2004. Szeptember 15.

Ne hozd haza!

Ki tudja, milyen mélyen gyökerezik az emberekben a birtoklás vágya. Annyi biztos, hogy a ma embere minél több dolog megszerzésére vágyik, és ebbõl nem maradnak ki az élõlények sem. Egy pillanatra sem hagyja abba a harácsolást, még nyaralás alatt sem.

nlc

Manapság rendszeresen és állandóan milliók vannak úton. Ha naponta csak egy százalékuk, vagyis legkevesebb tízezer ember visz valamilyen növényt vagy állatot haza, igen rövid idő alatt fajok sokasága tűnhet el élőhelyéről, sőt a Föld flóra- vagy faunakészletéből is.

A megtetsző és zsebre vágott élőlények jelentős része már útközben elpusztul, vagy megsérül. Közülük nem egy végül a kukában vagy az út szélén végzi.
Az épségben hazaérkezettekkel is sok baj van, a repertoár a tartási, gondozási ismeretek hiányától a szimpla megunásig széles skálán mozog.
A sikeresen hazajuttatott állatok esetenként szívesen szaporodnának, de legtöbbször sajnos nincs partnerük.
Növekedni is szoktak, és hát a lakás vagy a kert nem növelhető korlátlanul.
Mindezért számos egyezmény és törvény értelmében a legtöbb természeti környezetben élő faj befogása, elszállítása, árusítása TILOS! és egyben erkölcstelen is.

Egy világméretű egyezmény

A különféle állatok, növények, és a belőlük készült ajándéktárgyak nemzetközi kereskedelmének éves forgalma eléri a 159 milliárd dollárt. A kereskedelembe kerülő állatok és növények többsége a természetből származik, vadon fogják be őket. A befogás, szállítás, karanténozás alatt az állatok nagy része elpusztul. Az adás-vétel évente több mint 350 millió példányt érint (ebből 10 millió hüllő, 10 millió orchidea, 4 millió madár).

A Washingtoni Egyezmény, vagy más néven CITES (Egyezmény a veszélyeztetett vadon élő növény- és állatfajok nemzetközi kereskedelméről) azzal a céllal jött létre, hogy ellenőrzése alá vonja a veszélyeztetett fajok kereskedelmét, és ezáltal megakadályozza, hogy állat- és növényfajok ezrei végleg a kipusztulás szélére jussanak.

A megállapodás jelenleg több mint 35 ezer faj kereskedelmét tiltja vagy szabályozza.
Érdekesség, hogy az egyezmény rendelkezései nemcsak az élő állatokra és növényekre, hanem a belőlük készült termékekre is vonatkoznak.

Ezt az ún. CITES-engedélyt hazánkban a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Nemzetközi Természetvédelmi Egyezmények Osztálya adhatja ki, érdemes tehát velük konzultálni, mielőtt bármilyen élő állatot, növényt vagy ezekből készült terméket magunkévá tennénk. Azt sem árt tudni, hogy ezek az engedélyek csak igen szigorú feltételek mellett és csak előzetesen adhatók ki.

Ha nem tartjuk be az előírásokat, igen kellemetlen helyzetbe hozhatjuk magunkat. Az a legkevesebb, hogy a határon elkobozzák frissen szerzett zsákmányunkat, de akár eljárást is indíthatnak ellenünk, ami súlyosabb esetben börtönbüntetés is lehet.

Óvatosan a piacokkal

Mediterrán országok piacain gyakran találkozhatunk élő állatokkal is. Sok fajt csak azért gyűjtenek össze élőhelyeikről, hogy hobbiból tartsák őket (ilyenek a gyíkok, szárazföldi teknősök, papagájok), másokat értékesnek tartott testrészeikért ölnek meg (krokodilok, elefántok, macskafélék).
Mielőtt elcsábulnánk, jusson eszünkbe, hogy ezeket az állatokat sok esetben zsúfolt ketrecekben, embertelen körülmények között,

ellátás nélkül tartják, így szerencsétlenek folyamatos stressz-hatásnak vannak kitéve.
Ha emléktárgyként árusított szárított tengeri csillagot, korallokat, preparált pillangót, elefántcsontot vagy teknőspáncélt választunk, szintén az illegális kereskedelmet támogatjuk, így ha közvetve is -,de mi is hozzájárulunk a veszélyeztetett fajok kipusztulásához.

További tiltólista:
papagájfélék (arapapagájok, amazonpapagájok, lórik, törpepapagájok, kakaduk)
afrikai pintyfélék
fekete korall
óriás kagyló
krokodilbőr
macsakakarom

Egzotikus emléktárgyak vagy élőlények vásárlása, befogása helyett támogassuk inkább a helyi kézművességet vagy használjuk fényképezőgépünket így az élmény valóban maradandó lesz.

Kattints a képekre, a nagyobb méretű változatokhoz!