Falat kerámiából?

A kerámia a legtermészetesebb, legrégibb és legsokoldalúbb építőanyagaink egyike: monumentális birodalmi épületekhez és pusztai tanyák juhakoljaihoz pont olyan tökéletes és alkalmas volt már 3 ezer évvel ezelőtt is, mint ma. A téglára még csak azt sem mondhatjuk, hogy reneszánszát éli, hiszen a mai napig töretlen a népszerűsége szinte azóta, hogy az ember először szerkesztett földnél és gallyaknál szilárdabb anyagból magának lakást. Aki nem hiszi, csapja fel a Bibliát ott, ahol Bábel tornyának építéséről van szó (Teremtés könyve 11. fejezet 3. vers)

Jobbat még nem találtak ki

Elég csak belépni a Facebookra, ha egy kicsit álmélkodni akarunk azon, hogy mi mindenből lehet manapság házat építeni: akadnak, akik PET palackból és eldobált gumiabroncsból építkeznek, míg mások homokkal töltött zsákokból, a legkülönfélébb hulladékokból vagy modern, „okos anyagokból” fabrikálják meg a házukat – attól függően, kinek mit enged meg a pénztárcája és ízlése. A többség azonban téglát használ, és ennek nyomós okai vannak.

A legfőbb ok az, hogy a fát és a vályogot leszámítva egyik sem annyira természetes és élő anyag, mint a tégla. Gyakorlatilag az anyaföld öleli körbe azt a házat, amit kerámiából raktak, hiszen a tégla agyagból, tehát földből, pontosabban szólva egy igen finom szemcséjű kőzetféleségből készül úgy, hogy magas hőmérsékleten keménnyé és ellenállóvá égetik ki. Mivel ennyire természetközeli anyagról van szó, az általa körbevett terekben is kellemes, jó klíma uralkodik.

Lélegző anyag

A tégla ugyanis szinte szó szerint lélegzik, hiszen képes felvenni a lakás magasabb páratartalmát, és szárazabb időszakban ezt a nedvességet kiadja magából, és ettől otthonunk levegőjének nedvességtartalma jóval kisebb mértékben ingadozik. Ez már önmagában is sokat számít a komfortérzetünknek, mert a túl nedves és a túl száraz levegő egyaránt „kényelmetlen” az emberi szervezetnek. A megfelelő páratartalom ezen felül a pénztárcánkra is jó hatással van: a nedvesebb levegő ugyanis javítja a hőérzetet, ezért már alacsonyabb hőmérsékleten, 21-22 fokos lakásban sem fázunk.

Természetes klíma

A lélegző tégla természetes klimatizáló rendszerként is működik: a hideg időben magába szívott párát a melegben leadja, ezáltal hűlnek a falak. Nagy tömegének köszönhetően a a kerámiafal a cserépkályhákhoz hasonlóan lassan melegszik fel, a felvett hőt pedig hosszú időn át adja le, egy hagyományos téglából épült ház ezért – szemben például a könnyűszerkezetes házakkal vagy a beton épületekkel – télen sokáig tárolja a meleget, nyáron pedig biztosít kellemes, hűvös klímát, hiszen hidegben nem hűl ki hamar, kánikulában pedig nem melegszik fel olyan könnyen.

Olyan éghajlaton, ahol a téli és nyári illetve a nappali és éjszakai hőmérséklet között nagy a különbség – ilyen például hazánk éghajlata is –, és időnként akár szélsőséges időjárási körülményeknek is ellent kell állnia az épületeknek a néhány emelet magas családi házak esetében a tégla a legideálisabb választás. Persze jóval nagyobb épületeket is meg lehet valósítani téglából, úgy, hogy az tartós legyen – ha jó példákat szeretnénk erre látni, akkor tegyünk egy kis kiruccanást Rómába, ahol közel kétezer éves, ma is használatban lévő csodálatos téglaépületeket láthatunk, vagy tegyünk egy kiadós sétát a kínai Nagy Falon.