nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Otthon
„Illendően bemutatkoztam, aztán nyomban el is hánytam magam” – vendégek kínos történetei

„Illendően bemutatkoztam, aztán nyomban el is hánytam magam” – vendégek kínos történetei

Mindenkinek vannak mocskos kis titkai. Dolgok, vállalhatatlan történetek, amiket boldogan kiradírozna az életéből. Ha ezek ráadásul másvalaki otthonában esnek meg, az duplán kínos tud lenni – a vendégnek, a házigazdának, vagy éppen mindkettőjüknek.
Avatar
Juhász Zsófi
f Ajánlom

Nem vagyok büszke erre a sztorira, de nincs mit tenni, megesett. Eszter barátnőmmel a belvárosban csatangoltunk egy dögmeleg, talán pont júniusi napon. Épp pálinkafesztivál volt, mi pedig kedveljük a minőségi alkoholos italokat, úgyhogy igyekeztünk minél többfélét megkóstolni. Szigorúan tartottuk magunkat a kétcentes dózisokhoz, és hidratáltunk is szorgalmasan, nehogy baj legyen, de kb. két óra múltán már elég vígan voltunk. Eszternek egyszer csak támadt egy isteni ötlete: itt az ideje, hogy végre bemutasson egy állati jó fej havernőjének, akivel valahogy még sosem sikerült találkoznom. Ennél jobb alkalom pedig nem is kell, hiszen a lány a közleben lakik, és pont házibulit rendez. Nem tiltakoztam, már nem is nagyon volt energiám hozzá.

Hogy miként jutottunk oda, fogalmam nincs, de arra emlékszem, hogy a lakás a földszinten volt – hál’ istennek, mert ha liftezni is kellett volna, még kínosabb helyzetbe kerülök, annyi biztos. Így pusztán annyi történt, hogy

amikor Kriszti ajtót nyitott, illendően bemutatkoztam neki, megkérdeztem, merre van a mosdó, és már rohantam is, hogy ne a nappali közepén hányjam el magam.

Nyugodjon meg mindenki: odaértem, ahova kellett, de természetesen rém kínosan éreztem magam. A jó hír viszont, hogy a mai napig is rendszeresen összejárunk a csajokkal, szóval a kapcsolat nem sínylette meg a gyalázatos belépőmet. De ha nagy ritkán pálinkát iszunk, nem mulasztjuk el felidézni a megismerkedésünk körülményeit.

Most pedig házigazdák villantanak meg egy-két kínos sztorit, milyen vállalhatatlan, vagy éppen fura dolgokat műveltek vendégek az otthonukban. Annyit mondhatok, hogy némelyikhez képest az enyém a kanyarban sincs.

A dobverőtolvaj

„A szomszédom egyszer rengeteg vörösbort ivott nálunk. Reggel, amikor felkeltünk, tele volt a szőnyeg lila hányással, ő meg békésen horkolt a kanapén, miközben a zsebéből kikandikáltak a csirkecombok, amiket ellopott.”

via GIPHY

Az Orr

„Egyszer átjött az egyik haverom videójátékozni. Amikor belépett a nappaliba, elsétált a szüleim előtt, majd látványosan megszaglászta a függönyt és így szólt: Bab volt vacsorára, ugye? Nem tévedett.”

A vécégyalázó

„A szomszédaink köztudottan rettentően spóroltak a vízzel. Úgy hatodikosok lehettünk, amikor egyszer átjött a fiuk, majd egy idő után elment vécére. Nem sokkal később aztán távozott. Amikor anyám bement a fürdőszobába, éktelen haragra gerjedt. Mondd meg a haverodnak, hogy tanulja meg lehúzni maga után a vécét! – kiabálta. –Főleg akkor, ha hasmenése van!

A szőrirtó

„Egyszer átjött hozzánk a haverom a barátnőjével. A nappaliban beszélgettünk, amikor a csaj egyszer csak előkapott egy borotvát, és azon szárazon elkezdte leszedni a szőrt a lábáról. A nappaliban. A szüleim szeme láttára.”

via GIPHY

 

Az ágygyalázó

„A kedves vendég konkrétan összepisilte az ágyat, aztán bevetette, mintha mi sem történt volna. Akkor vettem észre, amikor később leheveredtem. És nem, nem gyerek volt a vendég.”

A lerázhatatlan

„Tudjátok, az a típus, aki átjön, aztán az istennek sem akar hazamenni. Az egyik barátunk csinálta ezt: egyszer áthívtuk egy kis péntek esti lazulásra. Végül nálunk is aludt – ez még nem nagy ügy. De másnapra lett volna programunk a feleségemmel, a srác azonban nem vette a lapot. Ott csövezett nálunk egész nap, aztán megint ott aludt. És ez nem volt elég: egész vasárnap is maradt, csak este tízkor döntött úgy, hogy hazamegy végre.”

via GIPHY

A genitális művész

„Egyszer bulit rendeztem, és az egyik barátom szó nélkül elrejtett a házunkban úgy 10-15 péniszrajzot. Hónapokba telt, mire mindet megtaláltam. Olyan volt az egész, mint egy végtelen farokvadászat. Az egyik mű például a reptéren esett ki a cipőmből. Majdnem egy évbe telt, mire az utolsót is megtaláltam – felül, a konyhaszekrényben.”

A folyosó réme

„A húgom exe egy igazi seggfej volt. Egyszer a szüleim házában töltötte a hétvégét, amikor a tesóm még ott lakott. Első este jól felöntött a garatra, aztán kötözködött mindenkivel, majd az éjszaka közepén fogta magát, és odapiszkított a lépcsőházba. Anyám meg belelépett a fürdőszobába menet.

Reggel aztán a srác a macskára próbálta fogni a dolgot, pedig világosan látszott, hogy emberi produktum volt, és iszonyú bűzt árasztott. A végén a srác megharagudott ránk a gyanúsítgatásért, és sebtében távozott. A húgom utána még két évig vele volt. Azóta, ha valami kínos dolog történik, mindig azt mondjuk: biztosan a macska volt.”

A pedikűrbajnok

„Pont mintha otthon lett volna, bement a fürdőszobánkba a körömcsipeszért, aztán szépen letelepedett a nappaliban, és elkezdett pedikűrözni. Mégis kinek jut eszébe ilyet csinálni idegen helyen?”

Nektek volt már kellemetlen élményetek vendégekkel? Írjátok meg kommentben!

via

Civil Díj 2019 Bakonyi csillagászok, szívószál-mentesítés, női kőművesek, kórházakban tanító tinik, focisták a gyerekekért, vonatot előző csiga… neked melyik a legszimpatikusabb civil akció? Ki a legjobb azok közül, akik végre tesznek másokért és egy élhetőbb világért? Te melyik szervezetnek adnád a közönségdíjat?


Szavazok!

Megosztás Facebookon