5 állati jó úti cél: kalandok amatőr természetbúvároknak

A vízi emlősök megfigyelésére ma már Írországtól Új-Zélandig a Föld több pontján is van lehetőség. Európa legismertebb megfigyelőhelyei a nem is olyan távoli és elérhetetlen Kanári-szigeteken találhatóak, ahol a bálna- és delfinfajok egyharmada – mintegy 28 faj – rendszeresen megfordul.

A turisták körében legnépszerűbb célpont Tenerife, ahol  egész évben láthatók a  palackorrú és gömbölyűfejű delfinek, illetve számos vándorló bálnafaj is időről időre visszatér ide. Különösen a tavaszi időszakban van nagy esély arra, hogy egy mosolygós delfin vagy egy lomha óriás bukkanjon fel  a közelünkben. A bálnales során általában kis csónakokkal vagy nagyobb, üvegpadlós katamaránokkal hajóznak ki, s a turistákat tapasztalt vezetők kísérik. A vízi emlősök megfigyelése mellett bizonyos helyeken akár még a kutatók munkájába is bekapcsolódhatsz. Az egyik Kanári-szigeteken működő kutatócsoport például már tizenöt éve tanulmányoz egy húszfős delfincsaládot. A kalandvágyó turisták akár velük is kihajózhatnak, és bepillanthatnak munkájukba, amelynek fő célja, hogy megfejtsék a delfinek különleges  kommunikációját.
• Bálnanézés az Azori-szigeteken: www.bonoutazas.hu »
• Bálnales Izlandon: www.ikaland.hu/izland »
Bálnales a világ 50 pontján »

Bővebben: www.dolphinfund.eu »

Nem vitás, Skandinávia a természetimádók Mekkája. Láthatsz itt jegesmedvéket és bálnákat, madarak  millióit figyelheted távcsöveden keresztül, sétálgathatsz bozontos pézsmatulkok között, vagy akár kutyaszánnal is követheted a rénszarvasok nyomát.

Minden évben madarak milliói veszik észak felé az irányt, hogy kihasználják a rövid, ám rovarokban annál gazdagabb skandináv nyarat, és felneveljék fiókáikat. Nyomukban elszánt madarászok haladnak, akik óriási teleszkópjaikkal követik a madártömeget.
Dániában egy különleges jelenség, a seregélyek ezreinek köszönhető „fekete nap” is gyakran megfigyelhető. Mintha egy összefüggő massza lenne ilyenkor az egész madársereg, úgy röpülnek az égen, s rajzolnak különleges alakzatokat az égboltra.
Nézd meg videón – a „fekete nap” Dániában:

De nemcsak a madarak, az emlősök miatt is érdemes túrabakancsot húzni, és felturbózni kalandvágyunkat. Norvégiában találkozhatunk például a különleges pézsmatulokkal, amely nem tartozik az agresszív állatok közé, így egészen közel lehet hozzá merészkedni, Lappföldön pedig motoros szánnal indulhatunk a rénszarvasok nyomába. Bár már maga a pazar díszlet is megér egy utazást, hisz a zöldesen csillogó sarki fény önmagában is káprázatos jelenség…
 
Még több infó:
www.visitdenmark.com »
www.visitscandinavia.com »

Persze nem kell feltétlenül több ezer kilométert utazni ahhoz, hogy különleges élményben legyen részünk, hisz Magyarországon is számos izgalmas programon vehetünk részt. Itt van mindjárt a nagy klasszikus, amit egyetlen természetimádó sem hagyhat ki.

Vörös gém (fotó: dr. Kovács Gábor)

Közel 2000 hektárt borít a hortobágyi halastórendszer, amely Közép-Európa legnagyobb madárpihenőhelye. Kecses gulipánok, fürge lábú partfutók, méltóságteljesen álldogáló gémek és kócsagok jó eséllyel kerülnek távcsövünk látóterébe egy hortobágyi madárles alatt. A Halastavi Kisvasúttal a távolabbi tavak is kényelmesen elérhetőek, de motorcsónakba szállva szakvezető segítségével közelebbről is megismerhetjük a halastavak vízi világát. De aki inkább maradna a szárazföldön, az biciklivel és gyalogosan is bejárhatja a környéket, sőt még egy természetvédelmi őrt is elkísérhet egy munkanapján. A vadon élő madarak megfigyelése mellett érdemes a madár-visszavadító telepet is meglátogatni, ahol olyan ragadozó madarakat láthatunk egészen közelről, amelyek különböző sérülések miatt szorulnak ellátásra.

Nyárilúd-család (fotó: dr. Kovács Gábor)

Még több infó: www.hnp.hu »

A hód egykor egész Európában honos volt, a vadászat azonban nem kímélte őket, és számuk drasztikusan megfogyatkozott. Az utóbbi húsz-harminc évben azonban több országban is megpróbálták őket visszatelepíteni. Ma már itthon is egyre több folyó mentén találkozhatunk a hódok nyomaival, a tekintélyes méretű hódvárakkal és az állatok által megrágcsált fákkal. Aki igazán szerencsés és kitartó, nemcsak a nyomokat, de magukat az állatokat is láthatja. Ehhez persze az kell, hogy olyan szakemberek vezetésével vessük be magunkat a vadonba, akik tudják, mikor és hol van esély az állatok felbukkanására. Az állatok aktivitása leginkább alkonyatkor élénkül meg, s ha kellő türelemmel és csendben várunk, előbb-utóbb megpillanthatjuk a szorgos hódokat.

Még több infó:
www.ferto-hansag.hu »
www.pisztrangkor.hu »
www.eupolisz.hu/hod_les »

A túzok hazánk legnagyobb testű madara, és a Körös–Maros Nemzeti Park területén fordul elő a legnagyobb számban. A tavaszi nászidőszak és a dürgés nemcsak a madaraknak különleges élmény, de ma már a természetkedvelő turisták számára is piros betűs dátum a naptárban.

Fotó: Motkó Béla

A dürgés során a hímek a kiválasztott tojót táncukkal próbálják meg elbűvölni, felfújt tollazatukkal és jellegzetes hangjukkal igyekeznek kétséget sem hagyni afelől, hogy a mező legjobb partija épp itt lejti táncát. A túzokdürgés idejére a nemzeti park túrákat is szervez, ahol szakemberek vezetésével mi is szemtanúi lehetünk az eseménynek. Persze a megfigyeléshez nem árt korán kell kelni, hisz a színpompás előadást itt sem illik megzavarni.

Fotó: Motkó Béla

A nemzeti parkban a dürgés időszakán túl is érdekes programokkal várják a látogatókat. A Réhelyi Látogatóközpontban megismerhetjük többek között a túzokmentési munka részleteit, megtudhatjuk, miért van szükség a fatojásokra, de részt vehetünk éjszakai csillagtúrán is, vagy akár a madárhangok  szakértőjévé is kiképezhetjük magunkat.
Tipp: programok a nemzeti parkban »

Hortobágy.lap.hu »
www.szigetköz.lap.hu »
Bálna.lap.hu »

Fórum:
Csak állatbarátoknak »