nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Öltözködjünk
A nap, amikor megtanultam tisztelettel gondolni a táskámra – táskakészítő workshopon jártunk

A nap, amikor megtanultam tisztelettel gondolni a táskámra – táskakészítő workshopon jártunk

Táskakészítő workshopon jártam a Vengru műhelyében, ahonnan azonban nem csupán egy szuper táskával távoztam, hanem a táskákat illetően megváltozott hozzáállással is.
Megyeri Nikolett
Megyeri Nikolett
f Ajánlom

Ha valami, akkor táskamániás nem voltam sosem. A táskára esősorban mint funkcionális holmira tekintek, és leginkább csak a szokatlan formájú vagy kialakítású darabokat tartom érdemben izgalmasnak. A Vengru paneltáskája pedig pontosan ilyen, éppen ezért látogattam el a fiatal magyar márka paneltáska-készítő workshopjára, ahol a két tervező, Csomány Boglárka és Faragó Tamás irányítása alatt készíthettem el a saját paneltáskámat.

(Fotó: NLCafé)

A Vengru trapéz alakú paneltáskája önmagában, különböző pántokkal hátizsákként, oldaltáskaként, clutchként vagy övtáskaként egyaránt hordható, de cipzárak segítségével, kiegészítőként csatlakoztatható a márka más modelljeihez is.

(Fotó: NLCafé)

A workshopok mindenkori talán legnehezebb része az alapanyagok kiválasztása. A Vengru valódi bőrökkel dolgozik, többpolcnyi, különböző színű és textúrájú bőr közül választhattunk szabadon. Bár otthonról még úgy indultam el, hogy fekete táskát semmi esetre sem készítek, végül az egyik választottam mégis a fekete bőr lett. 

(Fotó: NLCafé)

Ezek után kezdődött a táska majdani elemeinek kiszabása a rendelkezésre álló papírsablonok segítségével. A Vengru paneltáskának kapásból az eleje négy darabból áll. Aztán ott van még a hátulja. És a merevítések meg a bélések. Aztán a cipzár és a fogója…

(Fotó: NLCafé)

Ha sosem gondoltál bele, hogy valójában mennyi mindenből is áll egy táska, ezen a ponton garantáltan szembesülsz vele. Aztán jön a ragasztás. A büdös ragasztóval. Mert a ragasztó igenis büdös. Dögszagú kissé. Viszont egy idő után már nem érzed.

(Fotó: NLCafé)

A ragasztásnak viszont valahogy soha nincs vége. Egyik oldal, másik oldal, merevítés, bélés, bőr, mindent mindenre ragasztani kell.

(Fotó: NLCafé)

Én pedig a ragasztgatás közepette egyszer csak azon vettem észre magam, hogy elkezdtem tisztelni a táskát. Meg a táskakészítőket. Pláne.

(Fotó: NLCafé)

A paneltáskám pedig fokozatosan összeállt, és mivel én abban a sorban biztosan nem álltam, ahol a kézügyességet osztogatták, tanúsíthatom, hogy a dolog szakértői segítség mellett, valamint úgy, hogy a varrást a tervezők végzik el, abszolút kivitelezhető. Úgyhogy a kézügyesség hiánya senkit ne tartson vissza, ha workshopra szeretne menni.

Amikor a táska egyben volt, már csak az élek festése volt hátra. Ugyanis azok sem csak úgy maguktól záródnak le, még akkor sem, ha ez esetleg fel sem tűnik.

(Fotó: NLCafé)

A paneltáska elkészítése bő három órát vett igénybe, de Bogi és Tomi elmondták, hogy akadnak olyan, bonyolultabb modellek, melyeken ők maguk is egy teljes napot dolgoznak.

(Fotó: NLCafé)

Ami biztos: ha részt veszel egy ilyen worshopon, soha többé nem fogsz már ugyanúgy nézni a táskára. És nem csak arra, amit saját kezűleg készítettél.

Megosztás Facebookon
[central_CentralFbLikeboxComponentWidget fb_page="https://www.facebook.com/noklapjacafe/" small_header="true" show_facepile="0" show_posts="0"]