nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Psziché
Pillantás az agyunkba

Pillantás az agyunkba

Amikor valaki belenéz a fejünkbe, azt vagy tudományos kíváncsiságból teszi, vagy gyógyító szándékkal. Esetleg puszta pénzszerzési célzattal, mint ahogyan az Egyesült Államok legnépszerűbb pszichiáterének nevezett Daniel Ament vádolják sokan. De vajon mi az igazság?
Avatar
Mörk Leonóra
f Ajánlom

A pszichiátria diagnosztikai módszerei alig fejlődtek Abraham Lincoln kora óta. Ezzel a meglepő kijelentéssel keltett óriási felháborodást szakmai körökben Daniel Amen kaliforniai orvos. Őt a nagyközönség a klinikái, a táplálékkiegészítői, a tévészereplései és a több mint egymillió példányban eladott, sikerlistás könyvei mellett elsősorban annak a speciális agyi képalkotó eljárásnak a hasznosításáról ismeri, amely szerinte alapvetően alakítja át az orvostudomány általa is képviselt ágának gyakorlatát. Mára ugyanis az orvosok között a pszichiáterek maradtak az egyetlen olyan specialisták, akik csak elvétve veszik szemügyre az általuk kezelt szervet, hangsúlyozza a szakember, kollégái terápiás munkáját szimplán vakrepülésnek nevezve.

Közelebb a lelkünkhöz

A szóban forgó módszer, a SPECT egyfajta nukleáris képalkotó technika, és a szervek véráramlását méri. A technológiát általánosan alkalmazzák szív- és keringési betegségek, rosszindulatú daganatok, illetve a neurológiában szélütés, epilepszia, agyi traumák és egyéb elváltozások felderítésére. Dr. Amen szerint azonban mindez csak a kezdet, ő maga a páciensei kilencven százalékánál nemcsak klinikai értékelésre, hanem diagnosztikai eszközként használja az eljárást.
Így a szeme elé táruló agyi tevékenységek lehetővé teszik, hogy célzottan vessen be speciális kezeléseket és gyógyszereket.
“Megváltoztathatjuk az agyi mintákat, megtekinthetjük ezeket az ellenőrző vizsgálatok során, optimalizálhatjuk az agyműködést, és ezt követően hozzásegíthetjük az embereket ahhoz, hogy belülről kifelé gyógyuljanak meg” – fogalmaz.
Állítása szerint az általa 3500 dolláros áron kínált vizsgálat színes felvételei megkönnyítik olyan betegségek felismerését és kezelését, mint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD), a szorongás, a depresszió vagy a különféle szenvedélybetegségek. Sőt a kaliforniai orvos az elhízás és az öregedés elleni küzdelem, de még házassági tanácsadás részeként is kínálja az agyszkennelést.

Hazai szemszögből
“SPECT-et CT-vel kombinálva a Semmelweis Egyetem Nukleáris Medicina Tanszékén is használnak – mondja Csépe Valéria kutatóprofesszor, az MTA levelező tagja, a Magyar Tudományos Akadémia Természettudományi Kutatóközpontja Agyi Képalkotó Központjának kutatócsoport-vezetője. – Ez az eljárás a funkcionális és szerkezeti kép kombinációját teszi lehetővé, és az agyi megbetegedések esetében elterjedten használt. Számos hamis elképzelés övezi ugyanakkor a módszer pszichiátriai alkalmazását. A cikkben említett dr. Amen sem állítja azt, hogy a SPECT önmagában alkalmas lenne az ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) diagnózisára. Ehelyett azt a nézetet képviseli, hogy ezzel az eljárással együtt az ADHD természetéről differenciáltabb kép kapható. Amit az ADHD-val foglalkozó klinikusok és kutatók erősen vitatnak, az leginkább dr. Amen ellentmondásos ADHD-tipológiája. Ugyanakkor az az állítás, hogy az idegtudomány eszköztára a szükségesnek tekintett terápia kialakításában, különösen a hiperaktivitás egyes típusainál alkalmazott gyógyszerek hatásának követésénél a jövő egyik lehetséges útja, helytálló. Kérdés ugyanakkor, hogy ezek a diagnosztikát segítő módszerek mennyire megbízhatóak, milyen mértékben tudják mindezt a klinikai gyakorlatban használni. Az Egyesült Államokban egy másik módszerre, az EEG-re támaszkodó eljárást a közelmúltban engedélyeztek (NEBA: Neuropsychiatric EEG-Based Assessment Aid), amely az agyhullámok egyes típusainak arányából levont következtetéssel egészíti ki az orvosi és pszichológiai vizsgálatok eredményeit a diagnózis felállításakor. A gyermekkori ADHD alapjelenségeivel foglalkozó kutatóként fontosnak tartom megjegyezni, hogy az ADHD kérdésében, különösen pedig az egyes típusok jellegzetes profiljának megismerésében korántsem értünk el a kitűzött célhoz. Abban mindenesetre biztos vagyok, hogy az idegtudományi módszerek önmagukban nem alkalmasak az atipikus fejlődés ezen összetett típusának diagnózisára.”
 
Pillantás az agyunkba

Bizonyíték és terápia

Az első szkenneres páciense egy figyelemhiányos hiperaktivitásban szenvedő nő volt, aki majdnem öngyilkos lett a találkozásuk előtti éjszakán. Amikor azonban a képalkotó vizsgálat kimutatta, hogy a betegsége nem erkölcsi, hanem biológiai eredetű (csökkent aktivitás mutatkozott az agya döntéshozásért felelős központjában), a hölgy megnyugodva elfogadta a diagnózist, hajlandó volt beszedni a felírt gyógyszereket, és az állapota jelentősen javult. Dr. Amen meggyőződése akkor változott misszióvá, amikor az eljárás megmentette az unokaöccse életét, a készülék ugyanis kimutatott a fiú fejében egy addig fel nem fedezett agyi cisztát.
Idézik az amerikai lapok annak a páciensének a történetét is, akit kilencéves kora óta antidepresszívumokkal és szorongásoldó gyógyszerekkel tömtek, és számtalan klinikán kezeltek, de mióta Amen doktor vette át a terápiáját, és új gyógyszerekre állította át, természetgyógyászati és diétás tanácsokkal kiegészítve, sokkal jobban érzi magát. De az Amen-klinikák honlapján számtalan agyfelvétellel illusztrált történetet találunk premenstruációs szindrómában szenvedő lányról, erőszakos magatartásra hajló férjről, agresszív tinédzserekről és lövöldöző munkanélküliről, akiknél mind a SPECT-szkenner segítségével sikerült megállapítani, milyen agyi elváltozás rejtőzik a magatartásuk mögött. Innen pedig ideális esetben már csak egy lépés a megfelelő terápia.

A szakma közbeszól

Mindez a pszichiátert rendkívül népszerűvé teszi a betegei, ám annál népszerűtlenebbé a kutatók és a tudósok körében. Utóbbiak hasonlították már tenyérjóshoz, és nevezték szélhámosnak is. Nyilatkoztak úgy róla, hogy az állításait nem támasztják alá tudományos bizonyítékok, és kérdőjelezték meg a motivációját, értve ez alatt azt, hogy Amen “csekély tudományos értékkel bíró, túlárazott szolgáltatást” kínál kétségbeesett vagy hiszékeny pácienseinek. Mások azt hangsúlyozzák, az egész módszer átverés, mivel jelenleg nem ismertek olyan agyi képalkotó eljárással észlelhető biomarkerek (vegyületek, amelyek betegségek jelenlétét vagy súlyosságát jelezhetik a szervezetben – szerk.), amelyeket a klinikai pszichiátria diagnosztizálásra tudna használni. Itt persze felmerül a kollégák motivációjának kérdése is, hiszen bár a tengerentúli orvosoknak bizonyára jól megy, annyira jól azért mégis keveseknek, mint dr. Amennek, aki fekete Cadillac Escalade-en jár, egy 4,8 millió dolláros, a Csendes- óceánra néző villában lakik a kaliforniai hegyekben, és évi 20 millió dollárt tesz zsebre. Az orvos nem tagadja, hogy a praxisa jól jövedelmez, de mint mondja, ez aligha nevezhető törvényellenesnek. Az mindenesetre nem állítható, hogy dr. Amen vizet prédikálna, miközben maga bort iszik: a páciensein kívül belenézett a lányai, a lányok udvarlói, az új felesége és a saját agyába is.

 Képalkotó eljárások az agy feltérképezésére
CT (komputertomográfia): A röntgenberendezés továbbfejlesztése, amely képes rétegenként felvételeket készíteni a vizsgált szervről. A számítógép ezekből a szeletekből alkot háromdimenziós képet.
MRI (mágnesesrezonancia-vizsgálat): Az agyat nem röntgensugárral, hanem erős mágneses térbe helyezve vizsgálják. A módszer a CT-vel ellentétben nemcsak átlósan, hanem bármilyen síkban és jobb minőségben képes képeket előállítani.
A strukturális MRI (sMRI) vizsgálat az agy felépítéséről nyújt tájékoztatást, míg a funkcionális MRI (fMRI) elsősorban az agy működéséről.
PET (pozitronemissziós tomográfia): Az egyik legmodernebb képalkotó eljárás, amely háromdimenziós képet ad az agy egy adott területéről. A vizsgálat során radioaktív izotópot juttatnak a szervezetbe. A PET-tel kimutatható például az agyban az Alzheimer-kór vagy az epilepsziás fókusz.
SPECT (egyfotonos emissziós komputertomográf): Rétegenként készít felvételt az agyról, és izotópokat használnak az eljárás során, amelyeket a vérkeringésbe juttatnak.
 

Cikkünk a Nők Lapja Psziché korábbi számában jelent meg.

Már nem szeretem az édesanyám, mit tegyek? - Válaszol a szakértő

Már kapható a magazin legfrissebb száma!

A tartalomból:

  • Mi számít megcsalásnak?
  • A jelen pillanatról nem lehet lekésni – Test és lélek
  • Viktimológia – Kiből lesz áldozat
  • Párbeszédek – Müller Péter, Hevesi Krisztina, Havas Henrik, Szendi Gábor

Ha szeretnél előfizetni a magazinra, itt megteheted!

Megosztás Facebookon