A United 93-as

Végzetes nap

Nem volt olyan régen. Majdnem öt éve. Percéletem szürke keddjét egy pillanat alatt átírta a terrortámadás és a CNN közvetítése, pedig én a világ „másik felén” voltam, távol, az otthon biztonságában. Hazaértem a munkából, az irodai ruhát kényelmes otthonira váltottam, amikor megláttam a World Trade Center füstölő ikertornyait. Először azt hittem, hogy egy filmbe csöppentem bele, majd pár másodperc alatt világossá vált, hogy amit látok, az nem fikció, hanem a terroristák műve, ez tényleg megtörténik. Félelmetesebb volt, mint a pokol az ördögeivel, amivel hittanon a vén Kajetán ijesztgetett minket.

2001. szeptember 11-én négy polgári utasszállító repülőgépet térített el a tizenkilenc arab származású terrorista. Az American Airlines Bostonból Los Angelesbe tartó 11-számú járata a New York-i Világkereskedelmi Központ északi tornyának, negyed órával később a United Airlines 175-ös járata (szintén Bostonból tartott Los Angelesbe) a másik ikertoronynak ütközött. A második ütközést a CNN már élőben közvetítette. Nem sokkal ez után az American légitársaság 77-es számú, Washingtonból Los Angelesbe tartó járata a Pentagon egyik szárnyába fúródott. A negyedik eltérített gép, az United Airlines 93-as járata volt, amely az eredeti repülési terv szerint Newarkból San Franciscóba tartott és Pennsylvania államban, Pittsburgtől körülbelül száz kilométernyire egy mezőre zuhant.

Nincs menekülés

A tengeren túl is ugyanúgy indult az a nap, mint bármelyik másik. A tragédiát semmi sem jelezte előre. Sem a pilóta, sem az utaskísérő, sem az utasok, sem a légiirányítók nem látták az imádkozó férfiakat, akik valamit tervezve felszálltak a repülőgépre. Mi vagyunk a negyvenhatodik utas – A United 93-as járaton személyezettel együtt 45 utas volt – és mi végig tudjuk, ismerjük a tragédiát, ezért még szívszorítóbb, ahogy tehetetlenül követjük az eseményeket. Valós időben elevenedik meg a borzalom kilencven perce.

A film eredeti angol címe: • United 93 Rendező: • Paul Greengrass Szereplők: • JJ Johnson • Polly Adams • Opal Alladin • Starla Benford • Trish Gates Fotó: UIP-Duna Film

A film nem keres bűnösöket és felelősöket, nem kérdezi meg, hogyan történhetett meg mindez, hanem modern krónikásként bemutatja a kilátástalanságot, a fejetlenséget és a káoszt, ami nem csak New York utcáin, hanem a polgári és a katonai légiirányításban, valamint a United 93-as repülőgépen uralkodott. A film az utasok kétségbeesett telefonhívásai és a gép feketedobozának hanganyaga alapján hűen rekonstruálja az eseményeket. Szinte tapintható a kétségbeesés, a düh, majd a harag, amellyel az utasok megostromolják az elfoglalt pilótafülkét. A gép azonban belefúródik a földbe. A tehetetlen fémtömeggé vált repülővel együtt zuhan, majd vágódik a földhöz a néző is.


Mindenképp elmondani…

Mit mondanál az utolsó telefonhívásnál annak az embernek, akit szeretsz, ha tudod, hogy ami most történik nem fogod túlélni? Én azt hiszem, hogy könnyek között fuldokolva, talán el tudnám dadogni, hogy szeretem. Korra, nemre, származásra való tekintet nélkül ezt mondja mindenki. Az idős nagymama, a fiatal lány, a középkorú anya, a határozott férfi és még a terrorista is… A United 93-as az a film, amelyben a legtöbbször hangzik el a „szeretlek”, mégis végtelenül szomorú. Megmarkolja a szívet, ízekre szedi a lelket, de kihagyhatatlan.