Szabadidő

Így vacsoráztam együtt Steven Spielberg édesanyjával

A házi kosztnak nincs párja, és hál' istennek mi itt Budapesten jól el vagyunk látva azokkal a kis kifőzdékkel, ahol Frici Papa, Gyuri Bácsi vagy Terka néni kínálja a házias ízeket. Los Angelesben is felemlegettem ezt amerikai barátaimnak, akik ezért egy különleges estével leptek meg, ahol a házigazda nem más volt, mint Steven Spielberg édesanyja...

fotó: Rory Muirhead
Fotó: Rory Muirhead

Kedves Olvasók!

Vida Virág vagyok, egy Los Angelesbe keveredett magyar újságíró. Ha hét évvel ezelőtt nem ismerem meg a miskolci Cinefest Filmfesztiválon (ezúton is hála és köszönet a szervezőknek) amerikai, filmes férjemet, akkor talán minden másképp alakult volna… Most viszont évek óta rendszeresen belekóstolhatok a kaliforniai életérzésbe és testközelből figyelhetem Hollywoodot és az angyalok városának filmes forgatagát. És – mivel ez szakmai ártalom – meg is írom nektek!

Így vacsoráztam együtt Steven Spielberg édesanyjávalEgy kaliforniai mondás szerint „A mai harmincasok a korábbi húszasok, a mai negyvenesek a korábbi harmincasok”. A fiatalon maradás bűvkörében élő amerikaiak között nem számíthat különösebb figyelemre, aki hetven felett jó karban van, aktív és sportos, a hasonló nyolcvanasokat már elismerés övezi, arra pedig Amerika-szerte is mindenki felkapja a fejét, ha egy kilencven fölötti hölgy él úgy, ahogyan a gyermeke vagy az unokája.

A 93 éves Leah igazi híresség Hollywoodban, kifogástalanul öltözik és sminkel, minden reggel kilencre jár dolgozni, egyedül irányítja felkapott éttermét (a Pico Boulevard-on található „Milky Way”-t), este limuzin szállítja haza, és mindemellett komoly társadalmi életet él: titkos éttermében ad exkluzív vacsorákat a filmvilág hírességeinek, ismert politikusoknak. Ez már önmagában elég lenne ahhoz, hogy a csillogó hollywoodi sztárvilág közkedvelt színfoltja legyen, ám egyvalami mégiscsak egészen különlegessé teszi: ő Steven Spielberg rendező édesanyja.

A fáradhatatlan Spielberg mama

A városi pletyka szerint a fáradhatatlan Spielberg mama estéről estére kezet fog minden vendégével, körbejár az asztalok között, és személyesen győződik meg arról, hogy mindenki elégedett-e az ételekkel és a kiszolgálással. A mi esténk azonban még ennél is érdekesebb volt. Maga Leah hívta meg amerikai kollégáimat vacsorázni éttermébe. Ismeretségük nem új keletű, engem viszont mint új barátot hívtak meg a különleges alkalomra. Remélték, hogy a házi koszt ízét Spielberg mama kitűnő konyhája kissé kárpótolni tudja. Nos, sikerült.

Elveszve a városban

Az étterem sok évtizede a rendező édesanyjának tulajdonában áll, viszont a helyet egyáltalán nem könnyű felismerni. A vacsorameghívásom este hétre szólt, és az internetes térkép alapján azt gondoltam, hogy könnyen megtalálom – az útvonal igen egyszerűnek tűnt. Magabiztosságom következménye majdnem egyórás késés lett, és pironkodva igyekeztem magam kimenteni, hiszen tényleg legalább negyven percet autóztam fel-le a Picón, mire végre valaki útba tudott igazítani.

Így vacsoráztam együtt Steven Spielberg édesanyjával

„Ugye, ön a budapesti újságíró?”

A következő kihívást a zöld növények övezte tömör fa bejárati ajtón való keresztüljutás jelentette. Se csengő, se kopogtató – és az ajtó kulcsra zárva… Kezdtem azt gondolni, hogy talán nem véletlen, hogy az étterem neve  „Tejút”, talán nem is ezen a galaxison van… vagy legalábbis nem Los Angelesben, ahol a sarki hamburgeresnek is nagyobb világító táblája van, mint maga az üzlet. Némi évődés után a szintén aprócska ablakon zörgettem be, mire egy angol inasra emlékeztető főúr nyitott ajtót, és gondolkodás nélkül közölte, hogy már vártak rám. A következő pillanatban Leah állt előttem, teljes, pöttöm valójában, és azt kérdezte: „Ugye, ön a budapesti újságírónő? – bólintottam, mire ő folytatta: – Ó, Budapest gyönyörű város.”

Szólni sem bírtam a hirtelen jött megilletődéstől… Leah karon fogva vezetett oda a társasághoz, és leültetett maga mellé. „A fish and chipset ajánlom” – hajolt hozzám bennfentesen. Nem lehetett visszautasítani, de nem is kellett csalódnom, én is ajánlom mindenkinek, aki arra jár, nagyon finom volt! Megtudtam, hogy minden, amit eszek, az kóser, beleszámítva a boromat is – Spielberg mama nagyon büszke, hogy a változatos menüsor mellett a zsidó, kóser konyha hagyományait is őrizni tudja a Milky Way-ben, aminek egyetlen hibája, hogy nehéz megtalálni. Hiába, a Tejút titokzatos hely…

Pacsit ad, viccelődik, de kilenckor hazamegy lepihenni

Az étterem kicsi és hangulatos, csakúgy, mint Leah, aki a maga 15O centijével és nem titkolt 93 évével is elképesztően karizmatikus személyiség. Az este során meggyőződhettem remek humoráról és iróniájáról is. Amikor Anastasia Fontaines  barátnőm hízelegni szeretett volna a maceszrajongásával, akkor Leah csak legyintett és azt mondta: „Óh, a macesz! Az olyan, mint a kartonpapír! Vagy mintha farostlemezt rágcsálnál!” – nevetett fel egy szelíd fintorral a szája szélén, és ezután soha nem szűnő mosolyával ontotta a hasonló megjegyzéseket.

Pacsit adott Anastasiának, nagyokat kacagott, szívesen pózolt mindenkivel, majd kilenc óra körül hirtelen felállt és bejelentette, hogy mennie kell, hiszen ma is – mint minden nap – kilenckor kezdett, és „kezd egy kicsit elfáradni”. Búcsút vett tőlünk (egyesével és névre szólóan), majd az elé érkező limuzinnal gyorsan elhajtott.

Mi pedig maradtunk még egy kicsit, hogy a kéthelyiséges étterem fogadóterében, a bárpult körüli Steven-szentélynél fotózkodjunk, és átélhessünk valamit abból, hogy milyen lehet Steven Spielberg édesanyjának lenni, aki hol Clinton elnökkel, hol Obama elnökkel fényképezkedik…

Így vacsoráztam együtt Steven Spielberg édesanyjával

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top