Magyarország kúl

Több mint 150 éve várjuk, hogy kihúzzák a nyerőszámokat

Nemrég egy szerencsés játékos elvitte az ötös lottó 1,8 milliárdos főnyereményét. Ma már rengetegen játszanak, de a hazafias érzelmű magyar polgárság sokáig bojkottálta az osztrák fináncok kezében lévő szerencsejátékot.

Ahogy arról mi is beszámoltunk, szombaton egy szerencsés játékos megnyerte az ötös lottó 1,8 milliárd forintos főnyereményét. A lottó évtizetedek óta nagyon népszerű Magyarországon – de ez nem mindig volt így: a hazafias érzelmű polgárok sokáig mereven elutasították az osztrák fináncok kezelésében lévő szerencsejátékot.
 
A genovai rendszerű lottót 1751-ben vezette be a császári pátens az osztrák és cseh örökös tartományokban. A fő cél az állami költségvetés kiegyensúlyozása volt, nem véletlen, hogy a játék, sokáig kincstári monopóliumnak számított. Az osztrák lottó bérlője, Octavio Cataldi gróf 1763-ban Magyarország területére is koncessziót kapott, az első játékokat Budán és Pozsonyban rendezték. Ennek ellenére csak nehezen honosodott meg az országban: igazán csak a kiegyezés után lett népszerű a számhúzásos szerencsejáték.

Lottóhúzás és tárgynyeremény-sorsolás 1959-ben (Fotó: Fortepan)

1868-ban aztán létrejött a Magyar Királyi Lottóigazgatóság, amely évente hárommillió forinttal gazdagította az államkincstárt. Mivel a bevételekből származó haszon már nem az osztrák fináncok zsebébe vándorolt, a lottó egyre népszerűbbé vált, rövid idő alatt négyszáz gyűjtőhelyet nyitottak országszerte.
 
A lottó komoly politikai vitákat is kiváltott. 1897-ben a képviselőházban az ellenzék az államilag fenntartott sorsjáték ellen fordult, mondván, az állam nem járulhat hozzá saját állampolgárainak tömeges lealacsonyodásához. A kormány előadója azonban azzal érvelt, hogy a lottójáték megszűnésével 3 milliós költségvetési hiány keletkezne, így aztán az 1897. évi VII. törvénycikk kodifikálta az ún. „osztálysorsjátékot”.
 
A mai modern lottó 1957. január 17-én született meg, amikor a pénzügyminiszter 4/1957. számú rendeletében megbízta az Országos Takarékpénztárt a játék szervezésével. Az első húzást 1957. március 7-én tartották. A szabályzat szerint a 90 szám közül kihúzott öt szám alapján a fogadók két, három, négy, illetve öt találatért kaptak nyereményt, a befolyt összeg negyven százaléka a költségvetésbe, hatvan százaléka pedig a nyereményalapba került.
 
Az első húsz év a tárgynyeremény-sorsolások aranykora volt, több mint negyedmillió nyereménytárgy – köztük 505 öröklakás, 590 autó, 224 családi ház és üdülő – talált gazdára. A legtöbb öröklakást  1958-ban sorsolták ki, a legtöbb gépkocsit  1964-ben, a legtöbb családi házat pedig 1974-ben. Az 1991. év 10. játékhetétől befejezték a rendszeres tárgynyeremény-sorsolásokat és bevezették a teljes halmozódást.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top