wallace Avenue és a West 63rd Street sarkán álló szálloda, a “Kastély” (Fotó: Wikipedia)

Amikor az épület elkészült, Holmes elkezdte felvenni a szálloda leendő alkalmazottait. Főként nőket választott, a legtöbb dolgozótól pedig az alkalmazás fejében megkövetelte, hogy életbiztosítást kössön, amelyben őt jelöli meg kedvezményezettként. Mivel sokan közülük a világkiállítás miatt jöttek Chicagóba munkát találni, ideális célpontoknak bizonyultak, rokonok és ismerősök nélkül. Áldozatai között azonban szeretői, illetve a szálloda vendégei is szerepeltek.

Hollywoodi rémálom

H. H. Holmes ördögi kastélya tényleg olyan, mintha egy túlzottan fantáziadús hollywoodi forgatókönyvíró álmodta volna meg: egyes szobák hangszigeteltek voltak, egy titkos csövön keresztül pedig mérgező gázzal lehetett őket elárasztani. Másokat egy második emeleti szobába kísért, ahol egyszerűen felakasztotta őket, a külvilág tudta nélkül. Voltak olyanok is, akiket az irodájában lévő széfbe zárt és hagyott megfulladni.

Emellett volt még egy szoba, amelynek az ajtaját kinyitva csak egy téglafalat láthatott az egyszeri szemlélő. Ebbe a szobába csak egy plafonba épített csapóajtón keresztül lehetett bejutni, Holmes pedig arra használta, hogy áldozatait ide zárva magára hagyja, majd később, amikor belehaltak az éhezésbe vagy a szomjúságba, visszatért értük. A pokoli szállodában a holttestek eltüntetésére is megvolt a megoldás: Holmes titkos csapóajtókat és ledobókat, valamint egy álliftet is építtetett, amelyek segítségével észrevétlenül tudta az alagsorba juttatni a holttesteket.

A Kastély második emeletének alaprajza a korabeli újságcikkek alapján
A Kastély második emeletének alaprajza a korabeli újságcikkek alapján

Áldozatait változatos módon tüntette el: volt, akinek a holttestét egyszerűen elégette a pincében lévő két hatalmas kályhában, volt, akinek a tetemét oltott mésszel feltöltött gödrökbe dobta. De több holttestet szakszerűen kipreparált, a csontvázakat pedig – orvosi kapcsolatait felhasználva – szép haszonnal értékesítette orvosi egyetemek, főiskolák számára.

A vég kezdete

Holmes még 1889-ben, a Kastély építése során barátkozott össze a büntetett előéletű Benjamin Pitezel asztalossal, akivel később számos szélhámosság során együttműködött. A világkiállítást követően a chicagói gazdaság megtorpant, Holmes így újabb lehetőségek után nézett. A texasi Forth Worth-be utazott, ahol a Kastély mását szerette volna felépíteni, ezzel a projekttel azonban anyagi okokból felhagyott.

Közben egy csalás miatt rövid időre lecsukták, a börtönben pedig megismerte Marion Hedgepeth-t, akivel egy tízezer dollárral kecsegtető biztosítási csalást találtak ki. A megállapodás értelmében Holmes 500 dollárt fizetett volna neki egy olyan ügyvéd nevéért cserébe, akit be lehetne vonni a svindlibe. Szabadulása után azonban Holmes inkább Pitezelt hívta segítségül: az asztalos kötött a saját nevére egy jelentősebb biztosítást, majd ezek után megrendezték volna a halálát, amihez Holmes biztosította volna a megfelelően preparált holttestet. Ő azonban ehelyett szimplán leütötte Pitezelt, kloroformmal elkábította, majd felgyújtotta a még életben lévő férfit.

Ez volt Holmes bukásának a kezdete, 1894-ben ugyanis éppen Hedgepeth vezette a nyomára a rendőröket, mivel nem kapta meg a megbeszélt 500 dollárt. Eddigre már a kor egyik legjobbjának számító detektíviroda, a Pinkerton dolgozott az korábbi csalási ügyön. Végül 1894. november 17-én Bostonban fogták el, ekkor azonban még nem sejtették, hogy kivel van dolguk.

Végül visszavezették a szálakat a Kastélyig, ahol kihallgatták Pat Quinlan karbantartót, aki elmondta a rendőröknek, hogy munkavégzése során soha nem volt szabad felmennie a második emeletre. A rendőrök egy hónapig tartó vizsgálódás során darabokra szedték az épületet, így feltárták a kínzókamrákat és a titkos járatokat, de ennél is fontosabb, hogy több csontot, hajszálat, ruhát és ékszert találtak, amelyek alapján lehetővé vált Holmes néhány korábbi áldozatának azonosítása.  

1896-os újságcikk Holmesról
1896-os újságcikk Holmesról

Holmest végül 1895-ben Benjamin Pitezel meggyilkolásáért állították bíróság elé, a per során azonban további kilenc gyilkosságot sikerült rábizonyítani. Az esetet felkapta a korabeli sajtó is, a Philadeplphia Inquirer fizetett is Holmesnak a gyilkosságok történetéért. Áldozatainak számát soha nem fogjuk pontosan tudni: a tárgyalások során összesen 27 gyilkosságot ismert be, azonban, mielőtt felakasztották volna, azt mondta, hogy csupán két embert ölt meg.

Ennek ellenére az ez időből származó beszámolók és eltűnt személyekről szóló jelentések alapján gyanítható, hogy Holmesnak ennél jóval több gyilkossághoz volt köze, egyes kutatók azt sem tartják kizártnak, hogy a Kastélyban 100 vagy akár 200 embert is eltehetett láb alól. Holmest 1896. május 7-én akasztották fel, a philadelphiai Moyamensing börtönben. A Kastély épülete ma már nem áll, 1895 augusztusában porig égett. A New York Times akkori értesülései szerint két embert láttak beosonni az épületbe, akik fél órával később – a lángok felbukkanása előtt nem sokkal – sietve távoztak a helyszínről. Végül 1938-ban bontották el teljesen.

További cikkek sorozatgyilkosokról az NLCafén:

Megosztás Facebookon