Alfred Hitchcock gyötörte a színésznőket

Mit rejtett a “hetedik ajtó”?

Alfred Hitchcock egész életében elnyomta vágyait, legyen szó akár egy gyermekkori csínytevésről vagy egy-egy szerelemről, és ezért később a filmjeiben élte ki magát – legalábbis ezt gondolják az életrajzírói.

Hitchcock Londonban született, és itt is kezdte filmes pályafutását. Gyermekkorában szigorú neveltetésben részesült, elnyomottnak, elhagyatottnak érezte magát, mivel édesanyja nem is igazán szerette őt. Szülei jezsuita nevelőintézetbe küldték tanulni, majd műszaki rajzoló lett. Így kezdett el némafilmekhez feliratokat rajzolni, majd rendezőasszisztens lett. Itt tanult és szeretett bele a filmezésbe. Nemcsak sikert és karriert látott a szakmában, hanem az önkifejezés lehetőségét és módszerét is, amellyel végre megmutathatta, mi lakozik a lelkében.

Szenvedésből születtek a világsikerek

Hitchcock 1922-ben kezdte forgatni első filmjét Tizenhármas szám címmel, de soha nem fejezte be. Első önálló filmje a Gyönyörök kertje volt, de az első valódi Hitchcock-filmként számon tartott produkció A titokzatos lakó volt 1927-ben, amelyet a rendező maga is úgy ismert el, mint legelső remekművét. Első hangosfilmje, amely egyben az első brit hangosfilm is, a Zsarolás volt. 1938-ban készítette Anglia máig egyik legnagyobb sikerfilmjét, a Londoni randevút, ezek után áttette székhelyét Hollywoodba David O. Selznick producer meghívására.

A Manderley-ház asszonya kapásból Oscar-díjas lett, ennek ellenére a rendező nem volt megelégedve vele, mert úgy érezte, ráerőltettek bizonyos dolgokat a forgatáskor, így nem tartotta ezt igazi Hitchcock-filmnek. Legismertebb mozijai az 1950-es években készültek, többek között a Szédülés, a Psycho vagy a Madarak. Hitchcock a legnagyobb sztárokkal dolgozott együtt, például Cary Granttel, Grace Kellyvel vagy Ingrid Bergmannal, és a háttérben sem akárkik munkálkodtak: Elbűvölve című, pszichoanalízisről szóló filmjének álomjeleneteit Salvador Dalí tervezte.

Pánikba kergette a nézőket az újdonságaival

Filmjeinek jellegzetessége és egyedisége abban rejlik, hogy olyan hétköznapi emberekről szólnak, akik különös körülmények közé sodródnak. Műveiben a félelem, a fantázia és a fekete humor dominál. Minden mozijában volt egy-egy trükk vagy különleges ötlet, amellyel egyedivé tette munkáit, és mérföldkövet írt a filmezés történelmében. Ilyen volt például az üvegpadló bevezetése, amelynek segítségével alulról is filmezhette a szereplőket, vagy a storyboard, azaz a képes forgatókönyv.

Olyan technikákat is bevezetett, amelyekkel a néző számára még izgalmasabbá és félelmetesebbé tehette az adott jeleneteket. Ilyen volt a “Suspense” vagy a “Vörös hering” technika. Szeretett kísérletezni, és magamutogatásának, önkifejezésének a vágya úgy is megnyilvánult, hogy minden filmjében feltűnik, de nem szereplőként, hanem egy-egy különös trükkel, például egy újság címlapján. Lánya visszaemlékezései szerint sokszor még otthon is forgatott, és amikor senki sem hitt egy-egy ötletében, ő akkor is kitartott mellette. Így volt ez a Psychónál is, amikor rajta kívül nem sokan hittek a sikerben, ezért saját pénzéből finanszírozta meg az elkészítését, sőt jelzálogot tetetett a házára. Sokat kockáztatott, de világsikert kapott cserébe.

Bosszút állt a női karaktereken

A rengeteg furcsa, az emberi gonoszságot, a félelmet és a kegyetlenséget bemutató filmjének alapját sokat kutatták Hitchcock valódi személyiségében. Sokan beteges elmének gondolták, volt, aki szadistának hitte. Donald Spoto életrajzíró szerint a fő motívum, amelyek hatására a rendező ilyen filmötletekkel állt elő, az a szexuális elnyomottságában állt, és azt állította a rendezőről, hogy csak egyetlen alkalommal volt szexuális kapcsolata a feleségével egész házasságuk alatt. Az író szerint Hitchcock a nőktől kapott elutasítások miatt végzett ilyen kegyetlenül női szereplőivel a filmekben.

Mindez a forgatások alatt is megmutatkozott, hiszen Hitchcock a színészek elmesélése alapján csak a női szereplőket piszkálta, a férfi színészekre ügyet sem vetett. A nőkkel sokszor végkimerülésig játszatott egy-egy jelenetet, ilyen volt például a Psycho, amelyben Janet Leighnek egy hétig kellett a zuhany alatt állnia, mire végleg meggyilkolták, ugyanis a híres jelenetet több mint 70 kameraállásból vették fel. Maga Hitchcock is azt vallotta egy interjúban: “Semmi sem okoz nagyobb örömöt, mint amikor egy szituációban a nőiesség utolsó jeleit is eltűnni látom a lányokból.” Tippi Hedrenből, a Marine című filmjében szexuális rabszolgát akart csinálni, de ezt a sztár már nem vállalta.

Egyetlen nő volt, aki elviselte őt

Hitchcock nemcsak a munkában, hanem a mindennapokban nehezen elviselhető ember volt, bár valós személyiségét jól elrejtette azzal, hogy filmjeire és munkásságára irányította a figyelmet. Számtalan rigolyája volt, például undorodott a tojástól. A teaivás is különös szokás volt nála: miután megitta, a csészét áthajította a válla fölött. Egyetlen nő volt, aki elviselte őt, méghozzá 54 éven át, a felesége, aki Hitchcock minden filmjében közreműködött, sőt sok sikert éppen neki köszönhetett a rendező. Alma mellett igazi társra talált a munkában és a magánéletben is. Ő volt az a nő, aki minden hibájával és kisebbrendűségi érzésével, komplexusával együtt elfogadta, sőt szerette őt.