nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Ő volt Mátyás király nagy szerelme

Ő volt Mátyás király nagy szerelme

Igazi hódító volt harctéren és az ágyban is igazságos Mátyás királyunk. Igaz, legszívesebben csak egy nővel bújt volna ágyba, akit alacsony származása miatt nem vehetett nőül, de aki megajándékozta egyetlen egy fiával, Corvin Jánossal. Edelpeck Borbála – másként Barbara Edelpöck – volt ez az asszony. A viszony hat éven át tartott, "hivatalosan" akkor ért véget, amikor Mátyás király feleségül vette Aragóniai Beatrixot, a nápolyi király lányát.
L.CS.
f Ajánlom

De kezdjük az elején, egészen pontosan egy prágai börtönben, ahol Hunyadi Mátyás a cseh király, György “vendégszeretetét” élvezte. Túszként került oda, az akkori magyar király, V. László vitte magával a belpolitikai harcok elől. Gyakorlatilag túsz volt, László és a cseh király így akarta zsarolni az egyre erősebb, a magyar trónra esélyes Hunyadi családot. V. László azonban Prágában hirtelen meghalt, Mátyás pedig bár rab volt, de legalább király lett, a cseh uralkodó pedig 1463-ban hozzáadta a lányát. Podjebrád Katalin tizenhárom éves volt az esküvőkor, Mátyás pedig tizenkilenc. A frigy csak rövid ideig tartott, mert 1464-ben Katalin gyermekágyi lázban meghalt, nemsokára újszülött fiúgyermeke is követte őt a túlvilágra.

Ő volt Mátyás király nagy szerelme

Egészen a 19. századig titok övezte Mátyás szeretőjét

Mátyás ezután belevetette magát nemcsak az uralkodásba, hanem a nők karjaiba is. Éveken át jöttek-mentek az asszonyok, míg nem 1470-ben bécsi látogatásakor megismerte Edelpeck Borbálát, egy steini gazdag polgár lányát. Mátyás huszonhét éves volt, csúnya, zömök és nagyorrú, de hatalmas és gazdag úr. Még Bécsben szeretők lettek, aztán Borbálát a király Magyarországra hozta, s éveken át együtt éltek. Mindez a királyi udvarban és az országban akkoriban nyílt titoknak számított. Ám Mátyás király halálakor az udvar igyekezett elfelejteni az asszonyt, így személye feledésbe merült. Csupán a 19. század végétől tudjuk, hogy Borbálának hívták, vezetéknevét pedig csak az 1940-es évek eleje óta ismerjük: a klosterneuburgi apátság levéltárából előkerült, addig elfelejtett dokumentumokból. Mivel senki nem tudta a nevét, Fraknói Vilmos címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja is csak keresztnevén említi a korról írt több könyvében a szeretőt.

“A benső viszony mely köztük létesült, nem maradt futólagos szerelmi kaland, hanem tartós összeköttetéssé szilárdult. A fiatal nő a hódítást, amit szépségének köszönhetett, bizonyára a szív és szellem nemesebb tulajdonságaival volt képes állandósítani. Magyarországra kísérte a királyt, és évekig a közelében maradt. Szerényen, elvonultan élt, kerülte a feltűnést és a megbotránkozást…” (Fraknói Vilmos)

Ő volt Mátyás király nagy szerelme

Mátyás király

Beatrix jött, és Borbálának mennie kellett

Egyszóval Mátyás király imádta Borbálát és rengeteg ajándékkal, ékszerekkel, kelmékkel, drága öltözetekkel halmozta el. Egy besztercebányai házat is adományozott neki, az erről tanúskodó okirat éppen abban az esztendőben, 1473-ban keletkezett, amikor április 2-án világra jött közös gyermekük, Corvin János. A német nyelvű adománylevél másolata fennmaradt, abban így ír Mátyás király.  “Amikor mi mintegy négy éve Ausztriában fölséges fejedelmi urunknál, Frigyes római császárnál, a mi kedves atyánknál időztünk, történt, hogy vidéken volt alkalmunk megtapasztalni azt, ahogy a nemes Borbála asszony, a steini Hans Edelpeck lánya, az apa, az anya és barátaik nekünk fontos ügyeinkben és szükségünkben hűségesen szolgáltak. Akiket mi megkedveltünk és kitüntettünk, illő azért és jogos, hogy az ő nemzetségüket királyi adományokban részesítsük. Ezért mi a nevezett Borbála asszonynak, aki nemes erényekkel ékesítve és udvari magatartást tanúsítva jelent meg előttünk, és a királyi Magyarországunkon az ő erénye tetszést nyert, amelyek minket arra indítottak, hogy neki királyi adományt tegyünk.”

Ám Borbála nem volt egy rangban Mátyással, ráadásul a kor urai nem akarták, hogy egy törvénytelen fiú, Corvin János legyen a trónörökös, emiatt gyorsan kerestek az uralkodónak egy feleséget. Találtak is: Aragóniai Beatrixet, a nápolyi király lányát. A menyegzőt 1476. december 22-én ülték meg. Beatrix beköltözött Budára és a visegrádi várba, Borbála pedig elhagyta az országot. Persze Mátyás gondoskodott róla, grófnői címet és rangot kapott, valamint övé lett a ausztriai enzersdorfi vár. Közös gyermeküket, Corvin Jánost Mátyás négyéves korában magához vette. Borbála férjhez ment Enzersdorfi Frigyeshez, házasságukból pedig két gyermek is született.

Ő volt Mátyás király nagy szerelme

Mátyás és Beatrix

Beatrix pletykákat terjesztett mostohafiáról

Mátyás a fiát 1479-ben hivatalosan is elismerte és trónörökösnek kijáró nevelésben részesítette, számos címet és uradalmat adományozva neki, hogy halála után Jánosnak elég ereje legyen a korona megszerzéséhez. Még gyermekkorában Hunyad és Liptó hercegévé tette. Neki adta a vajdahunyadi uradalmat öt várossal és 155 faluval, Liptó, Turóc, Árva, Trencsén megyéket, a nagy Maróti- és a még nagyobb Garai-örökséget. Szilágyi Erzsébet ráhagyta nagyanyai örökségként Munkács, vele Vári és Beregszász uradalmát, Debrecent és a békési Hunyadi-birtokokat.

Corvin János tehát mérhetetlenül gazdag volt, és igen művelt is, több nyelven beszélt. Beatrix királyné azonban, aki meddősége miatt nem tudott gyermeket szülni, gyűlölte mostohafiát és annak anyját is. Mindent megtett azért János egy jelentős európai királyi család hercegnőjét se tudja feleségül venni, többek közt azt terjesztette, hogy a fiú torzszülött – pedig csak sántított. Mátyás, halála előtt elérte, hogy az ország főrendjei, a városok és a vármegyék esküt tegyenek arra, hogy halála után fiát ismerik el királyuknak. Még az általa elfoglalt Bécs urai is erre esküdtek.

Ő volt Mátyás király nagy szerelme

Corvin János

1490. április 6-án Mátyás meghalt, s miután Székesfehérváron eltemették, a főrendek olyan uralkodót akartak, aki mellett bele tudnak szólni az ország dolgaiba. Trónkövetelőként léptek fel a lengyel Jagellók, és egy 1463-as szerződésre hivatkozva a Habsburgok is. Beatrix, hogy megakadályozza mostohafia trónra kerülését, elszánta magát, hogy hozzámenjen ahhoz a trónkövetelőhöz, aki a legerősebbnek mutatkozik. A Mátyás halálát követő országgyűlésen kiderült, hogy Habsburg Miksának nincs esélye, és hogy Mátyás fia egyelőre erősnek látszott. Ezért szerződést kötöttek vele, hogy ha nem választanák meg magyar királynak, akkor boszniai király, szlavóniai herceg és horvát-dalmát bán lesz. De nála volt a Szent Korona, s hívei rávették, menjenek sereggel Székesfehérvárra, koronáztassa meg magát. Azonban az ellentábor megakadályozta szándékát. 1490. július 4-én a Tolna megyei Szabaton Bátori István és Kinizsi Pál legyőzte Corvin Jánost, július 15-én Jagelló Ulászlót választották királlyá, aki Beatrixszal házasságot kötött, mert kellett neki az özvegy pénze, Habsburg Miksát pedig kiverték az országból.

Mátyás király unokái

Jánostól elpártoltak a hívei, címeit birtokait elkobozták, így elvette Frangepán Beatrixot, hogy kapcsolatait a nagyhatalmú horvátországi családdal megpecsételje, és a pénzükön harcoljon a magyar trónért. 1504-ben azonban egy csatában megsérült, majd pestisben meghalt. Az általa alapított horvátországi lepoglavai pálos kolostorban temették el. Jánosnak és Frangepán Beatrixnek három gyermeke született: Erzsébet, Kristóf és Mátyás, utóbbi nem sokkal apja halála után jött világra. 1505-ben meghalt a két fia, 1508-ban pedig a lánya is, ezzel végleg megszakadt Mátyás király vérvonala.

Edelpeck Borbála öt évvel élte túl Mátyás királyt, 1495. március 9-én hunyt el, a mai Bécs elővárosában, Klosterneuburgban, itt is helyezték végső nyugalomra.

Forrás:

  • Ludwig Vince Oszkár és Maschek Ferenc történészek Corvin János anyja című kutatásai
  • Fraknói Vilmos címzetes püspök, a Magyar Tudományos Akadémia tagja: Hunyadi Mátyás Király 1440-1490., illetve Szilágyi Mihály, Mátyás király nagybátyja című könyvei
  • Falvai Róbert: A Hunyadiak asszonyai című kötete
Megosztás Facebookon