nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Izgalmas élet, tragikus vég – így dorbézolt Krúdy Gyula

Izgalmas élet, tragikus vég – így dorbézolt Krúdy Gyula

Ha valaki nem szenvedett ihlethiányban a nagy magyar írók közül, akkor az Krúdy volt. Saját élményei adták az ötleteket műveihez, ugyanis megkaphatta volna a züllés nagymestere címet. De milyen életet is élhet az, akinek ősei nőcsábászok, útonálló zsiványok vagy éppen kuruzslók voltak?
Kármán Nikola
f Ajánlom

Már akkor különc volt, amikor még meg sem született

Krúdy Gyula nem mondhatni, hogy mindennapi életet élt, de nem is csoda, hiszen nem is átlagos családban nőtt fel. Még meg sem született, máris különös volt az élete. Apja dzsentri volt, ügyvédként dolgozott, anyja pedig eredetileg a Krúdy család cselédjeként szolgált. Szülei csak akkor házasodtak össze, amikor már a tizedik gyermekük is megszületett. Első volt közülük az író, akinek fogantatása és születése elég viszontagságosra sikeredett. Az író nagyapja ugyanis óriási haragra gerjedt, amikor megtudta, hogy fia összeszűrte a levet a család szolgálólányával, és teherbe is ejtette. Elüldözte a lányt, de az író apja kikönyörögte, hogy a lány visszakerülhessen a házhoz. Így indult hát Krúdy szüleinek kapcsolata, és az ő élete 1878-ban, Nyíregyházán.

Nem meglepő, hogy mindig kilógott a sorból, hiszen két külön világból jött ember gyermekeként egyszerre ismerte a szegénységet anyja révén, a pénzt apja révén, a bohémságot és a temperamentumot pedig apja családjának révén. Nagyapja ugyanis legendás nőcsábász volt, annak testvére pedig fosztogató zsiványként élt. Érdekes példa volt ez számára gyermekként, és bár üthetett volna éppen apjára is, aki komoly ember volt, de ő inkább a felmenők vérét örökölte, és nagyapja nyomdokaiba lépett. Szülei arra számítottak, hogy ő is jogi pályára lép, de Krúdy ehelyett inkább az írást választotta. Bőven volt is honnan ihletet merítenie a műveihez, elég volt csak felidézni a család regényes történetét. Nagyanyja is nagy hatással volt rá, az asszony ugyanis az ezotéria megszállottja volt, álmokat fejtett, tenyérből jósolt, fűvel-fával gyógyított. Krúdy az ő hatására írta meg híres álmoskönyvét, amelyben nagyanyja álomfejtéseit gyűjtötte össze.

Izgalmas élet, tragikus vég – Így dorbézolt Krúdy Gyula

A hedonizmusban nem ismert határokat

Ahogyan emberileg, úgy szakmailag is különös jelenség volt Krúdy a 20. század irodalmi életében, de szakmai tevékenysége vitathatatlan. Még tizenévesen jelent meg első novelláskötete, majd újságíróként számos folyóiratnál dolgozott, többek között a Nyugatnál. 35 évesen jelent meg A vörös postakocsi című regénye, amellyel egy csapásra országos hírnevet szerzett magának. A magyar irodalom egyik legtermékenyebb írója, újságírója volt. 52 regény került ki a keze alól, több mint háromezer novella, és ha éppen úgy tartotta kedve, akár három publicisztikát is képes volt papírra vetni egy nap alatt. A romantika, a modernizmus, a realizmus mind megtalálható műveiben, amelyekben sajátos hangon, nagyon egyedien ábrázolja a társadalmat és az emberi lélek rejtelmeit. A nagyközönségnek a mai napig az jut eszébe Krúdyról, hogy tiszteletreméltó író, akinek műveit szívesen forgatjuk.

Volt azonban egy másik oldala is, kevésbé ismert, viszont annál botrányosabb. Magánéletében Krúdy rendkívül bohém ember volt, a züllés nagymestere. Mottója az volt, hogy “az embernek csak az első lépést kell megtenni a züllés útján, a második már természetszerűleg következik”. És hát ő bizony megtette, már elég fiatalon. 21 évesen nősült meg, egy évvel később pedig már meg is született fia, Gyula. Ezután még két lánya született első feleségétől, akitől húsz évi házasság után elvált. Még abban az évben újra nősült, második felesége 21 évvel fiatalabb volt nála, egy lányuk született. Bár gyermekeivel és feleségeivel mindig nagyon bőkezű volt, ami az anyagiakat illette, nem volt éppen mintaapa és mintaférj. Életfilozófiáját nagyjából úgy összegezhetnénk, hogy az életet élni kell, és ő élte is, nem akárhogyan.

Izgalmas élet, tragikus vég – Így dorbézolt Krúdy Gyula

Még a gyermekét is fröccsben mérte

Krúdyról rengeteg anekdota maradt fenn, amelyek őrzik, milyen is volt ő a mindennapokban. Nevezhetjük kicsapongónak, bohémnak, furcsa szokásokkal és rendkívül heves vérmérséklettel. Imádott étterembe járni, de nem ám úgy, mint az átlagember. Krúdy ugyanis előszeretettel ette meg ebédjének vagy éppen vacsorájának miden fogását más-más vendéglőben. Imádta a nőket, szeretett utazni, de kocsival nem, csakis lóháton. Az éjszakai dorbézolás, a nagy lakomák, ivászatok a mindennapjainak részét képezték, na és persze nem vetette meg a szerencsejátékokat sem. Sok időt töltött Ady Endrével, és véget nem érő mulatásokban vettek részt együtt, hiszen Ady szintén önpusztító életet élt. Ady csak úgy emlékezett ezekre az időszakokra, hogy Krúdy jó társaság volt, mert “jól tudott bor mellett hallgatni”. Volt ugyanis olyan alkalom, amikor Krúdy órákon át ült Adyval a kocsmában úgy, hogy egy szót sem szólt, csak ivott.

A gasztronómia megszállottja volt, ínyencsége nem ismert határokat. Kedvenc itala a bor volt, amelyet gyakran fröccsként fogyasztott el. Saját fröccsreceptet is alkotott, de ember legyen a talpán, aki rajta kívül ezt képes legyűrni. A fröccs ugyanis nála abból állt, hogy 9 dl borhoz 1 dl szódát adott. Állítólag még egyik saját lányát is fröccsben mérte. Amikor ugyanis megszületett a kicsi, megkérdezték tőle, hogy mekkora a gyermek, mire Krúdy úgy válaszolt, hogy “négy liter és három deci”. Azt is terjesztették róla a kortársak, hogy egy ültő helyében meg tud inni száz fröccsöt. Bár ez a történet annyira nem hihető, mivel Krúdy nagyfröccsöt ivott, így harminc litert kellett volna meginnia egyszerre. Az viszont már inkább helytálló, amit barátai is nem egyszer láttak, hogy naponta négy és fél liter bort gurított le a torkán. Nem is csoda, hogy műveiben nagy szerepet kapott az ételek, az italok, na és persze a nők dicsérete.

Krúdy Gyula második felesége, az írónál 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsanna
Krúdy Gyula második felesége, a 21 évvel fiatalabb Rózsa Zsuzsanna

Feleségét bezárta, amikor a nőket hajtotta

Napjait a rá jellemző különösséggel élte az író. Délelőtt általában alkotott, de nem ez a napszak volt az érdekes. Estefelé megjelent a New York Kávéházban, majd átsétált a Tabánba, a törzshelyére, kedvenc kis kocsmájába. Ott megvacsorázott, ezen a helyen mindig pörköltet evett, fröccsöt ivott, és aki az asztaltársaságába került, annak tudnia kellett, hogy eközben kizárólag a szebbik nemről volt hajlandó társalogni. Hajnali 4 óra felé indult el, de egyenes úton soha nem jutott haza.

Kocsit kéretett, majd beülve mindig ugyanaz a párbeszéd zajlott le. A kocsis megkérdezte, hogy “Hová megyünk?”, Krúdy pedig azt válaszolta erre, hogy “Haza, egy kis kitérővel.” Ez általában azt jelentette, hogy a szokásos éjjeli portyázásra indul, hátha be tudja cserkészni a következő egy éjszakás kalandját. Általában be tudta. Óriási nőcsábász hírében állt, a környezete szerint legalább 130 hölgy fordult meg nála élete során. Állítólag az éjszakai kilengések alkalmával még be is zárta feleségét a lakásba, nehogy utána menjen.

A nyílt utcán párbajozott, de nem abba halt bele

Krúdy bohém életvitelének meglett az eredménye. 1926-tól betegségek sora döntötte le a lábáról, és többé már nem is sikerült teljesen talpra állnia. Beteg volt a szíve, a tüdeje, a gyomra, a mája, és szélütést is kapott. Egészségi állapotán pedig egyáltalán nem segített egyre romló anyagi helyzete. Az 1920-as években, a Tanácsköztársaság bukása után ugyanis Krúdy politikai felfogása miatt üldözötté vált a magyar sajtóban. Műveit, írásait kevés kivétellel egyáltalán nem adták ki, anyagilag a tönk szélére jutott. Az elkeseredettségét pedig azzal kompenzálta, hogy még inkább belevetette magát az éjszakai életbe. Kering is erről az időszakról egy anekdota, amely szerint egy éjjel az író illuminált állapotban éppen a kisdolgát végezte az utca kellős közepén. Arra járt egy katonatiszt, aki rászólt, mire Krúdy párbajra hívta, és kardjával súlyosan meg is sebesítette a katonát.

Az író utolsó éveiben borzalmas körülmények között élt, végül ki is lakoltatták. Hitelezői űüldözték, végrehajtók jártak a nyakára, de fizetni nem tudott. Egészsége egyre romlott, míg végül a szervezete 1933-ban, 55 éves korában feladta a harcot. Kosztolányi Dezső úgy vélte róla, hogy “az élet gazdagsága az övé, az a kincs, hogy mindent másképpen lát, mint a többiek”. Végül éppen ez okozta a vesztét.

Megosztás Facebookon
[central_CentralFbLikeboxComponentWidget fb_page="https://www.facebook.com/noklapjacafe/" small_header="true" show_facepile="0" show_posts="0"]