nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
8+1 régi újévi népszokás, ami ma is hasznos lehet

8+1 régi újévi népszokás, ami ma is hasznos lehet

Az újévet, illetve annak ünneplését nem lehet igazán elválasztani a szilvesztertől. Ám míg a szilveszternél a mulatozásé, az ünneplésé és a táncé a főszerep, az újév köszöntése már jóval megfontoltabb, sőt előrelátóbb.
NLCafé
f Ajánlom

Hajdanán az újév reggelén-délelőttjén a férfiak még az előző éjszaka mulatságának emlékét pihenték ki, és igyekeztek megszabadulni másnaposságuktól, az asszonyok azonban már a konyhában szorgoskodtak. Készült a lencse-, borsó- vagy bableves. Malac­sült is került a jómódúbbak vagy szerencsésebbek asztalára. A konyhát fényesre súrolták, tiszta, ünnepi ruhát vettek fel, és bőséges ebéddel várták a családot. Az állatoknak is igen jó dolguk volt ezen a napon. Friss szalmát, szénát kaptak, hogy egész évben jól hízzanak. Vajon mi áll a kitartó szorgoskodás mögött?

 8+1 régi újévi népszokás, ami ma is hasznos lehet

1. Gombócfőzés
A lányok gombócot főztek, mindegyikbe egy-egy férfinév került. Amelyik gombóc először feljött a víz felszínére, az jelezte a leendő férj nevét.

 8+1 régi újévi népszokás, ami ma is hasznos lehet

2. Ólomöntés
Gyakran ólom vagy viasz segítségével próbálták megfejteni a jövőt. A felmelegített ólmot/viaszt hideg vízbe öntötték, és a kapott forma segítségével fejtették meg a jövő titkait. A sárkány alak sok pénzt, az egér új szerelmet, a hagymaforma bosszúságot, a kulcs anyagi fellendülést, a szőlő vidámságot jelentett.

3. Újévi fogadalmak
Az év utolsó napjának jellegzetessége, hogy szinte mindenki fogadalmat tesz. Érdemes olyan dolgot megfogadni, amelyet legalább az új év első napján betartunk, így biztosan nem vesznek kárba az ígéretek.

4. Jóslás újévi álomból
A jóslás is fontos szerepet kap az új év kezdetén. Úgy vélték, az év utolsó napjának álmai előrevetítik a jövőt, ezért a nagy mulatozás mellett érdemes hagyni egy kevés időt az alvásra is.

 8+1 régi újévi népszokás, ami ma is hasznos lehet5. Fokhagyma-kalendárium
Régen fokhagyma-kalendáriumot is készítettek az időjárás megismeréséhez. Tizenkét fokhagymába sót tettek, mindegyik hagyma egy-egy hónap megfelelője volt. Ha a hagyma egy-egy gerezdje reggelre átnedvesedett, arra a hónapra sok esőt/havat vártak.

6. Szerencsepogácsa készítése
A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon.

7. Távoli szerelmesek pezsgője
Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre – persze inkább kőre –, mielőtt a többiekkel koccintanak, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor „dől a lé” egész évben.

8. Szilveszteri-újévi ételek és jelentésük
Az év utolsó napján fontos szerepet kapnak az ételek. Leggyakrabban malacsült kerül az asztalra, hiszen a négylevelű lóherét tartó malac az egyik legfontosabb szerencseszimbólum. Tilos azonban a csirke, pulyka fogyasztása, hiszen ezek az állatok „elkaparják” a szerencsét. Úgy tartják, aki az új év első napján apró szemes ételt fogyaszt (lencse, bab), sok pénzt várhat az új évben.

9. Tiltott munkák az óév utolsó napjára
Ilyenkor tilos a mosás, a teregetés, de tilos levinni a szemetet is, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból.

 Szerezz be egy kis szerencsét!

A patkó és a lóhere kultusza régi időkre nyúlik vissza. Régen az emberek úgy gondolták, ha patkót tesznek az állatok vályújába, megóvják őket a betegségektől. Más népek a hajókra és az ajtófélfájukra szögezték a szerencsehozó tárgyat. A cél minden esetben ugyanaz volt: védekezés a rossz szellemek és a balszerencse ellen.

 8+1 régi újévi népszokás, ami ma is hasznos lehet

 

• A kéményseprők mint a tűz őrzői gazdagságot hoznak, ha láttukra megfogjuk a kabátgombunkat.
• A patkó a holdsarlót szimbolizálja, és a népszokás szerint termékenységet biztosít.
• A lóhere elűzi a boszikat és a rossz szellemeket.
• A malac gazdaggá teszi a ház népét.
• A csirke viszont elkaparja a szerencsénket.

A patkó szerencsehozó mivolta abban rejlik, hogy régebben a lovat sokáig szent állatnak tartották. A hiedelmek szerint azonban csak az az igazán hatásos patkó, amelyet nem vásárolnak, hanem az út mentén találnak.

A négylevelű lóhere védelmező funkciója abból adódik, hogy formája keresztformára emlékeztet, amely már a kereszténység megjelenése előtt is védelmet, a bajok elhárítását szimbolizálta. Valószínűleg a négylevelű lóhere ritkasága is hozzájárult ahhoz, hogy különleges növénynek tekintsék, ám a babonák szerint ereje akkor teljesedik ki igazán, ha véletlenül bukkanunk rá.

Tudtad?

Az újév nem mindig esett január 1-jére. A télközépre eső, karácsonyi, újévi évkezdés a napév szerinti időszámítással együtt honosodott meg Európában, és a Római Birodalomból indult ki. Az egységes évkezdést azonban sok nép csak a legutóbbi évszázadokban fogadta el, hazánkban is csak néhány évszázada kezdődik ezen a napon az esztendő.

Cikkünk részletet közölt az Aréna Kiadó gondozásában megjelent Telegdi Ágnes: Téli ünnepkör című könyvéből.

 8+1 régi újévi népszokás, ami ma is hasznos lehet

A szokásostól eltérően a téli ünneplést nem a karácsonnyal kezdi a könyv. Már a Márton naptól kezdve ünnepi hangulatba kerülhetünk, és egészen farsang végéig végigkalauzolnak a téli hagyományokon, jeles napokon. Rengeteg könnyen megvalósítható ötletet, receptet, ajándéktippet és fortélyokat találhatunk a könyvben. Természetesen a központban a karácsonyi ünnepek állnak, de minden egyes ünnepet rengeteg igazán szemet gyönyörködtető fotóval és tudnivalóval tesz még gazdagabbá a kiadvány.

Megosztás Facebookon