nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Mesedoboz mesék
Andrew Cope: Mosómedvék akcióban 2.

Andrew Cope: Mosómedvék akcióban 2.

Sebesmancs váratlanul megállt, és odaintette magához a holdfénybe a csapat többi tagját is.
NLCafé
f Ajánlom
[másolat] - Jill Tomlinson: A gorilla, aki olyan akart lenni, mint az apukája

– Psszt! Tiszta fejjel kell gondolkodnunk, mosómedvéhez illően. Totó bá tudja, hogy jövünk, hiszen láttuk őt, amint csapdákat állított fel.

Döme szeme elkerekedett, de csak egy halk szisszenést mert megereszteni. Pont úgy hangzott, mint amikor ereszt a gumi.

– Na, és pont ezért mi most Pepito tervét fogjuk követni – magyarázott tovább Sebesmancs. – Nála furfangosabb mosómedve nincs az erdőben. Igazi szakértő, ha betörésről és behatolásról van szó. Volt valaha olyan munkánk, amelyik túl nehéznek bizonyult a mi ügyesmancsú barátunknak?

Minden szem Pepitóra szegeződött. Fél farkát ugyanis kénytelen volt szuvenírként hátrahagyni egy korábbi, meglehetősen félresikerült akciójuk alkalmával. De Pepito megpöccintette cowboykalapjának karimáját, és széles mosolyt villantott a társaságra.

– Olyan hely nem létezik, ahová egy magamfajta törvényen kívüli ne tudna behatolni – szólalt meg jóval magabiztosabban, mint ahogy egyébként érezte magát.

[másolat] - Jill Tomlinson: A gorilla, aki olyan akart lenni, mint az apukája

– És pontosan mi is a terved? – kérdezte Lufi. – Az tuti, hogy én már nagyon éhes vagyok, de abban meg Dömének van igaza, hogy a jó öreg Totó élesre állította a radarjait. Hogy a cicába fogunk mi betörni a boltba?

Pepito még egészen ifjú mosómedve volt, de most fölágaskodott, amolyan szurikáta-stílusban, és így folytatta:

– Totó bá arra vár, hogy betörünk a boltba. Ebben egyetértünk, ugyi?

– Ugyi! – felelték kórusban a többiek.

– Na, mármost mi meg pontosan nem ezt fogjuk tenni.

A bandatagok némileg megzavarodva néztek Pepitóra:

– Pontosan nem ezt? – kérdezték kórusban.

– A betörés és behatolás első számú szabálya…! Ott támadj, ahol senki sem várja!

Döme idegesen huzigálni kezdte az alsónadrágja derékgumiját. Ha valamit, hát a meglepetéseket nem igazán szerette.

– Most tél van, ugyi? – folytatta Pepito.

[másolat] - Jill Tomlinson: A gorilla, aki olyan akart lenni, mint az apukája

– És ez a fehér valami, ami egyre csak hullik, azt jelenti, hogy kevés az ennivaló. És, hogy befagyott a tó. És hogy Totó bá tisztában van vele, hogy mi, szegény éhező párák úgyis rátesszük a mancsunkat a készleteire.

Ezért is mentem el tegnap terepszemlére! Kicsit körbeszimatoltam – magyarázta Pepito. Aztán körbenézett, és ahol még érintetlen volt a hó, a mancsával odarajzolta Totó bá boltjának alaprajzát. A holdfény megvilágította a rajzot, és a többiek körülállták őt.

– Csapda a bejárati ajtónál – mutogatott ide-oda Pepito, kereszttel jelölve a veszélyes pontokat, amiből azonban egyre több lett.

– Csapda a felső polcon a savanyú uborkák mellett. Méreg a zabpelyhes doboz mellett. És egy nemrég üzembe helyezett őrző-védő kutya a pult mögött, aki többnyire a kosarában alszik.

Döménél itt telt be a pohár:

– Mi… mi…? Mé… mé…? Méreg? Meg kutya?!

De Pepito leugatta:

– Ezért aztán mi a közelébe se megyünk azoknak a helyeknek, ahol Totó bá lecsapni készül. Azzal ugyanis vége lenne a műsornak, legördülne a függöny, örökre befellegzene a Bélelt Bunda Bandának. Az lenne az utolsó vacsoránk… De köszönjük, nem!

Ezzel rajzolt egy újabb négyzet alakú valamit Totó bá boltjának négyzete mellé.

– Pont ezért fogunk inkább a raktáron rajtaütni!

Erre a bejelentésre a három cimbora egy személyként szisszent fel.

– A ra… raktáron?! – nyikkant fel Döme. – Még soha, senki nem tört be

[másolat] - Jill Tomlinson: A gorilla, aki olyan akart lenni, mint az apukája

Totó bá titkos raktárába!

Lufi kiegyenesedett ültében:

– Én egyszer már belestem oda – locsogta.

– Tele van kajával, például hallal, és minden egy hideg szekrényben van, és

annyi, de annyi dobozos keksze van, hogy az tuti kitartana egész életünkben.

– Én is láttam – nyekergett Döme. – Rövid élet lenne, kész öngyilkosság! Nem elég, hogy a raktár csak a boltból közelíthető meg, ráadásul mindent lakat őriz. És annak is megvan az oka, hogy eddig egy kisállat se tört még be oda soha. A küszöbön se jutunk túl!

– Ki beszél itt ajtóról? Ki beszél itt küszöbről? – ragyogott fel Pepito arca, pöccintett egyet a kalapján, és felvonta a szemöldökét.

– A betörés és behatolás második számú szabálya na, micsoda? Légy kreatív!

Az emberek úgy mondanák, hogy lépj ki a megszokott keretek közül – folytatta.

A barátai várakozásteljesen bámultak rá.

– A raktárnak egyetlen ajtaja van: lakattal és hevederrel ellátva? Ugyi?!

A három fej bólintott.

– És nincs ablaka – tette hozzá Lufi.

– Pontosan! – rikkantotta Pepito, aztán csak bámult az értetlenül őt bámuló társaira.

– Hát nem értitek? Nincs ablaka!!!

Ha nincs ablak, Totó bá tutira nincs felkészülve egy ablakon át történő betörésre!

Lufi megvakarta a füle tövét, érezte, hogy hamarosan megint előveszi egy migrénes fejfájás. Döme hatalmasakat pislogott. És még Sebesmancson is csak annyi látszott, hogy nagyon igyekszik felvenni a fonalat.

– Tehát… Tehát csinálunk egy ablakot! – folytatta Pepito.

Megjelent a Mano könyvek gondozásában, illusztrálta: Nadia Shireen

További mesékért KLIKK IDE

Gyere és jász velünk értékes ajándékokért! Töltsd fel képedet és nyerj!

Megosztás Facebookon