nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Brazilok: Meseszerű, életigenlő film a romákról, ami beint az előítéleteknek

Brazilok: Meseszerű, életigenlő film a romákról, ami beint az előítéleteknek

Egy jól megtermett rottweiler üldöz négy rőzsét gyűjtő roma srácot az erdőben. Magyarország 2015-ben, mondhatnám, ha ez egy szocioriport lenne, de a helyzet az, hogy a Brazilok című készülő magyar film forgatásán jártam, a kutya pedig ennél ártalmatlanabb nem is lehetne.
TóCsa
TóCsa
f Ajánlom

Szeptember eleje van, az elképesztő kánikula uralta nyár vége, és hosszú idő után az első olyan nap, amikor harminc fok alatt maradt a hőmérő higanyszála. A budakeszi erdő fáinak árnyékában kellemes hűs honol, de érkezésem után nincs időm a természet szépségében gyönyörködni, mert az utacska mellől észveszejtő üvöltözés és csörtetés zaja hallatszik. Négy srác a vállukon cipelt rőzsét szanaszét dobálva üvöltve menekül az őket üldöző jókora és távolról félelmetesnek tűnő rottweiler elől, és a kutya tempóját látva nem túl jók az esélyeik. A rottweiler utoléri a leghátul futó srácot, de nem kapja el, hanem egyszerűen megáll, és elkezd békésen sétálni mellette.

Brazilok: Meseszerű, életigenlő film a romákról, ami fityiszt mutat az előítéleteknek

“Ennyi!” – hallatszik egy távoli hang, és csak ezután tűnnek fel a kissé távolabb ácsorgó stábtagok. A kutya – aki egyébként a Szikra névre hallgat – kezes bárányként megy oda a gazdájához, és nagyon úgy néz ki, hogy itt nem fog vér folyni, legalábbis a valóságban biztosan nem. A filmmel kapcsolatban már vannak kétségeim, ugyanis először a producer, Mécs Mónika lép oda hozzám, akinek az egyik legismertebb munkája az a Csak a szél című magyar film, ami épp a vidéki romagyilkosságoknak állított szomorú emléket.

A remény filmje

“A Csak a szél a lemenő nap képével kezdődött, a Brazilok viszont a felkelő nap képével indít.” Ezt már M. Kiss Csaba, a film egyik rendezője és forgatókönyvírója, és a TV2-n sok éven át nagy sikerrel futó Napló című műsor egykori riportere mondja, érzékeltetve, hogy a mélyszegénységben élő karakterek ellenére a készülő film pozitív és reményteli lesz. Ekkor már egy sátor ponyvája alatt ülök a kamerák képét mutató monitorok előtt, és az átállások idejét használjuk ki a beszélgetésre.

Talán nem túlzok, ha azt mondom, hogy a film hangulata meseszerű lesz

– teszi gyorsan hozzá. A meseszerűség alapját az adja, hogy a történet főszereplője és narrátora egy tizenkét éves srác, Fingi lesz, akinek minden vágya, hogy siheder kora ellenére bejusson a roma fiúk focicsapatába a falubajnokságon, ugyanis egy lelkes szponzor egy brazíliai utazással kedveskedik a nyertes csapatnak. Ezért pedig megéri a pályán szembeszállni akár a falu és a környék uraival is, akiknek a hatalmától a mindennapi életben nagyon is függenek.  2002-ben, amikor a történet játszódik, épp a brazilok nyerték meg a világbajnokságot, és a falusi srácok a brazil csapatért rajonganak. Innen ered a roma csapat neve, ami egyben a készülő film címévé is vált. A történet egyáltalán nem légből kapott, hanem maga M. Kiss volt a szemtanúja még a kilencvenes évek végén, amikor riporterként forgatni ment egy falubajnokságra.

Rohonyi Gábor és a fiúk  (Fotó: Bendó Zsuzsanna)
Rohonyi Gábor és a fiúk – fotó: Bendó Zsuzsanna

Két dudás egy csárdában

Ahogy fentebb említettem, M. Kiss Csaba a film egyik, de nem egyedüli rendezője. A Brazilokat közösen rendezi Rohonyi Gáborral, akinek a neve a Konyec – Az utolsó csekk a pohárban című 2007-es filmből lehet ismerős, és azóta főképp reklámfilmeket forgat. Magyarországon a páros filmrendezés egyáltalán nem bevett gyakorlat, így adódik a kérdés, hogy melyikőjük ötlete a kétrendezős felállás. “Én voltam” – vállalja magára a felelősséget a film producere, Mécs Mónika, aki leginkább azért kérte Rohonyi segítségét, mert ez egy technikailag nagy kihívást jelentő film, és úgy érezte, az első filmjét forgató M. Kissnek szüksége lehet a segítségre.

Kérlek, azt mindenképp hangsúlyozd ki a cikkben, hogy ők ketten teljesen egyenrangú rendezők

– mondja Mécs, és ezzel a kérésnek eleget is tettem, de nem bírtam magammal, ezért próbáltam kiugrasztani a nyulat a bokorból. Melyikük dönt egy vitás helyzetben? A válasz az, hogy ilyenből kifejezetten kevés akad, mert mindent jól átbeszélnek előre, ám ha valamiben mégsem tudnak megegyezni, akkor felveszik kétféleképpen, és majd a vágószobában eldől, melyik működik jobban. Diplomatikusak, az egyszer biztos. A társrendezői felállás persze nemcsak kompromisszumokból áll, hanem vannak jól látható előnyei is. A 38 napos forgatás rendkívül tempós, és minden napból ki kell hozni a maximumot, ezt pedig könnyebb úgy elérni, ha két rendező irányítja a munkálatokat. Rohonyi szerint más előnye is volt az együttműködésnek: “Kettőnk közül Csaba az, aki a mese irányába viszi a történetet, én pedig az vagyok, aki inkább a valósághoz közelíti. Szerintem jót tesz majd a filmnek, hogy ha megtaláljuk a kettő közti ideális állapotot.”

Az alkotók (Fotó: Bendó Zsuzsanna)
Az alkotók – fotó: Bendó Zsuzsanna

A srácok, akik egész nap rottweiler elől futottak

Annyira belemerülünk a beszélgetésbe, hogy szinte észre sem veszem, hogy a stáb átállás miatt költözik, és miközben üldögélünk, a fejünk felől elviszik a sátrat, előlünk meg a monitorokat. Öt perce még egy zsúfolt forgatási helyszínen ücsörögtünk egy sátorban, most pedig azon kapom magam, hogy a szabad ég alatt, egy út mellett ülünk az elcsendesedett erdőben. A négy srácnak is épp most van egy kis szabadideje a rottweiler elől való folytonos menekülés közepette. Lakatos Renátó, Lakatos Csaba, Pászik Cristopher és Bergendi Barna bár egész nap üvöltözve menekülnek a fák között, fülig érő vigyorral állnak elém, és láthatóan nagyon élvezik a forgatást.

Lakatos Renátó, Lakatos Csaba, Pászik Cristopher és Bergendi Barna interjú közben (Fotó: Bendó Zsuzsanna)
Lakatos Renátó, Lakatos Csaba, Pászik Cristopher és Bergendi Barna interjú közben – fotó: Bendó Zsuzsanna

Közülük Cristopher és Barna szerzett már némi színészi tapasztalatot korábban, Barna egyenesen a Kaposvári Egyetem első éves színész szakos hallgatója, és állítása szerint hároméves kora óta színész akar lenni, mert egyszerűen a vérében van. Csabához és Renátóhoz a foci áll sokkal közelebb, mindketten hivatásszerűen rúgják a bőrt a megye 2-ben, és amikor a filmforgatás élményeiről kérdezem őket, ők ketten főképp a focimeccsek jeleneteire emlékeznek vissza szívesen, pedig a srácok sokszor napokon át a negyven fok fölötti hőségben rúgták a labdát – erre két hónapon át edzették őket a színésztanfolyam elvégzése mellett – az árnyékmentes futballpályán. Arra a kérdésemre, hogy a filmbeli karaktereik mennyire állnak közel a saját személyiségükhöz, mindannyian a fejüket rázzák dacosan, hogy semennyire, de azt megerősítik, hogy a történet roma srácai nagyon is igaziak, és pontosan azokkal a problémákkal szembesülnek, amikkel a valóságban is.

Túl kevés a roma színész

A fiúkat ezután visszahívják az erdőbe a rottweiler elől futkosni – ez egyébként a film nyitójelenete lesz, csak úgy alakult, hogy pont az utolsó forgatási napon veszik fel –, én pedig megkérdezem a producert, hogy nem okozott-e gondot az amatőr srácok összeeresztése a profi színészekkel – a filmben feltűnik Dobó Kata, Bánki Gergő, Fekete Ernő, Schmied Zoltán, Schell Judit, Anger Zsolt és Farkas Franciska, Nagy Dániel Viktor, valamint Dóra Béla is –, amire a fejét ingatja, és azt mondja, hogy a forgatás előtti színészi tréning megoldotta a problémát.

Nyomukban a rottweiler (Fotó: Bendó Zsuzsanna)
Nyomukban a rottweiler – fotó: Bendó Zsuzsanna

A gondot inkább a roma szereplők megtalálása okozta. “Ahogy ügyvédből, orvosból vagy közgazdászból, úgy roma színészből is kifejezetten keveset találni, pláne ha az ember igazán fiatalokat keres. Egyszerűen nincs rá lehetőségük, hogy kitanulhassák ezeket a szakmákat – meséli M. Kiss Csaba. – Farkas Franciska például annyira fontos szereplő volt, hogy nagyon megijedtünk, amikor úgy állt a helyzet, hogy talán egy másik filmet kell forgatnia a mi időpontunkban. Egyszerűen nem tudtuk volna kivel helyettesíteni” – teszi hozzá Mécs. Bár ők csak egy filmes stáb, rendszeresen megkapják a kérdést, hogy később mi lesz azokkal a srácokkal, akik a forgatás idején megízlelhettek egy jobb életet, ami után mehetnek vissza a szegénysorra.

Talán meg tudtuk nekik mutatni, hogy vannak még lehetőségeik az életben, és van egy másik világ is azon kívül, amit eddig maguk körül láttak

– mondja erre M. Kiss. Mécs ehhez csak annyit tesz hozzá, hogy ő annyit tud tenni, hogy biztatja őket a továbbtanulásra, és a lehetőségeihez mérten próbál nekik segíteni ebben, de a többi már rajtuk múlik. A Csak a szél bemutatása idején még pszichológussal is konzultált, hogy nem árt-e a gyerekszínészeknek azzal, ha elviszi őket a puccos Berlinale Filmfesztiválra. A pszichológus azt javasolta, hogy menjenek, mert ha nem is változtatja meg az életüket, legalább egy életre szóló élmény biztosít számukra.

A kevert etnikumú szerelem

A srácok lassan végeznek a kutya elől futkosással, de a stábra még vár egy éjszakai forgatás. A négy fiú közül Barna itt marad, és lesz egy szerelmi jelenete Mészáros Blanka színésznővel, aki épp ekkor fut be a forgatásra. Megkérdezem, hogy ebbe a főképp fociközpontú filmbe hogyan illik a szerelmi szál, és máris megkapom a lehető legegyértelműbb választ a film egyik forgatókönyvírója, Muhi Klára részéről:

Egyetlen történet sem lehet igazán jó szerelem nélkül.

És tényleg. Amúgy a filmbe nem csak egy, hanem egyenesen két szerelmi szálat is pakoltak. Blanka és Barna szála jelenti a probléma nélküli vonalat, amiben a két fiatal mindenféle szülői tiltakozás és előítélet nélkül szeretheti egymást, Farkas Franciskáéké pedig a Rómeó és Júliá-s románc, amikor a családi tiltakozás ellenére tartanak ki egymás mellett a fiatalok. Ekkor megérkezik az újból felállított kis sátorhoz Mészáros Blanka, a Katona József Színház színésznője, aki ugyan 24 éves, de kis jóindulattal akár nyolcat is bármikor letagadhatna belőle, ami jól jön, amikor egy tinilányt kell alakítania.

Bergendi Barna, Mészáros Blanka és a szexújság (Fotó: Bendó Zsuzsanna)
Bergendi Barna, Mészáros Blanka és a szexújság – fotó: Bendó Zsuzsanna

Megkérdezem, hogy nem izgul-e, hiszen ez mégis csak az első filmje, és a szerelmi jelenet azért mély víznek számít, de láthatóan nem parázott rá a történetre. “Azt vesszük fel, ahogy a fehér lány először lefekszik a cigány fiúval. Talán izgulnék, ha az erotika lenne benne a lényeg, de ez inkább egy nagyon játékos és bizonyos szempontból vicces jelenet lesz, hiszen azt mutatjuk meg, ahogy ez a két fiatal először csinálja. Rengeteget bénáznak, ráadásul a fiú egy szexújságot hoz segédeszköznek” – nevet jóízűen Blanka, és már ebből a pár mondatból is látszik, hogy mélyszegénységben élő falusiak ide vagy oda, a Brazilok egy életigenlő, mesés, pozitív film lesz, ami fityiszt mutat az előítéleteknek. Csak győzzük kivárni.

A főképp a Pest megyei Acsa községben és a noszvaji barlanglakások környékén felvett film bemutatója 2016-ban várható.

Megosztás Facebookon