nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel – 2. részlet

Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel – 2. részlet

Shoppingmánia, drogok, étkezési rendellenesség, alkohol... Tabuk, melyekről a legtöbb szülő nem akar hallani. A Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel! című könyv szerzői több tucat tinédzsert szólaltattak meg. Nyers, szókimondó, de pont ezért őszinte könyvükkel szembesítik a szülőket mindazzal, amit talán az ő gyermekük is rejteget. Az október 28-án megjelent könyvből öt napon keresztül közlünk részleteket!
NLCafé
f Ajánlom
 

Tudom, mit csinál a gyereked szombat éjjel – 2. részlet

Étkezési rendellenesség

Dorinánál nem volt elcseszett félmondat, és közeli hozzátartozóját sem veszítette el. Viszont egy új élethelyzetbe került, amivel egyedül kellett megbirkóznia. A gimnázium első felében még vidékről járt be a pesti sulijába, aztán tizenegyedikes korában, az egyszerűség kedvéért kollégista lett. Eleinte nagyon élvezte. –„Lázadás nélkül lázadhattam, cigizhettem a nyílt utcán anélkül, hogy utána eszelősen szappanoztam volna a kezem, és mentoloztam volna a szám” – mondta. Több pozitívumot nem tudott felsorolni.

Néhány hét múlva már kezdte nagyon magányosnak érezni magát. A koleszban nem találta meg a közös hangot a szobatársaival, a barátai pedig nem laktak ott. Amint vissza kellett mennie a szobájába, rosszkedvű lett, hiányzott neki az otthona, a kutyája. Az önbizalma egyre csökkent, szerencsétlennek tartotta magát amiatt, hogy tizenhét évesen hazavágyik a családi otthonba, és képtelen jól érezni magát, élvezni a függetlenségét.

Az elégedetlenség egyre erősebb lett. Már a külsejével is gondjai voltak, holott addig ő is úgy gondolta, hogy csinos. Sosem volt címlaplányszerűen sovány, inkább kamaszosan kerek, de most már ez is kifejezetten zavarta. Annyira téves volt az énképe, hogy szándékosan olyan fiút választott, aki – szerinte hozzá hasonlóan – kövér, igénytelen, visszataszító. Mert neki ennél jobb úgysem jár.

„Nem szerettem, nem is tetszett, de ez jutott nekem. A srác amúgy elég szerelmes volt belém. Amikor lefeküdtünk egymással, mindkettőnknek az volt az első alkalom. Ő annyira boldog volt, aminek örültem, mert ezt végül is nekem köszönhette. Valami viszont megborulhatott bennem, mert először rögtön az aktus után hánytam” – mesélte bulimiája kezdetét Dorina. Először azt hitte, az idegesség távozik belőle ilyen úton, majd miután észrevette, hogy nyugodtabbá vált a hányás után, egyre gyakrabban ment ki, és dugta le az ujját a torkán. „Bármi bajom volt, ezt csináltam, és jobb is volt utána. Aztán már az sem kellett hozzá, hogy bajom legyen, csak gondoltam egyet és hánytam.”

– A könyv szerzőjével készült interjút, itt találod!
– Olvasd el az első rész tartalmát, itt!

Hónapok teltek el így, Dorina közben vészesen lefogyott. A fiúja és a barátai is látták, gond van, ám míg előbbi nem szólt, mert félt, hogy elveszíti Dorinát, addig az utóbbiak tukmálták belé az ételt. Dorina fenntartotta a látszatot, megette, amit adtak, de amint a barátai hazamentek, már ment is hánytatni magát. –„Eleinte nem a fogyásért csináltam, hanem mert jó feszültség-levezető volt. Aztán láttam, hogy milyen szépen kezdtem fogyni tőle, és ez tetszett. Valahogy nem volt semmi sem tudatos, csak úgy jött minden magától…”

Aztán, ahogy minden betegségnek, ennek is lettek következményei. Dorina egy idő után már reflexszerűen hányt, ha magához vett valamit, ezért kiszáradt, ami miatt folyamatosan fájt a feje. Kimart torka miatt pedig állandóan krákogott. Már fél éve tartott a folyamat, amikor egyszer csak elmaradt a menzesze, és nem is jött meg többé. Akkor nagyon megijedt, mert azt hitte, terhes lett a barátjától, akivel gyorsan szakított is emiatt.

Bár ilyenkor a legtöbb esetben a tanulmányi eredmények is romlani kezdenek, Dorina az érzelmi és fizikai válság ellenére mániákusan tanult, problémáit pedig megtartotta magának. A szülei csak akkor kezdtek igazán aggódni, amikor a lányuk az egyik hétvégén elájult otthon, mosogatás közben. Orvoshoz vitték, ott derült ki, hogy mi is a baj.

„Épp a nyári szünet kezdődött, így anyáék hazavittek. A nyár végére abbahagytam a hányást, végül már a reflex is megszűnt. A ciklusom máig rendszertelen. Nem hányok, de azt nem bírom megállni, hogy ne figyeljek arra nagyon, mit eszem. Diétázom, futok, járok edzeni, ettől jól érzem magam. Várom, hogy leérettségizzek, és akkor visszamegyek a szüleimhez, mert egy közelebbi városban van vendéglátós OKJ-s képzés. Úgyis a családi étteremben szeretnék dolgozni, aztán, ha már elég ügyes leszek, megcsinálom a saját éttermemet, mert ez a távolabbi tervem.”

Megosztás Facebookon