nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Nem lehetetlen – Gyerekekkel is meg lehet szerettetni a klasszikus zenét

Nem lehetetlen – Gyerekekkel is meg lehet szerettetni a klasszikus zenét

Rengeteg gyerek van, akihez már egyáltalán nem jut el a klasszikus zene. Ezen a helyzeten próbálnak segíteni a Budapesti Fesztiválzenekar muzsikusai, akik olyan helyekre próbálják eljuttatni a zenéjüket, ahol korábban nem találkozhattak vele, és olyan formában, hogy fel is keltse az érdeklődésüket.
TóCsa
TóCsa
Fotózta:Hernád Géza
f Ajánlom

Az első lökés

Régen az iskolák sokszor megszervezték, hogy a gyerekek járjanak koncertekre, az Operába vagy a Zeneakadémia ifjúsági sorozataira, de ez ma már egyáltalán nem jellemző, ahogy a legtöbb helyen az énekórák is eltűntek, így új megoldások kellenek ahhoz, hogy a magyar gyerekek megismerhessék a klasszikusokat. “Először magát a zenét kell megszerettetnünk a gyerekekkel, csak ezután jöhet a zenetanulás” – meséli Gulyás Emese, a Budapesti Fesztiválzenekar hegedűművésze, aki sok zenésztársához hasonlóan már gyerekkorában elkezdte az ismerkedést a hangszerével. Emese szerint nem megszerettetni nehéz egy gyerekkel a zenét és a zenetanulást, hanem elérni, hogy kamaszként is kitartson mellette, amikor egyébként is túl van terhelve, és annyi más inger éri. És itt jön a képbe a jó zenetanárok mellett a Budapesti Fesztiválzenekar is, hiszen tagjai küldetésüknek tekintik, hogy a törzsközönségen túl nyissanak a gyerekek és a fiatalok irányába is. Ez nem üres frázis: a BFZ jelenleg majdnem egy tucatnyi programot szentel arra, hogy a klasszikus zenét népszerűvé tegye a gyerekek és a fiatalok körében, köztük a népszerű kakaókoncertekkel.

Gulyás Emese hegedűművész
Gulyás Emese hegedűművész

Gyerekkoncertek kakaóval

“Ezek nagyjából egyórás, kifejezetten a gyerekközönségnek tartott koncertek, és azért ilyen rövidek, mert a gyerekek nem tudnak ennél hosszabb ideig figyelni” – magyarázza Emese a BFZ kakaókoncertjeinek lényegét. Az ideális hossz mellett a megfelelő zeneművek megtalálása sem utolsó szempont: “Ilyenkor nem Brahms-szimfónia-átiratot játszunk, hanem inkább rövid kis műveket, amiknek van egy-egy, a gyerekek számára is könnyen megérthető hangulata.” A klasszikus zenét a komplexebb élmény kedvéért különféle látványelemekkel igyekeznek színesebbé tenni, például legutóbb Emese egy kollégájának kislánya balettozott közben. A végén mindenki kap egy bögre kakaót, aminek még én is örülnék, nemhogy egy hétéves. “A kakaókoncertekkel sosem az a cél, hogy egy négy-öt éves gyereket rávegyünk arra, hogy zenéljen, hanem szórakoztatni szeretnénk. Az csak a plusz, ha a gyerek később mégis szeretne zenélni tanulni” – teszi hozzá Emese.

Nem lehetetlen – Gyerekekkel is meg lehet szerettetni a klasszikus zenét

Ismerkedés a hangszerekkel

A BFZ muzsikusai nemcsak a zenét, hanem magukat a hangszereket is igyekeznek megismertetni a gyerekekkel. Ács Ákos, a Budapesti Fesztiválzenekar klarinétos szólamvezetője az úgynevezett Hangszerkóstoló program (tavaly csak ebből hatvanat tartottak) keretében a társaival olyan nem ének-zene tagozatos osztályokba látogat el az országban, ahol sok esetben a gyerekeknek először nyílik lehetőségük klasszikus hangszereket a kezükbe venni. “Nemrég egy szakközépiskolában jártunk Piliscsabán, és a srácoknak csillogott a szemük a hangszerek kipróbálásakor, pedig manapság a legtöbb tizenhat évesnek csak a legújabb videojátékok láttán csillan fel a szeme – meséli. – Egy jól ismert népdalokból álló kis koncerttel nyitunk, ahol hallhatják megszólalni a hangszereket. Utána bemutatjuk a hangszereinket és a jellegzetességeiket, és persze az is szóba kerül, hogyan kezdhetnek el rajtuk tanulni, ha szeretnének” – foglalja össze a Hangszerkóstolók lényegét Ákos, és persze azt is hozzáteszi, hogy az óra vége felé a hangszereket a gyerekek is kipróbálhatják. Ilyenkor jellemzően jókora sorban állás van, főképp a hegedűnél, és néha még az is előfordul, hogy sikerül új tehetségeket felfedezniük: “Legutóbb is ott volt egy kislány, akinek akár a fuvolát, akár a klarinétot, akár a fagottot adtuk a szájába, mindegyik szépen szólt. De rögtön.”

Ács Ákos klarinét-művész
Ács Ákos klarinétművész

Oda is eljusson, ahol maguktól nem hallanák

A Budapesti Fesztiválzenekar nemcsak az iskolákra, hanem a Közösségi hét kereteiben más intézményekre gondol. Tavaly például az SOS Gyermekfalvakban jártak (idén a Pető Intézetbe és vidéki iskolákba mennek), ahol kamaraprodukciókkal népszerűsítették a klasszikusokat. A hegedűművész Illési Erika vallja, hogy az egyórás produkciók elképesztő hatással vannak a gyerekekre. “Az a titkunk, hogy bevonjuk a gyerekeket a muzsikálásba. Van egy narrátor, aki a darabok között mindig magyaráz egy kicsit, és sok zeneműnél segít, ha egy történetet is kapnak a zene mellé. Tudnak közben táncolni, a végén pedig hangszereket kapnak a kezükbe, és együtt muzsikál a társaság.” Erika szerint nagyon fontos, hogy a legifjabb generáció is halljon róluk, főleg azért, mert sokakhoz nem ér el a klasszikus muzsika, és ami talán ennél is fontosabb, hogy a tehetségek eljuthassanak zeneiskolába vagy zenetanárhoz. Sajnos nem kellően köztudomású, hogy a zenetanulás milyen pozitív idegrendszeri hatásokkal jár a gyerekkorban, ami később segítheti a matematika- vagy akár a nyelvtanulást, sőt egyáltalán a kapcsolatteremtési készségeket a mindennapi életben.

Illési Erika hegedűművész
Illési Erika hegedűművész

Nemcsak a gyerekekre, hanem a fiatalokra is figyelni kell

A klasszikus zene gyerekkorban történő megszerettetése sem kis feladat, de még ennél is nagyobb falat, hogy a tinédzserek és a fiatal felnőttek között se veszítse el a vonzerejét, ugyanis kamaszként és fiatal felnőttként sokan megfeledkeznek a klasszikusok szépségeiről, hogy csak jóval később, negyvenesként térjenek vissza. Így volt ezzel részben Herboly László, a BFZ ütőse is, aki gyerekként került a zene közelébe, de csak felnőttként szerette meg. “Zongorán kezdtem, és azt utáltam – foglalja össze a probléma lényegét. – Mindig menekültem a zene elől, de valahogy mégis visszajutottam. Többszörösen visszaeső vagyok.” A gimnáziumban például egy gyönyörű lány miatt kezdett újra próbákra járni, akinek meglátott a vállán egy hegedűtokot. Mára persze már a zenét és a zenélést is imádja, sőt vallja, hogy a klasszikus zene csajozáshoz is tökéletes segédeszköz, mivel a stílus mindegy, a lényeg, hogy az ember zenész legyen. László aktív részese a BFZ Midnight Music rendezvénysorozatának is, ahol sokkal közvetlenebbül, egy fiatalabb közönséghez akarják eljuttatni a muzsikájukat.

Herboly László, a BFZ ütőse
Herboly László, a BFZ ütőse

Babzsákokon ül a közönség, a zenészek között

Azzal, hogy az éjféli koncertek fél tizenkettőkor kezdődnek, és a szokásosnak mondható helyszínek helyett a zenekar a Millenárison játszik, a zenekar egy másik generációhoz is eljut. László elmondása szerint a Midnight Musicra főképp a huszonévesek járnak, akik nagyon élvezik, hogy a zenekar nem egy színpadon áll, hanem a babzsákokon helyet foglaló közönség közé ül be, és a zenészek nem kiöltözve, frakkban vagy öltönyben, hanem hétköznapi ruhában játszanak, ami egyfajta oldottságot ad a közönségnek. A Midnight Music közönsége eleve a Facebookon szerveződik, ami szintén meghatározza a közönség összetételét. A zenészek tapasztalatai szerint sok fiatal csak ilyen későn ér rá szórakozni, ezért is ilyen sikeres a rendezvénysorozat a köreikben.

15 Fotó megtekintése

Budapesti Fesztiválzenekar

Képek a próbáról (Fotók: Hernád Géza)
Még több +

A bőség zavara

A fent említett programokon túl a zenekar számos egyéb eszközzel próbálja népszerűsíteni a klasszikus zenét a gyerekek és fiatalok körében. Erdődy Orsolya, a BFZ ügyvezetőigazgató-helyettese foglalta össze az NLC-nek a legfontosabbakat.

  • Partneriskolák – A BFZ két éve indította útjára a partneriskola programját, aminek keretében a jelentkező általános és középiskolák ingyenesen látogathatják például a zenekar próbáit, de ide tartozik a fent említett Hangszerkóstoló-sorozat is, amikor a zenészek mennek “házhoz”.
  • Lásd, amit hallasz – A BFZ filmpályázatán a fiataloknak egy, a BFZ által kiválasztott zeneműre kell egy klipszerű filmet készíteniük a zenével kapcsolatos asszociációikról. A legjobbnak ítélt filmeket a Művészetek Palotájában mutatják be, ahol a díjakat is kiosztják.
  • Gyerekoperák – A zenekar minden évben bemutat egy gyerekoperát, amit egyszer eljátszanak a Müpában vagy a Zeneakadémián, és ezután elviszik iskolákba is a darabot. Ez nem egy száraz koncert, mivel operadíszletekkel és beöltözött énekesekkel és szereplőkkel dolgoznak, és igyekeznek olyan művet választani, amiben gyerekszereplők is vannak.
  • BFZ Bekopog – A Bekopog programsorozatban a Budapesti Fesztiválzenekar zenészei vidéken is házhoz viszik a zenét. Jártak már fiatalkorúak börtönében, idősek otthonában, szülészeti klinikán és sok más helyen, és emellett mesterkurzusokat tartanak a környék tehetséges fiataljainak.
  • Családi piknik – A zenekar szeretné az összes ifjúsági programját egyben megmutatni, és idén először erre lehetősége is lesz a családi nap keretében június 7-én a Millenárison, ahol óránként lesz koncert (a többségük ingyenes), érdekes kézművesprogramokkal vegyítve.
  • TérTáncKoncert – Már komoly hagyománya van a BFZ koncertjeinek a Hősök terén a Budapesti búcsú idején, de az idei alkalom teljesen más lesz. Idén több mint kétszáz hátrányos helyzetű gyerekkel dolgoznak együtt az ország különböző pontjairól, akik betanulnak egy koreográfiát Mendelssohn Szentivánéji álom című darabjára, amit itt fognak a zenekarral együtt előadni.

 

Megosztás Facebookon