nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
“A költészet, mint művészet, nem tiszta. De hát – attól tartok – az ember sem az” – 25 éve halt meg Nemes Nagy Ágnes

“A költészet, mint művészet, nem tiszta. De hát – attól tartok – az ember sem az” – 25 éve halt meg Nemes Nagy Ágnes

Kevés ismert női költővel dicsekedhet a magyar irodalom, Nemes Nagy Ágnes azonban prominens helyet vívott ki magának műveivel. A költőnő életében csak egyszer ment férjhez, pedig sokan udvaroltak neki.
Szarka Nóra
Szarka Nóra
f Ajánlom

Nemes Nagy Ágnes 1922. január 3-án, Budapesten született, mindvégig lánykori nevén publikált. A Baár–Madas Református Leánylíceumban kitüntetéssel érettségizett, utána a Pázmány Péter Tudományegyetem magyar–latin–művészettörténet szakos hallgatója lett, s itt szerzett diplomát 1944-ben. Egyetemi évei alatt ismerkedett meg Szerb Antallal és Halász Gáborral.

Nemes Nagy Ágnest leginkább a gyermekverseiről ismerik (pl.: Bors néni, Gondolj rám virág). Nemzedékek nőttek fel ezeken, melyek közül Halász Judit meg is zenésített párat (Akácfa, Jön a kutya, Égi fagylalt stb.). 

Te tudtad azt Nemes Nagy Ágnesről, hogy…

  • …a holokauszt idején zsidókat mentett férjével, Lengyel Balázzsal? Éppen ezért kapta Izrael állam Világ Igaza-kitüntetését 1998-ban posztumusz.
  • …1983-ban Kossuth-díjat kapott.
  • …a költőnő anyja elmeháborodott volt. Nemes Nagy Ágnes anyja betegségéről legőszintébben egy életében publikálatlan szövegében írt: “Szegény, idegbeteg anyám, aki tönkretette a gyerekeit […], a férjét, és akinek nem volt betegségtudata. Mert akkor gyógyítani lehetett vagy kellett volna. […] nehéz felnőni egy idegbeteg anya mellett. […] Szörnyű volt az igazságtalansága, méltánytalansága. Ahogy büntetett, főleg ok nélkül, az ütésig (köpésig) alacsonyodva olykor-olykor.”
  • …ő maga is rettegett attól, hogy örökli anyja betegségét, hiszen felmenői gyakran egymás között házasodtak. Lengyel Balázs emlékező esszéjében felesége “labilis lelkiállapotáról” írt, arról, hogy “megvoltak a maga szélsőséges, sötét, kétségbeesetten küzdő indulatai”. Nemes Nagy Ágnes fegyelmezett tartása mögött súlyos félelmek lapultak: a hozzá legközelebb állóknak beszélt rettegéséről, arról, hogy örökölte anyja betegségét. A megőrüléstől való félelméről Lator László is tudott: “Volt egy ilyen szorongása, […] a családban volt valami terheltség, az anyja idegszanatóriumban volt, és Nemes Nagy Ágnes mindig nagyon félt tőle, hogy meg fog bolondulni.” A mentális veszélyeztetettsége fokozott volt, hiszen – mint azt maga is pontosan tudta – szülei közeli rokonok voltak. Ez az iszonyattá növő félelem néhány versében is megjelenik:

Agyvelőm: tó. Hasznos, komoly.

Hullámzik déltől hajnalig,

virágot öntöz, fényt sodor,

s a mélyén lent egy szörny lakik.

[…]

S így gyakran hallom éjszaka

ahogyan illik, nyög, hereg,

s csukladozva a szortyogó,

növő iszapban hentereg.

(A szörny)

  • …már vőlegénye volt, mikor megismerkedett az irodalomkedvelő Lengyel Balázzsal, és végül őt választotta vőlegénye helyett, nem sokkal később össze is házasodtak. Úgy gondolta, hogy  házasságuk sosem fog véget érni, ám az 1956-os forradalomban szerepet vállaló Lengyel Balázs börtönbe került, innen üzent Szabó Magdával feleségének, hogy el szeretne válni.

Egy ismeretlen

Egy ismeretlen, kongó, nagy szobában,

hol néhány szék van és egy zongora,

itt mondanám meg, hogy már nem szeretlek,

s talán nem is szerettelek soha.

S átölelne a kongó, ismeretlen,

s egyedül maradhatnék, mint a fa,

jutalmául, hogy bátran ezt hazudtam,

mert oly nehéz. De hol van a szoba?

  • …a Királyhágó utca és Böszörményi út sarkán lakott, ez a ház 33 éven át szerkesztőségi és baráti összejövetelek rendszeres színhelye volt.

Első verseskötete 1946-ban jelent meg. Férjével, Lengyel Balázzsal közösen alapította az Újhold című irodalmi folyóiratot, amely csak 1948 őszéig jelenhetett meg, de betiltása után mintegy emblémája lett a babitsi Nyugat eszmeiségét és minőségigényét vállaló írói-irodalmi törekvéseknek. 1947–1948 augusztusa között ösztöndíjjal Pilinszky Jánossal, Károlyi Amyvel, Ottlik Gézával vagy Weöres Sándorral – a Római Magyar Akadémián és Párizsban volt tanulmányúton, megpróbálva a háború szörnyűségeit feldolgozni. Elsősorban francia és német nyelvű műveket fordított (így Corneille, Racine, Molière drámáit, Victor Hugo, Saint-John Perse verseit, Rilke és Bertolt Brecht műveit), de antológiákban számos más nyelvből is készült fordítása megjelent. A Petőfi Sándor Gimnáziumban is tanított néhány évig. 1958-tól szabadfoglalkozású író. Költői munkája mellett a magyar esszéirodalom kimagasló művelője volt.1986-ban Lengyel Balázzsal közösen – évkönyv formában – újraindították az Újholdat Újhold Évkönyv címen.

1991. augusztus 23-án halt meg, sírja a Farkasréti temetőben van.

 Nem akarok (részlet)

Hajamban ősz szál. A világ

haját tavaszi szél zilálja.

Hiába – mondom – mindhiába,

de mégis moccan, kél a vágy,

hogy élni, lélegzettelen,

hogy élni étlen, egyedül –

méláz az ég: borul, derül –

nem akarok meghalni, nem.

 Még több költőkről: 

  • “Nem érdekelt, hogy föltámadott a tenger” – Varró Dani, költő

  • “Mert benne élsz te minden félrecsúszott nyakkendőmben” – 79 éve halt meg Juhász Gyula

  • “A középszerűség halhatatlan, és a hitványság örökkévaló” – 131 éve született Kosztolányi Dezső

Megosztás Facebookon