nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Normaflore mesedoboz gyűjtőoldal
Minden, amit a probiotikumokról tudnod kell

Minden, amit a probiotikumokról tudnod kell

Napjainkban egyre több reklám jön szembe, ami különböző probiotikumokat hirdet. A gyomrunkra oda kell figyelni, ezt a tényt folyamatosan tudatosítják bennünk, és nem is véletlenül. Nagy divat a bélflórával foglalkozni, de vajon tudjuk-e, miről is beszélünk pontosan?
NLCafé
f Ajánlom

Civilizációs ártalom

Az ember a modern korban olyan konyhatechnikával készült ételeket fogyaszt, amik őseink idejében még ismeretlenek voltak. Az élelmiszeripar hőkezeléssel, fagyasztással, szárítással, tartósítással, finomítással semlegesíti a mikrobákat, ezért étrendünkben jóval kevesebb a nyers táplálék, a friss zöldségek, gyümölcsök, növényi rostok, mint kellene. Ezeket a változásokat azonban az emberi szervezet nem tudta követni, és a hiányos táplálkozás eredményeként gyakori jelenség, hogy felborul a bélfóra egyensúlya. Ezt a civilizációs ártalmat csak tudatos táplálkozással küszöbölhetjük ki úgy, hogy ügyelünk rá, hogy a szervezetünkbe megfelelő probiotikumot juttassunk.

Minden, amit a probiotikumokról tudnod kell

Milliméterenként százmilliárdos flóra

Születésünk után a vastagbél benépesül anaerob, életműködéseikhez, szaporodásukhoz oxigént nem igénylő baktériumokkal. Ennek a több száz azonosított fajnak az egyedszáma milliliterenként százmilliárdos nagyságrendben mérhető, és végül is ezek ökoszisztémája alkotja a bélfórát. A probiotikumok is bélflóra részét képezik: olyan jótékony, élő mikroorganizmusai a rendszernek, amik segítenek megőrizni és helyreállítani a bélflóra egészségét és ezzel immunrendszer működésében elengedhetetlenek. Már maga az 1965-ben született fogalma jelentése is beszédes: a görög probiotikus szó ugyanis annyit tesz: az “életért”.

A probiotikumok általában olyan tejsavbaktériumok (Lactobacillus, a Streptococcus és a Bifidobacterium csoportok tagjai), amik képesek túlélni a gyomorsavat és az emésztőenzimeket. Megkülönböztetünk tejsavtermelő probiotikumokat (Lactobacillus, Streptococcus thermophilus) és nem tejsavtermelő probiotikumokat (Bifidobacterium fajok, Saccharomyces boulardii).

Probiotikumos készítmény lehet tejtermék, de megtalálható étrend-kiegészítők formájában is. Fontos különbség, hogy míg a probiotikus tejtermékek élő, aktív, addig az étrend-kiegészítők és gyógyszerek általában liofilizált, azaz fagyasztva szárított, de életképes állapotban tartalmaznak probiotikumokat.

A bélrendszer probiotikumainak egyensúlyi állapota felborulhat, ha például a bélflórában felülkerekedik a káros baktériumok száma. A tápcsatorna betegségei, a helytelen táplálkozás, a stressz, környezeti ártalmak is képesek ezt az egyensúlyt megbontani, sőt a betegségek idején szedett antibiotikumok is, amik nem csak a káros, hanem az hasznos baktériumokat is pusztítják. A probiotikumok szedésével az ilyen helyzeteket lehet kezelni és megelőzni: antibiotikumos kezelés után például egy egyhetes probiotikum kúra nagyon jótékony hatással lehet a bélfróra egyensúlyára.
A probiotikumok mellett a jótékony baktériumokban gazdag élelmiszerek fogyasztásával, helyes táplálkozással is tehetünk érte, hogy minél gyorsabban helyreálljon az emésztőrendszerünk egészsége. Együnk hagymát, banánt, borsót, babot, articsókát, élőflórás joghurtot, kefirt, mert ezek prebiotikumok, amik táplálják a probiotikumokat. Mindig kérjük ki orvosunk tanácsát, mert vannak olyan antibiotikumok, amik felszívódását gátolják a kalciumban gazdag élelmiszerek, és ezzel hátráltatják a gyógyulást.
A bélflóra egyensúlya a hányásos-hasmenéses betegségek, a stressz vagy környezeti ártalmak okozta bélpanaszok után előbb-utóbb segítség nélkül is helyreáll, ha változatosan étkezünk. De nem érdemes megvárni ezt, jobb, ha felgyorsítjuk a folyamatot, mert a bélflóra megbetegedésekor a működése zavart szenved, és az általa végzett feladatok, valamint az immunrendszer védő funkciója sem teljes.

Mire lehet még jó a probiotikum?

Minden, amit a probiotikumokról tudnod kell

A probiotikumok általános jellemzője, hogy gátolják a kórokozók megtelepedését és átjutását a bélfalon, befolyásolják az immunrendszert, elősegítik az értékes tápanyagok képződését. Az antibiotikumok mellékhatásainak enyhítése mellett a gyulladásos bélbetegségek kiegészítő terápiájaként is hasznosak lehetnek hosszabb távon a kutatók szerint, de felső légúti allergiás megbetegedésekben és atópiás dermatitiszben szenvedő betegek kezelésében is jó hasznukat veszik az orvosok. Emellett a hüvely flóráját is képesek helyreállítani, fenntartani, és a visszatérő, makacs hüvelyfertőzések kezelésének kiegészítő gyógymódjaként is alkalmazzák, hiszen a probiotikumok a fertőzéses megbetegedések esetén kiszorítják a kórokozó baktériumokat, megakadályozzák a gombák kóros elszaporodását és a gátolják a vírusok károsító hatását is.
Ugyanakkor nem csak betegségek esetén fordulhatunk a probiotikumokhoz: utazások alkalmával a megváltozott környezeti körülmények, a megszokottól eltérő fűszerhasználat, az utazás okozta stresszhelyzet is károsíthatja a bélflóránkat, aminek tünetei enyhíthetők probiotikummal.

Mi lehet probiotikum?

A probiotikumnak alkalmazhatósági kritériuma, hogy genetikailag stabil legyen (tehát szaporítás során sem mutálódik), nem adjon át antibiotikum-rezisztencia gént más baktériumoknak, funkcionális vagy klinikai előnyt hordozzon a gazdaszervezet számára, gátolja a patogének szaporodását, stimulálja az immunrendszert, túlélje a gyomorsav, epesavak, hasnyálmirigy enzimek emésztő hatását. Ezen kívül fontos szempont, hogy a probiotikumok megőrzzék az életképességüket a készítmény lejárati idejéig, és élelmiszerekhez hozzáadva minőségük nem romlik, és nem termelnek toxikus vagy hemolitikus anyagokat.

Megosztás Facebookon