1. A szó elszáll
Tévhit, hogy elegendő csak a szerződéskötésekor születő megegyezést írásba foglalnotok!
Arról általában nincs vita a felek között, hogy írásban kell megkötnötök a bérleti szerződést. Ám ez minden változtatásra igaz, a legapróbbnak tűnőre is, ugyanis ha az nem írásban történik, hiába egyeztetek meg bérbeadóként és bérbevevőként, továbbra is az eredeti szerződésben foglaltak élnek.
2. Csakis a színtiszta igazat!
Tévhit, hogy bátran írhattok második szerződést a fióknak, más feltételekkel!
Bérbeadóként nem ajánlatos azzal trükközni, hogy nem a valódi bérleti díj összegét írjátok be a szerződésbe, azzal pedig pláne nem, hogy szívességi lakáshasználónak tituláljátok az albérlőt, mintha fizetség nélkül lakna ott. Nagyon kockázatos, még ha csábító is ez a megoldás az adózás elkerülésére. (Jó hír, hogy 2018. január elsejétől az adó mértéke csökkent.)
Közjegyző előtt
Abban minden szakértő egyetért, hogy a közjegyző által készített és hitelesített bérleti szerződés a legbiztonságosabb. Ez ugyanis hiteles okiratnak számít, amelyben a vállalt kötelezettségek akár per nélkül érvényesíthetők, például jöhet bírósági procedúra nélkül a végrehajtás, azaz a kilakoltatás elmaradt bérleti díj esetén. De ez a szerződés a bérlő számára is biztosítékokat nyújthat, a benne lefektetett felmondási határidő például a bérbeadót kötelezi.
3. Ki fizeti a közös költséget?
Tévhit, hogy a közös költség megfizetése a bérlő kötelessége!
A közös költség nem csak azt biztosítja, hogy járjon a lift, legyen fűtés, világítás a lépcsőházban… a közös költség tartalmazhatja a szemétszállítás és – ha a lakásban önállóan nem mérhető – a vízfogyasztás díját. Ugyanakkor a felújításra és korszerűsítésre fordítandó összegeket is ez fedezi. Tehát nem egyértelmű, kinek a szükségleteit elégíti ki a közös költség, erről állapodjatok meg külön, akár részleteiben is, például a szemétszállításra eső részt a bérlő, a felújítási alapba kerülőt a tulajdonos fizeti. De a havi pontos befizetés a tulajdonos felelőssége és érdeke egyben, mert elmaradás esetén, a jogi eljárás legvégén az ingatlanra jelzálogot jegyezhetnek be. (Ez pedig a tulajdoni lapon is megjelenik, csökkentve ezzel a lakás értékét, megnehezítve az eladását vagy hitel felvételét).
4. Amikor a határozott határozatlan lesz
Tévhit, hogy a határozott idejű szerződés a dátum lejártakor megszűnik!
Az magától értetődőnek számít, hogy előre tisztázzátok, határozott vagy határozatlan időtartamra szerződtök. Ám azt is tudnotok kell, hogy a határozott idejű szerződés a dátum lejárta után is érvényben maradhat. Ugyanis az automatikusan határozatlan idejűvé válik, ha a bérlő továbbra is használja az ingatlant, és ez ellen a tulajdonos nem szólal fel, így rendelkezik a 2014. márciusában hatályba lépett új Polgári Törvénykönyv.
5. A hátrahagyott közüzemi számlák réme
Tévhit, hogy a kifizetetlen közüzemi számlák mindenképpen a tulajdonosnál landolnak!
A bérleti díj általában nem tartalmazza a rezsi kiadásait, azt a bérlődnek a kialkudott havi díjon felül kell fizetnie. Lehetőség van arra, hogy a villany-, víz- és gázfogyasztást mérő órákat ideiglenesen az albérlő nevére írassátok. Előnye, hogy ilyenkor a bérlő szerződik a közüzemi szolgáltatókkal, és a díjakat közvetlenül nekik fizeti. Ennek hiányában az elmaradt számlákat a szolgáltatók tőled, mint szerződött tulajdonostól fogják követelni, hiába érvelsz azzal, nem te laktál ott, nem te fogyasztottad az energiát.
6 . Mindenkit véd az óvadék
Tévhit, hogy a kaució lelakható!
A kaució (szakszerű nevén óvadék) összegét háromhavi bérleti díjban maximálja a jogszabály. Arra szolgál, hogy a bérlet megszűnésekor a bérbeadó az esetleges károk kijavítására vagy elmaradt díjak megfizetésére fordítsa. Albérlőként csak a szerződés megkötése és aláírása után fizesd ki! És tudd, ha a tulajdonos felhasználja az összeget vagy annak egy részét, azzal köteles elszámolni neked, egyébként a kaució teljes összege visszajár neked! Tulajdonosként tudd, a kaució nem bérleti díj, és nem is annak az előlege, tehát ne hagyd, hogy lelakják, azaz abból fedezzék a bérleti díjat! A díjat időben fizessék meg neked, a fel nem használt kauciót pedig majd te visszatéríted.
7. Jöhet a baba!
Tévhit, hogy akkor szülhetsz albérletben, ha a tulajdonos megengedi!
Albérlőként tudd, tény, a tulajdonosának joga van megtagadni, hogy engedélyezze, a lakásba hozzád költözzön valaki, ha erre nem tértetek ki külön a bérleti szerződésben. De azt is tudd, a jogszabály ez alól tesz kivételt: ha kiskorúról van szó. Azaz, ha kisbabád születik, ha örökbe fogadsz gyermeket, vagy ha eddig máshol lakó csemetéd költözik hozzád, nincsen szükséged a tulajdonos hozzájárulására. Az is kérdés szokott lenni, hogy a nálad alvó vendégedet be kell-e jelentened a bérbeadónak. Nem, feltéve, ha néhány éjszakánál nem tölt többet nálad, azaz ahogyan a jogszabály fogalmaz: nem életvitelszerűen lakik ott.
8. A bejelentett lakcím nem jogosítvány
Tévhit, hogy kockázatos, ha a bérlőd bejelentkezik a lakásodba!
Albérlőként a bérelt lakásba a tulajdonos engedélyével jelentkezhetsz be. A hatályos jogszabály lakóhelyet és tartózkodási helyet különböztet meg: előbbi, ahol életvitelszerűen élsz, utóbbi, ahol három hónapnál tovább tartózkodsz. A lakcímbejelentés – a közhiedelemmel ellentétben – sem a lakás tulajdon-, sem használati jogát nem jelenti, utóbbira csak a bérleti szerződés jogosít fel.
9. Fejem fölül a házat?!
Tévhit, hogy az eladott lakásból az albérlőnek mennie kell!
Minden albérlő rémálma, hogy egyik napról a másikra az utcára teszik. (Ideális esetben az albérlet felmondásának feltételeiről is megállapodtok a bérleti szerződésben, ha mégsem, a jogszabály biztosítja számodra a felmondási időt.) És mi történik akkor, ha a tulajdonos még a bérleti szerződés lejárta előtt eladja a lakását? Tudd, a bérleti szerződés tovább él! A jogszabály úgy rendelkezik, hogy a régi és az új tulajdonos egyaránt felel a szerződésben leírtak teljesítéséért!
10. Csak törvényesen!
Tévhit, hogy a legelvetemültebb bérlőtől sem lehet megszabadulni.
Ahogyan az elején írtuk, ha a bérleti szerződést közjegyző hitelesítette, nincs szükség hosszú bírósági eljárásra, a jogszerű felmondás után azonnal jöhet a végrehajtás: a lakás kiürítése, azaz a renitens albérlő kilakoltatása. De tulajdonosként neked is a törvényeket tisztelve kell cselekedned. Azaz óva intünk az olyan megoldásoktól, mint például a lakás ajtajának és ablakainak eltávolítása, ezzel ellehetetlenítve a nemkívánatos lakó mindennapjait. Még akkor is, ha egyes közös képviseletet ellátó cégek, igen elképesztő módon, ezt javasolják honlapjukon.
Eloszlatjuk a leggyakoribb tévhiteket a hajfestésről
Meghalt Azahriah menedzsere, Ferich Balázs
Liptai Claudia megmutatta lányát, Pankát gyönyörű szép esküvői ruhába bújva
Nőként kezdett új életet Németországban a megasztáros Szecsődi Kari
Anyaotthonba került a 17 éves anya, akinek a kisbabáját patkányok harapdálták össze
Sztárok, akik a nagyszüleiket vitték a vörös szőnyegre
Nagyon nehézkes természetűek ezek a csillagjegyek
