nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Szabadidő
Egy vasárnap Pozsonyban

Egy vasárnap Pozsonyban

Nem kell korán kelni, nem kell rohanni, pattanj autóba, és Budapestrõl két óra alatt Pozsonyban lehetsz. Egy verõfényes tavaszi napon kerekedj fel és fedezd fel a várost - látnivaló és étterem a vasárnapi ebédhez akad bõven.
Myreille
f Ajánlom

A Lónyai-kastély
Rögtön kitérővel kezdünk. A Rajkai határátkelő előtt pár száz méterrel letérünk az autópályáról, és a „régi” út felé vesszük az irányt, hiszen mi értelme lenne fizetni azért a pár kilométerért, ami Pozsonyig hátra van? Kirándulunk, hova rohannánk?

A piros lámpaoszlopok fehér lámpaburái gyöngysorként szegélyezik az utat, de romantikus ábrándozás helyett letűnt szocialista idők visszhangját halljuk. Elmegyünk egy romos templom mellett, majd a cakkos kőkerítés és a kopasz fák között észreveszünk egy mesebeli kastélyt. Csipkés tornya vakítóan fehér a tavaszi kék égen. Így fedezzük fel Rusovcet, régi nevén Oroszvárat, és az ott található Lónyai-kastélyt. A kastélyt – felújítási munkák miatt – nem lehet igazán közelről megnézni, de mi azért járunk egyet a parkjában és a kőoroszlános oszlop alatt elképzeljük, milyen lehetett régen az élet az íves ablakok mögött.

 
 
 
  Cégér – egy a sok közül  Madártávlatból  Bratislavský hrad

Paneldzsungel és négyszögletű vár

Rusovcét elhagyva már látszik Pozsony (Bratislava) külvárosa. Az utat nem lehet eltéveszteni, szinte visz magával, bár néha úgy tűnik, a paneldzsungelnek sohasem lesz vége, és amikor mégis, egyszerre pillantunk meg Pozsony nevezetességeiből hármat.

Az Új Híd, melynek tetején étterem üzemel

A Dunán átívelő Új Híd (Novy Most)-on érkezünk meg a régi városrészbe. A híd egyik oldalán, a domb tetején, Pozsony jelképe a négytornyú, négyszögletű vár (Bratislavský hrad), átellenben pedig a Szent Márton székesegyház (Dóm sv. Martina), amelynek tornyán hatalmas, aranyozott királyi korona csillog. Majd visszajövünk, gondoljuk, és parkolóhelyet keresünk, ami vasárnap délelőtt egyáltalán nem nehéz feladat, igaz, a nagy kiterjedésű útfelbontás és útjavítás igencsak próbára teszi tájékozódási képességünket, viszont nem ront a pozsonyi kiruccanás élményén.

A Mihály kapu
Térkép nélkül

Úgysem fogunk eltévedni, gondoltuk még tegnap, és igazunk is lett, mert egy óra múlva már magabiztosan tájoljuk magunkat térkép nélkül. Igaz, Budapest és Isztambul irányának meghatározásához elengedhetetlen a Mihály kapu (Michalská brána) macskakövei közé telepített „iránytű”. A kapu alatt üldögélő utcazenészek tangóharmonika-muzsikája követ minket, majd ugyanolyan kedvesen bukkan fel újra és újra, mint a már felfedezett utcák és épületek, amelyekhez egy-egy séta végén visszatérünk.

Akár a Mihály kapu tornyából, akár (végtelen sok lépcsőfok után) a várfalról madártávlatból kémlelhetjük a város piros tetős óvárosi részét, majd a kiugró felhőkarcolókat és a Duna másik partján a paneldzsungelt. Bejárjuk az óváros zegzugos kis utcáit, megcsodáljuk a kovácsoltvas cégéreket, a színházat (Slovenské národné divadlo), és a színház előtti „lyukban” megnézzük a város rétegeit. A szökőkutakon még a „téli csomagolás” – de nem nehéz elképzelni a nyári délutánokat, amikor vízsugarak törnek az ég felé. Útba ejtjük az árkádos régi Városházát (Stará radnica), valamint a rózsaszínre festett Prímás palotát (Primaciálny palác), udvarán Sárkányölő Szent György szobrával.

A főtéri kávéházak közül mi a híres Mayer cukrászdát választjuk, süteményt eszünk. Nagy szerencsénk van, mert éppen az orrunk előtt üresedik meg egy asztal, és amikor felállunk, azonnal megfáradt városnézők pályáznak helyünkre.

Fémemberek

A történelmi épületek között a város üde szigetei a fémemberek. Az egyik egy csatornanyílásból kikönyökölve kémleli a turistákat – aki nem figyel, az egyik sarkon könnyen orra esik benne -, a másik viszont kezében tartott kalapjával csalogatja a nézelődőket. De a Paparazzi a legsunyibb és fotózó kirándulóval leginkább összetéveszthető, mert az egyik bár sarkánál álldogál, félig elbújva az épület mögött.

Ízutazás
Híres szlovák pálinka a Borovicka, amit borókabogyóból készítenek és legalább egyszer az életben érdemes megkóstolni. Ugyanilyen jellegzetesség a szlovák juhtúró, amit brindzának neveznek. A szlovák ételek nem ismeretlenek a magyar konyhában: ilyen a sztrapacska, ami lehet juhtúrós vagy pirított káposztás, vagy a guba, amit leggyakrabban mákosan fogyasztunk, de van túrós, mézes és diós változata is. A vízből és kukoricalisztből készült ganza sem ismeretlen számunkra, de nálunk puliszkának, málénak vagy polentának nevezik.
Fórumajánló:
Pozsonyban vásárolni »

Fotók: Myreille

Megosztás Facebookon