Hitel: Egy milliót is bukhatsz, ha rosszul választasz bankot

Megpróbáltuk összeszedni a legfontosabb kérdéseket, amelyek megkönnyíthetik a hitelfelvételt, ha éppen ezen gondolkozol. A szakértő válaszaiból kiderül, hol és hogyan érdemes egyáltalán nekilátni a procedúrának, mennyi ideig tart, és hogyan lehet kiszámolni a törlesztőrészletet. 

• Milyen kondíciókkal lehet ma hitelt felvenni?

Egyrészt fellendült a lakáspiac, és azok, akik a válság miatt elhalasztották a vásárlást, most újra abban gondolkodnak, hogy mégiscsak vennének valamit. Akár egy nagyobb lakást vásárolnának, mert még egy gyerek született a családban, vagy éppen két kicsit, mert a gyerekek felnőttek. Másrészt a hitelek is nagyon sokat változtak, egyre biztonságosabbak, ugyanis csak forinthitelek vannak, és a kamatok is jelentősen csökkentek az elmúlt években. Míg 2012-ben egy átlagos lakáshitel kamata 10 százalék körül volt, addig most mindössze 4 százalék körül mozog. A harmadik oka a hitelfelvételi hajlandóság növekedésének pedig az, hogy a havi törlesztő részleteket előre be lehet fixálni 5-10-15 de akár 20 évre is. Ez nagy biztonságot ad, ugyanis évekre előre fogom tudni, hogy havonta mennyit fizetek majd a törlesztő részletre.

MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

• Mennyi önerő kell?

Ha mondjuk egy 20 milliós lakást akarsz megvenni, akkor a vételár maximum 80 százalékát fizetheted hitelből, vagyis 16 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy legalább 4 millió forintos önerő kell egy 20 milliós lakás megvételéhez. Sokszor egyébként az is előfordul, hogy a bank maximum 70 százalékot ad csak, szóval lehet, hogy 6 millió forintot kell beletenni.

• A törlesztő részlet összege mitől függ?

Jelenleg a törlesztő részlet három dologtól függ: egyrészt attól, hogy az igénylőnek mennyi a jövedelme, mert, ha nettó 250 ezer forintnál több, akkor lényegesen kedvezőbbek a kondíciók. Függ attól is, hogy milyen hosszú időre szeretnéd befixálni, ugyanis minél tovább akarsz fix törlesztő részletet, annál magasabb lesz a részlet maga. Ugyanis ilyenkor a bank óriási kockázatot vállal, megígéri, hogy mondjuk 10 év múlva is csak 50 ezret fizetsz majd havonta, miközben fogalma sincs arról, hogy milyen gazdasági folyamatok zajlanak le 10 év alatt. A harmadik ok, ami meghatározza a törlesztő részlet nagyságát az maga a bank. Ugyanis sokan nem tudják, hogy a különböző bankok nagyon különböző hitelkonstrukciókat kínálnak. Miközben már egy nyaralást is sok kínálatból választunk ki, addig hajlamosak vagyunk egy hitelfelvételnél csupán a saját bankunkra gondolni. Ez nagyon rossz hozzáállás, akár egymillió forintot is bukhatunk ezen. Éppen ezért érdemes az interneten a hitelkalkulátort használni, mert azok több bank ajánlatait listázzák. Viszont nem mindegyik kalkulátor számos helyesen, erre is érdemes figyelni!

Gergely Péter szerint egy lakáshitel felvételnél érdemes hitelszakértőt megbízni, hogy segítsen megtalálni a megfelelő pénzintézetet és megfelelő konstrukciót. Mielőtt bárki is megijedne, a hitelszakértőt a bank fizeti, a munkadíja nem mutatkozik meg a hitel díjában, szóval nem kerül a hitelfelvevőnek egyetlen fillérjébe sem. És, hogy miért éri meg a banknak kifizetni a hitelszakértőt? Azért mert nincs elegendő emberük arra, hogy mindenkit tájékoztassanak, aki hitelről érdeklődik, illetve sokkal jobban és gyorsabban tudnak dolgozni azokkal az ügyfelekkel, akik naprakészen, papírokkal érkeznek hozzájuk, mert van, aki segít nekik mindenben.

• Mennyi idő alatt lehet hitelt felvenni?

Egy használt lakásnál átlagosan hat hét a hitelfelvétel átfutása, egy új építésűnél sokkal macerásabb, mert a bank sokszor nem tudja felértékelni az ingatlant, ami még el sem készült. Fontos, hogy akarsz-e mellé Csokot felvenni, mert az még legalább 2 héttel meghosszabbítja a procedúrát.

• Mennyire szabad eladósodni?

Ma már ezt törvényben szabályozzák, ugyanis az igazolt jövedelem maximum fele mehet el a hitel törlesztőrészletére. Függ attól is, hogy van-e másik hiteled, illetve, ha a havi nettó jövedelmed több 400 ezer forintnál, akkor a fizetésed 60 százaléka is lehet a törlesztő részlet. Az egészséges arány szerintem egyébként az, amikor a fizetés maximum harmada megy el törlesztésre!

• Mikor érdemes lakásvásárláson gondolkodni?

Ha mondjuk valaki csak két évig akar Budapesten élni, és utána inkább külföldre költözne, akkor sokkal inkább az albérletet javasolnám. A vízválasztó általában az 5-6 év, ha valaki ugyanis minimum ennyi ideig akar egy helyben lakni, akkor megéri lakást vásárolni, akár hitelre is, mint bérelni.

• Milyen papírokat kell beszerezni a hitelhez?

– bankszámlakivonatokat

-hitelkérelmi nyomtatványt az adott banktól

-adásvételi szerződést, amelybe bele kell írni, hogy mennyi hitelt vettek fel a lakásra(vagyis időben kell elkezdeni hitelt keresni)

-munkáltatói igazolást

-igazolás arról, hogy nincs köztartozása (főleg Csokos hitelhez kérik)

-igazolás bármilyen más hitelről, ha van

(Ezeken kívül kell még a lakás tulajdoni lapja, de ezt általában a hitelfolyósító bank lekéri a Földhivataltól.)

Gergely Péter egyébként mindenkit óva int attól, hogy kapkodva, gyorsan vegyen fel hitelt, mert ez évekre meghatározza majd az anyagi helyzetünket. Ezen kívül azt tanácsolja a hitelszakértő, hogy ne centizzük ki a lakásvásárlásnál az utolsó forintig a pénzünket, mert a vételár 4 százalékát még be kell fizetni vagyonszerzési illetékként, ez egészen biztos, ami egy 20 milliós lakás esetén 800 000 forint lesz. 

Egy kolléganőnk nemrégiben hitelt vett fel, és ő egy nagyon fontos kiegészítő lehetőségre is felhívja a figyelmeteket:

“Sajnos én egy tragikus eset kapcsán a saját bőrömön tanultam meg, hogy ha az ember lakáshitelt vesz fel, nagyon előrelátónak kell lenni, mert bizony nem tudhatjuk, a sors mikor csap le ránk. Anyukám 2010-ben, 51 évesen halt meg, és volt az apukámmal egy közös, svájci frank alapú lakáshitelük, amit kiváló ütemérzékkel 2006-ban, a nagy hiteldömping idején vettek fel, el is szaladt a törlesztője csúnyán. Anyu halála után 8 és félmillió adósság maradt rám és a rokkantnyugdíjas apámra. Végül nem volt más választásunk, el kellett adnunk a fedezetként szolgáló lakást. Pedig másképp is történhetett volna, ha a szüleim kötnek hitelfedezeti biztosítást. Ez egy olyan konstrukció – amit egyébként tapasztalataim szerint nem nagyon tolnak a bankok az ügyfél arcába – ami a szerződésben meghatározott nehézségek – haláleset, tartós munkanélküliség, rokkantság – bekövetkeztekor fizet. Pontosabban kielégíti a bankot az ügyfél helyett. Ha annak idején a szüleim kötöttek volna ilyen biztosítást, akkor a biztosító kifizette volna a fennálló tartozásukat, amikor anyu meghalt. Úgyhogy amikor tavaly mi is lakáshitelt vettünk fel a párommal, ragaszkodtam ahhoz, hogy mi kössünk hitelfedezeti biztosítást. Ez cirka 7 ezer forintot dob a havi törlesztőnkön, de megéri. Megnyugtat az a tudat, hogy ha valami baj ér, nem hagyok káoszt magam után.”