Magyarok tengerpartjai – egészségügyi kockázatok kedvenc üdülőhelyeinken

Védőoltással Görögországba

Leginkább a görög szigetekre jellemző, hogy elkaphatnak minket olyan betegségek is, amelyekkel itthon nem találkozunk. Ez elsősorban abból adódik, hogy a szigetek ivóvíz-ellátása problémásabb, mint a szárazföldi területeké: némelyik szigetnek egyáltalán nincs édesvízkészlete, míg máshol a csatornázás terén mutatkoznak hiányosságok. Ettől persze még kitűnően nyaralhatunk, ha néhány biztonsági előírást betartunk. Például ajánlott kizárólag palackos ásványvizet fogyasztani, sőt fogmosáshoz is azt használni. Ugyanígy lehetőleg mellőzzük a csapvízből készített jeget, koktélokat és vizes fagylaltokat is. A leggyakoribb fertőzés egyik fajtája – a hepatitisz A – ugyanis táplálék és folyadék útján kerül a szervezetbe, és védőoltás nélkül szinte biztos, hogy nagyon kellemetlen tünetekkel járó betegséget szedünk össze a nyaralás alatt.

Az MD Travel Health ajánlása alapján érdemes megelőző védőoltást kérni még rubeola, kanyaró és diftéria ellen is azoknak, akik Görögországba tervezik a vakációt. Hepatitisz A ellen az utazás előtt minimum két héttel, de a biztonságos védelem kialakulása érdekében inkább 4 héttel kell beadni az oltást. Diftéria ellen a legtöbben kaptunk már gyerekkorban oltást, de ezt 21 év felett tízévente ismételni kell, ha védettséget szeretnénk. Ajánlott ezt az emlékeztető oltást  kombinált formában, tetanusz és poliomielitis oltással együtt beadatni az indulás előtt néhány nappal.

Gyomorrontás és leégés

Olaszország és Horvátország egészségügyi kockázat szempontjából kevesebb meglepetést tartogat, mint a Peloponnészoszi-félsziget és a hozzá tartozó szigetek. Javarészt hasonló higiéniai feltételekkel találkozhatunk itt, mint Magyarországon, ám akadnak területek – például Dél-Olaszország egyes vidékei –, ahol nem árt az óvatosság az ivóvízzel. A legtöbben azonban ebben a két országban nem a hepatitisztől vagy más fertőző betegségektől szenvednek – bár a strandokon könnyűszerrel elkapható a mosdókban viszkető, gombás fertőzés is –, hanem a szokatlan ételek miatt bekövetkező gyomorrontástól és napszúrástól. Mindkettő nagyon kellemetlen tünetekkel jár, ezért érdemes odafigyelni, mit eszünk és mikor és hova fekszünk ki napozni. A gyomorrontás kockázatát csökkenti, ha elegendő folyadékot fogyasztunk, a gyümölcsöket és zöldségeket megmosva, hámozva esszük meg, és lehetőleg minél rövidebb ideig tároljuk az ételeket, mert ezek a nagy melegben könnyen megromlanak.

A bőséges folyadékfogyasztás a kiszáradás elkerülése miatt is fontos. Sokan észre sem veszik, hogy a szervezetük vízhiányban szenved, mert a szomjúság nem jele a dehidratáltságnak, gyakran csak azután érezzük már, hogy a szervezet víztartalékai kritikus szint alá csökkentek. Ügyeljünk arra, hogy a napon önfeledten játszó gyerekek gyakran fogyasszanak folyadékot, és mi magunk is igyunk meg legalább napi 2 litert, de kánikulában a 4 liter sem árt meg. 

Alaposan nézz körül az olasz tengerparton

Olaszország az elmúlt években sokat küszködött strandjai vízminőségével. Egyes mérések szerint kétszáz tengerszakaszból százhúsz olyan mértékben volt szennyezett, hogy a megengedhető baktériummennyiség kétszeresét mutatták ki a műszerek. A tiszta és szennyezett partok állapotát folyamatosan mérik és ellátják jelzéssel: a kék a tiszta, a fekete a veszélyes és szennyezett partszakaszokat jelölik. Utazás előtt érdemes tájékozódni a célpontnál uralkodó vízviszonyokról.