Otthon

Tombol a kiscicaszezon, avagy miért ne etessük a kóbor macskákat

Kukába kidobott, szeméttelepen talált, utcán, szomszéd házban leellett macskák, interneten százával megjelenő hirdetések ingyen elvihető kiscicákról, a menhelyekre érkező napi 20-30 segítségkérő telefon – ezek jelzik minden évben a kiscicaszezon kezdetét az állatvédők számára.

Év közben rengeteg szó esik a bajba jutott vagy éppen kóbor kutyákról, de sajnos annál kevesebb a macskákról, melyek sokkal szaporábbak, sőt a problémát fokozza, hogy ezek az állatok az ember nélkül is életképesek. Míg a kutyák esetében alig születik az utcán kölyök, vagy a megszülető állatok életben maradásának az esélye igen csekély, addig a macskáknak életképes populációi élnek szabadon, vadon. Ráadásul a rejtett  életmódjuk miatt kevésbé vannak szem előtt, méreteik miatt nem félnek tőlük, ezért hagyják őket az utcán élni.

A vadon élő kóbormacska-populáció felnőtt tagjai 3-4 év „utcai” lét után már nem is alkalmasak az emberi családban való életre. Ezeket az állatokat békén kellene hagyni; ha az energiájukat a létfenntartás köti le, akkor nem fognak túlzott mértékben szaporodni. Ráadásul a macska területvédő állat, egy adott terület csak adott létszámú cicát tart el, ez az élelem mennyiségétől függ, az állatok védik territóriumaikat.

Tombol a kiscica szezon, avagy miért ne etessük a kóbor macskákatAmikor a jó szándék csak árt

A gond akkor jelentkezik, amikor egy jó szándékú ember beavatkozik a populáció természetes folyamataiba. A sajnálat, a jó szándék többet árt, mint ha nem teszünk semmit. Ha ugyanis valaki elkezdi etetni az ilyen kóbor macskákat, akkor az állatok energiájukat nem a létfenntartásra fordítják, hanem a szaporodásra – hiszen az élelem korlátlanul rendelkezésre áll –, az állat úgy érzi, hogy biztonságosan fel tudja nevelni a kölykeit. 
A legnagyobb problémát azonban az úgynevezett vákuumeffektus okozza. Ha egy adott területről be is gyűjtünk minden kóbor macskát, ott akkor is meg fognak jelenni újabb egyedek, hiszen a rágcsáló- és madárpopuláció az ember beavatkozása előtt is eltartott néhány állatot.

Mi lehetne a megoldás?

Aki nem tudja egy állat megfelelő tartását vállalni, az ne etesse azt. Az adott területen lévő kóbor állatok befogás utáni ivartalanítása, majd visszaengedése megszünteti a vákuumeffektust, vagyis az ivartalanított állat nem enged be újabb egyedeket a területre, és nem is fog szaporodni, ő pedig megél a területen található rágcsálókból, amivel egyébként akaratlanul is hasznot hajt az embernek. A kérdés az, hogy a kóbor állatok befogásának, ivartalanításának költségeit ki fogja fedezni. A menhelyeket leköti annak a rengeteg állatnak az ellátása, amely a gazdáktól érkezik közvetlenül, vagy közvetve az utca beiktatásával.

A Herman Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület (HEROSZ) 13 tagszervezeténél éves szinten több mint 600 ivartalanítást vállal, ennél többre nincs lehetősége. Amíg erre a kérdésre nem születik válasz, addig a HEROSZ minden macska- és kutyatulajdonost arra kér, hogy tenyésztésre nem szánt kedvencét ivartalaníttassa!

Forrás: Hermann Ottó Magyar Országos Állat- és Természetvédő Egyesület

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top