nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Normaflore mesedoboz gyűjtőoldal
Tények az immunrendszerről – megerősít, ami nem betegít meg?

Tények az immunrendszerről – megerősít, ami nem betegít meg?

Leggyakrabban az őszi-téli időszakban kerül elő az immunrendszer kérdése, hiszen ilyenkor aggódunk a legtöbbet a szokásos szezonális betegségek és meghűlések miatt. Pedig a nyári időszakban lehet igazán sokat tenni a szervezete védőrendszerének védelmében.
NLCafé
f Ajánlom
Tények az immunrendszerről - megerősít, ami nem betegít meg?

Az immunrendszer számos módon fejleszthető, de legalább ennyi tévhit és városi legenda is kering arról, hogy hogyan rombolható le vagy éppen erősíthető meg felnőtteknél és gyermekeknél egyaránt. Lássuk a két legszélsőségesebb nézetet: az egyik szerint minden egyes köhintés és felröppenő egészségügyi hír (pl. ilyen-olyan influenza közeledik) miatt azonnal gyógyszerrel vagy oltatással kell a gyermeket és óvni kell az egészségét még a lágy szellőtől is, a másik meggyőződés szerint a gyógyszerek csak megbetegítik őket, az oltások célja pedig egyenesen az, hogy az általános egészséget és a szervezet védekezőképességét elkorcsosítják. Ez utóbbi gondolkodásmód szerint az erősíti meg a gyereket, ha a betegségek végigmennek rajta, és egyébként is tanácsos minél jobban kitenni őt a környezeti hatásoknak, hiszen ettől válik stramm, erős vasgyúróvá.

Szeretnénk megnyugtatni a kedélyeket: mindkét logika helyénvaló. A gyermekek és a felnőttek szervezetének is szüksége van a védelemre és arra is, hogy időnként kihívás elé kerüljön, de egyiket sem kell eltúlozni. Az örökös pátyolgatás, a mindenféle bajtól való óvás éppúgy rontja az immunrendszer védelmi képességeit mint az, ha teljes egészében az anyatermészetre és a jó szerencsére “bízzuk” annak fejlesztését.

Az immunrendszer tanul és emlékezik

Az immunrendszer nem egy velünk született “szerv”, mint az agyunk vagy a szívünk, hanem egy olyan bonyolult rendszer, amelyet a környezeti hatások alakítanak: ha valami éri a szervezetünket, az immunrendszer megpróbálja a tőle telhető legjobb választ adni rá. Ha egy olyan betegség támadja meg, amelyből már korábban sikeresen felépült, akkor “emlékezetből” újra a már bevált módszerrel védekezik majd ellene, ha pedig egy új kórral találja szembe magát, megpróbálja kialakítani a megfelelő és hatékony védelmet.

Tények az immunrendszerről - megerősít, ami nem betegít meg?

Vagyis az immunrendszer “tanul” és “emlékezik”. Ha mindentől óvjuk például a gyermeket, akkor nem adjuk meg az immunrendszerének a lehetőséget, hogy a kórokozókkal megismerkedjen (megtanulja őket) és megfelelő válaszreakciót alakíthasson ki rájuk, ha viszont nagy dózisban kapja a nyakába az addig ismeretlen bacilusokat és vírusokat, akkor hiába próbája kifejleszteni az ellenszert rájuk, mire felépítené a védelmi vonalakat, addigra a kórokozók tönkreteszik a szervezetet. Az újszülötteknek például egészen egyszerűen nincs immunrendszerük, az a születés utáni napokban, hetekben alakul a bélben elszaporodó baktériumtörzsek fejlődésével. Őket tehát nem szabad semmilyen betegségnek kitenni, hanem az anyagtejben illetve tápszerekben található védőanyagokkal valóban óvni kell mindentől.

A nagyobb gyermeknél már más a helyzet: ha hagyjuk, hogy csússzon, másszon, megtapogasson és a szájába vegyen sok mindent, számos kórokozóval találkozik, de rendszerint nem nagy dózisban: az időközben fejlődésnek indult immunrendszere így megismerheti őket és felkészülhet a védelemre anélkül, hogy közben a szervezetben ezek jelentősebb kárt tennének – ezért helyes elképzelés az, hogy nem kell “túlóvni” a gyermeket. Ugyanakkor vannak kórokozók, amik olyan agresszívak, hogy eredeti formájukban azonnal két vállra fektetnék a gyereket, akinek a szervezete még sosem találkozott ilyenekkel korábban és. Könnyen megeshet, hogy az ilyen veszedelmes kórokozók maradandó károsodásokat okoznak a gyereknek sőt meg is ölhetik. Jogos tehát az a vélekedés is, hogy védelmezni kell a betegségekkel szemben a gyermeket – akár gyógyszerrel vagy védőoltásokkal is. Ilyen súlyos kórokozókkal szemben ugyanis az immunrendszernek “mentorra van szüksége”, mert egyedül nem tudna megbirkózni velük, ezért mesterségesen úton – például injekcióval beadott szérumban – legyengített, már általa is legyőzhető kórokozókat kell a védtelen szervezetbe juttatni, hogy kiismerhesse őket és megtanulhasson védekezni ellenük.

Mivel segíthetjük az immunrendszer működését?

Az egészséges immunrendszer természete tehát ilyen: tanulékony és rugalmas. De a tanulását néha irányítani, a rugalmasságát pedig fejleszteni kell úgy, hogy közben nem terheljük túl. Mit tehetünk ennek érdekében? Először is jó, ha tudjuk, hogy hol “lakik” az immunrendszerünk. A szervezet védekezőképességének működtetéséért a nyirokszervek és nyirokcsomók szervrendszere felel, de nagyon fontos szerepet játszik benne a bélrendszerben élő 1-2 kilogrammnyi baktérium is. Ez utóbbiak különféle törzsei alkotják az úgynevezett bélflórát. Ezeknek a baktériumoknak a száma az emberi test saját sejtjeinek tízszeresét is meghaladhatja, és vékony, bolyhos rétegben borítják be a bélnyálkahártya felszínét, így képezve védőgátat a szervezetbe jutó kórokozók elszaporodása ellen illetve segítve a jótékony anyagok felszívódását.

Tények az immunrendszerről - megerősít, ami nem betegít meg?

Nagyon fontos tehát, hogy megfelelően “tápláljuk” őket, és életfeltételeiket biztosítsuk. A baktériumoknak az élethez olyan tápanyagra van szükségük, amik leginkábba a rostokban gazdag ételekben találhatók meg. Emellett időnként – főként akkor, amikor ilyen élelem kevesebb van illetve valamilyen betegség vagy más tényező felborítja a bélflóra egyensúlyát mesterségesen bevitt tápanyaggal segíthetjük a működésüket. De nem csak probiotikumokkal támogathatjuk a bélflórát és ezen keresztül az immunrendszerünket, hanem azzal is, ha nem borítjuk fel annak működését szándékosan. Például így:

• egyoldalú, rostszegény táplálkozással
• túl sok finomított szénhidráttal (fehérliszt, cukor, fehér rízs)
• mesterséges étel adalékanyagokkal
• kevés folyadékbevitellel
• mozgásszegény életmóddal
• kimerültséggel, stresszel, kevés alvással

Ilyen helyzetekben a jótékony baktériumok helyét elfoglalják a káros baktériumok, és ezzel párhuzamosan legyengül a szervezet védekezőképessége, és már egy gyengébb kórokozó is betegséget tud előidézni. Legtöbbször az betegségre reagálunk ilyenkor és megpróbálja az orvosunk különféle gyógyszerekkel magát a kórokozót elpusztítani, amire szükség is lehet, de legalább akkora gondot kellene fordítani a bélflóra egyensúlyának helyreállítására, vagyis a hasznos baktériumok erősítésére, táplálására. Erre szolgálnak a különféle mesterséges és természetes eredetű probiotikumok.

 

Megosztás Facebookon