nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Magyarország kúl
Egy hét, két kerék, két tó, hat fesztivál – így mulat(hat) a magyar, nagyjából ingyen!

Egy hét, két kerék, két tó, hat fesztivál – így mulat(hat) a magyar, nagyjából ingyen!

Jó ideje tapasztalhatjuk, hogy Magyarország fesztivál-nagyhatalom. A népszerű gigaesemények mellett naponta találni kisebb, szerényebb rendezvényeket is. Úgy fest, a július 16-ával induló időszak idén az ingyenes vízparti – és ahhoz közeli –  fesztiválok hete. Úszd meg olcsón. Nagyon olcsón.
Pethes Manci
Pethes Manci
f Ajánlom

A hedonisztikus nyaralást egy cseh és egy szlovák turistával, kerékpáron abszolválom, a tervezés és felkészülés tippjeit és részleteit pedig inspirációként jó szívvel megosztom. Sör, bor, fröccs, világzene, ütős ritmusok, déli part, északi part, Balaton, Velencei-tó: „Bringázz a nyaralásba!” az alacsony költségvetés és a hungarikumok jegyében!

Valószínűleg rengeteg fekete öves akad a Balaton körüli biciklizés témájában. A hol jobb, hol gyengébb minőségű, de azért így is szerethető, kiépített tókerülő bringaút kifejezetten pihenés- és akár gyerekbarát is. Hiába, ez van, ha közvetlenül a vízparton tekersz, a szintkülönbség sosem lesz igazán megrázó, még ha mondjuk a Badacsony okozhat is némi kihívást. Az is csak akkor, ha a látványosabb utat választjuk, de erről később.

Az is gyanús, hogy nagyjából minden magyar állampolgárnak van kedvenc strandja, büféje, egyáltalán települése, sőt partszakasza is. A nyitottság jegyében azonban néha érdemes kicsit más helyszíneket is megismerni. Első körben azonban érjük el a tavat…

Klasszikus rántott húsos vonatozás – a kiindulási pont elérése, persze hogy MÁV-val!

A Balaton megközelítése két módon lehet autentikus: vonattal vagy egy légkondimentes, lepattant régi autóval, amit annyira túlpakolt gyerekkel és élelemmel a fater és a muter, hogy már szinte leér az alja. Az utóbbi megoldás a rendszerváltással szinte teljesen kihalt, vagy legalábbis én nem nagyon látok már ilyen karavánokat, sem az autópályán, sem a 7-es, sem a 71-es főúton. Nem is baj, egyrészt minek az a károsanyag-kibocsátás, másrészt miért ne indulhatna az egész nyaralás mindenki, tehát az eredetileg sofőr szerepbe kényszerülők számára is rögtön egy jó pattintós sörrel?

Bár elképesztő, hogy 3-4 főnek anyagilag mára jobban megéri autóval lemenni a magyar tengerhez, van az a szolgáltatás, amiért szívesen fizet az ember egy kis többletet. Ha figyelmen kívül hagyjuk a MÁV fagyhalált okozó légkondis, modern járatait és a hőgutagyanús régi, koszos kocsijait, a vonatozásnak számos előnyét szedhetjük össze:

  • felszállás után azonnal enni kezdhetünk, márpedig a magyar ember másképp nem tud utazni 
  • megengedett az alkoholfogyasztás, persze csak kulturált keretek között, bármit is jelentsen ez
  • másfél óra alatt a Balatonnál lehetünk, nem számít a dugó, egy esetleges baleset a pályán (a vonat persze leállhat a semmi közepén, elő is fordul ilyesmi, de valahogy kiszámíthatóbbnak tűnik az egész felhajtás)

A kép a 90-es évek elején készült

Ha biciklit is szállítunk, eggyel izgalmasabb az egész, mert a MÁV időnként még mindig nincs teljesen felkészülve az egyre sportosabb nyaralni vágyók kiszolgálására. A modernebb járatokon komoly problémákat okozhat, hogy minden bringás felférjen a vonatra, míg a régi, kék szerelvényeken azért tűrhető a helyzet, főleg, ha mindenki felakasztja a kampókra a gépet. A főszezonban Kelenföldnél próbálkozni bringával: kétesélyes hadművelet. 

A kerékpáros jegyárak tekintetében a MÁV egyébként együttműködőnek tűnik. Több konstrukció is létezik, amely a bringás utasok kedvében jár, főleg, ha valamelyik magyar tóhoz igyekeznek. Az egész évben elérhető kerékpáros túrajegy mellett (egységár: 420 Ft) a bérletes és a START KLUB kártyás utasok 25-100%  kedvezményben részesülhetnek. A kerékpárjegyek ára egyébként 50 km alatt egységesen 235 Ft, 50 km felett km-övezetenként növekszik. A kerékpáros túrajegy a hosszabb viszonylatokra és az egy napon beüli, többszöri vonatozás esetén elég jó alternatíva lehet. A részletekért keresse fel állami vasúttársaságát!

 

Első szakasz: Szabadisóstó – Balatonboglár

A bringázás Balatonvilágostól is indulhat, de személyes okokból én Szabadiban szeretek leszállni. Egyrészt zseniális a kilátás a vonatról Világosnál, másrészt jómagam Sóstón töltöttem a gyerekkorom, úgyhogy nekem az a település és partszakasz a nagybetűs Balaton (akármennyire is kopár és végtelenül unalmas a helyszín). Na most a balatonvilágosi Hedon sörfőzde még szempont lehet a leszállás kapcsán, ezzel kapcsolatban még én is bizonytalan vagyok, de hát csak nem indíthatunk rögtön egy sörgyárlátogatással (ha szlávokkal utazol, akkor de…).

Bárhogy is, a tikkasztó vonatút után egyértelmű, hogy még mielőtt bármi történne, meg kell fürdeni a tóban. A Szabadisóstón található, aprócska szabadstrand erre kiválóan alkalmas, WC is van a helyszínen, ingyenes használattal. A vasúti leszállóhelytől nagyjából 40 méterre található partszakasz tehát a kezdőpont. Fürdés, hínárkerülgetés, a biciklik remélhetőleg utolsó beállítása, a csomagok elrendezése és a közeli kisbolt esetleges kifosztása után indulhat a tekerés.

A kezdeti szakasz a part közeli autóút mellett (Baross Gábor utca) nem vészes, ráadásul gyorsan lefordulhatunk a víz irányába a Szent László utca felé. Ami biztos, Siófoktól már egyértelműen terelnek minket a jelzések, hol tábla, hol felfestés formájában. Első pihenőnek Zamárdi kiváló helyszín, ismét egy szabadstrand vár minket, ezúttal hatalmas alapterülettel. A kilátás pedig egyszerűen pazar, Tihany csábítóan közelinek tűnik a térdig érő vízből nézve.

Bár két fürdés után már éhesek lehetünk, mivel nem estünk még át komolyabb fizikai megerőltetésen, így éhség-hiszti nélkül is bőven belefér, hogy áttekerjünk Balatonföldvárra, ahol a vasútállomáson mindenképp érdemes megállni egy sörre és akár valami harapnivalóra is. Sajátélmények innen vannak, de az internetes ajánlások alapján lehet, idén csak a kávét abszolváljuk itt, és kipróbáljuk a település 19 éttermének valamelyikét. Egy biztos, a földvári állomás bárjában (ez már bőven nem a resti kategória) az utazás szerelmeseinek érdemes megállniuk és átnézniük a MÁV ülésekkel telepakolt helyiség dekorációját és a random kiválasztott városok távolsági adatait. Hiába, anélkül nehéz nyugodtan sörözni, hogy tudnánk, milyen messze van tőlünk pl. Lisszabon.

Hogy haladjon is a menet, Boglárig én nem szoktam megállni. A „sietség” oka egyébként a hétfőn, július 16-án elstartoló Babel Sound Fesztivál. Vagyis az első ingyenes eseménysorozat, ahol megállunk. A település szabadstrandján megrendezett őrület a hazai fesztiválok közül talán a legjobb és egyben a leginkább alulreprezentált rendezvény. Nem baj, így legalább emberléptékű minden, nincs tömeg, csak elképesztő kulturális kavalkád és top minőségű szórakozás.

Tavaly a maroknyi fesztiválozó egy része, engem is beleértve, a parton aludt. Ha valaki profi függőágy felhasználó, a nagyobb viharokat és monszunesőket leszámítva bármikor kellemesen elalhat a strandon álló fáknak köszönhetően. Lenyűgöző élmény a konkrétan fülünkbe üvöltöző madarak énekére ébredni és karnyújtásnyira a víztől, a fekhelyünkön ringatózva nézni a felkelő napot.

A szabadstrandon egyébként van ingyenes WC, zuhanyzási lehetőségért azonban érdemes felkeresni a fizetős partszakaszt. A költséghatékony élelemezésről kétféleképpen is gondoskodhatunk: a szabadstrandtól gyalogosan 10-15 percre található nagy méretű, holland élelmiszerbolt és a fesztivál ingyenes nemzetiségi ételkóstolói egyaránt kisegíthetik az alacsonyabb büdzsével mulató magyart. A Babel Sound nagysátrában emellett fröccs és sör is beszerezhető, töményért viszont már kicsit vándorolni kell. Nem is baj, mulasson az ember szolidan-spiccesen, kinek kell az a fránya égetett szesz…

Az előzetes tervek alapján Balatonboglár több napot is kap tőlünk. Jó idő esetén a fürdés, rosszabb idő esetén Fonyód és környékének felfedezése lehet a menü, persze alkalmazkodva a fesztivál egész napos, interaktív, felnőtt- és gyerekprogramjaihoz.

Második szakasz: Balatonboglár – Szent György-hegy

A zene és a tánc iránti fogékonyságtól függően, legkésőbb szerdán állunk odébb, nem azért, mert ne bírnánk ki egy egész hetet a szuper fesztiválon, hanem mert további öt eseményen szeretnénk még részt venni. Boglár után Balatonberényig egy számomra unalmasabb szakasz szokott jönni, szóval ha épp nincs bennem a teljesítménykényszer, akkor ezt a részt szeretem vonattal megtenni. 

A Balatoni Bringakör egyik legjobb szakasza a Berény és Keszthely közé eső rész. Madarak és sás, amerre csak nézünk, keskeny, privát biciklis szakaszok és egy gyönyörű fasor a tó nyugati csücskében. Ebből a szögből amúgy is ritkán látjuk a vizet, szóval itt mindig elmegy kicsit az idő a bambulással. A legszebb, hogy az egyébként lakott településtől félreeső szakaszon van azért fröccsöző is, kifejezetten az átmenő bringás forgalom igényeire szabva.

Keszthelyre érve szinte azonnal a vasútállomásba botlunk, itt is van tehát lehetőség a könnyített menetre, attól függően, milyen korosztállyal és puhossággal túrázunk. Ha mellőzzük a vonatozást, Keszthely és Ederics között én a vonyarci strandnál szoktam megállni, de Balatongyörök után egy egészen pici szakaszon ingyen is megfürödhetünk a tóban. Ha a déli parton már vitettem magamat a MÁV-val, akkor biztos, hogy Szigligetig tart a kerékpározás.

A strand itt több okból is kiváló: egyrészt jó dolog a Balatonban megtisztulni, de azért nem árt és persze marha jól esik egy normális zuhany is, mondjuk szappannal. A korrektül kialakított mosdóban erre van lehetőség, tükör is akad, emlékeim szerint talán még aljzat is, bár az hurcolásszon nyáron magával hajszárítót, akinek hét anyja van…

A szigligeti strand egyébként híres „halazós” hely, a későn érkezőknek viszont már nem nagyon jut a központi sütödéből friss falat, számukra marad a további, kb. 3-4 benti étkezde. Lángos van, jófajta fagyi van, sör van. De!

A strandtól pár percre, a szigligeti Vitorlás kikötő utcájában kihagytahatlan konyha bújik meg. Az Aranykagyló Sör és Grillkert combos, 152 fős Facebook-rajongótábora jól tudja, milyen elképesztően közvetlen és kedves a kiszolgálás itt. Személy szerint még az sem zökkent ki soha a rajongásból, hogy a hely vezetője, az időnként a grill pult mögött sütögető, mosolygós fiatal srác fekete, vészjósló pólója Trianon tragédiájára emlékeztet. Az Aranykagyló a hamburgere kapcsán vált híressé. Személyes élményem ezzel kapcsolatban nincs, a gulyást viszont nyugodt szívvel ajánlom. Az ételek itt egyébként időszakosan érhetők el, a kínálat a fogyástól függően változik. 

Kilátás a a Mennyország Kerthelyiségből

A tekerés–fürdés–zabálás szentháromság után jöhet egy rövidebb levezető bringázás, át a Szent György-hegyre. Mivel a Hegymagas és Raposka iránti szerelem a sóstóiéhoz hasonlóan személyes eredetű, nem feltétlenül kell, hogy ez a kitérő mindenki útitervében szerepeljen. Megaludhatunk Szigligeten vagy akár a szomszédos Badacsonyban is. Mindenesetre a kerékpár nyújtotta előnyök miatt kifejezetten ajánlom ezt a kis kitérőt.

Ha nem is azonnal, de az érkezés másnapján mindenképp érdemes felmenni a hegy tetejére. Én a biciklit a Hegymagasi ABC-nél szoktam hagyni. A túra egyáltalán nem vészes, a sárga jelzést követve kifejezetten gyorsan, a kéken pedig kényelmesen érhetünk fel a csúcsra. Ráadásul utóbbin a Mennyország Kerthelyiség (Szent György-hegy, Mennyország krt. 1-9.) is útba ejthető. A tulajdonos-felszolgáló és egyben csontkovács fiatalember kenyérre kenhető, szerethető figura. A borok mellett házi söröket és szörpöket is kóstolhatunk, de bespájzolhatunk akár kézműves szappanból is, ha épp arra van szükségünk.

A csúcsról a kilátás a Balatonra és a Badacsonyra megrendítően szép. Érdemes egy kis időt rászámolni a tájba merülésre. Lefelé ereszkedve, ha jut idő nagyobb sétára, a bazaltorgonák megcsodálása után menjünk le egészen Kisapátiig, majd sétáljunk vissza Hegymagas és a Lengyel Kápolna fele. Megéri. Főleg, hogy a kápolnától a Hegymagasi ABC-hez vezető úton még megállhatunk a Szászi Birtokon is egy jó borra vagy akár szőlőmagkrémes kenyérre. Ez az: 

Harmadik szakasz – Művészetek Völgye, sörfesztivál, Lokomotív, kecskesajt

Attól függően, merre és mikor szálltunk meg, több zseniális opció is a rendelkezésünkre áll a héten. Amennyiben pénteknél (július 20.) előbb érkeznénk a térségbe, lehetőségünk van néhány biciklivel jól megközelíthető túrahelyet és látványosságot is felkeresni. A Szent György-hegytől indulva könnyed kört tehetünk Lesencetomaj és Ederics érintésével. A kistelepüléseken mindenfele akad kocsma, úgyhogy a fröccs- és jégkrémszükséglet könnyen kielégíthető (persze ne feledjük a KRESZ-t és a hatályos jogszabályokat!).

Ha már péntek van, két irányba is indulhatunk. Egyrészt Keszthelyre visszajutva részt vehetünk az I. Keszthelyi Sörfesztiválon. Másrészt bevehetjük a Művészetek Völgyét. Utóbbi esetben két programpontot érdemes beütemezni. A tapolcai Lokomotív vendéglátó egység különös velős pirítósa és szórakoztató árú fröccsei, valamint Csobánc vára is elég kellemes időtöltésnek bizonyultak korábban. Az extrém programok iránt fogékonyak számára jó szívvel ajánlom Tapolcán a vasútállomástól 2 percre található Gazdaboltot is, amely, ki tudja, miért, az egyik kedvenc látványosságom a térségben. Csodálatos egy hely!

Anna and the Barbies-koncert Kapolcson a Művészetek Völgyében
(Fotó: MTI/Szigetváry Zsolt)

Idén komoly dilemma, hogy mit áldozzunk be: a kapolcsi fesztivált és az innen a Zánka felé vezető bicikliutat vagy az északi-part legszebb szakaszán vezető túrát. Amennyiben valaki nem akar benézni a Művészetek Völgyébe, úgy egyértelműen a „rómain” át érdemes letekernie mondjuk Révfülöpig. Ha Badacsonytördemicnél felmegyünk a Római útra, nagyjából azonnal jöhet a satufék. A Skizo borháznál egy helyes fiatal pár álmai megvalósulásának lehetünk ugyanis szemtanúi. Meg persze bele is kóstolhatunk mindabba, amit szépen összeraktak a szerelmesek. Akit jobban vonz a retró, nem messze innen a Pintesben ihat a megboldogult Makk Károly egészségére, aki maga is állandó vendége volt az egységnek. Éva nénit, a hely vezetőjét és lelkét érdemes megbecsülni.

A Római út aztán innentől kezdve tényleg könnyűvé válik. Bár akadnak emelkedők, az elképesztő látvány és panoráma miatt valahogy „visz az ember lába”. Leérve a Rómairól érdemes tovább tekerni a Fő úton, majd az első körforgalomnál letérni a Kisörsi út felé (első lehetőség). Pár percen belül ismét elérjük a Balatoni Bringakört és tovább döcöghetünk a gyönyörű fák gyökereivel tördelt úton.

Révfülöp opcionális megállóhely, mindenesetre van itt minden, amire csak szükség lehet: szabadstrand, fizetős strand, sétány vendéglátó egységekkel, nagyobb élelmiszer bolt és közvetlenül mellette a csodálatos „csetreszüzlet”, ahol minden, de minden van, a fürdőruhától kezdve a horgász felszerelésen át a világító hajpántokig. Felnőtt fejjel is isteni program a vizuális orgia!

A pihenő után jöhet Zánka, de mielőtt áttérnénk az új szakaszra, nézzük meg, mik az opciók a fesztiválozók számára. Vegyük tehát úgy, hogy Tapolcától Kapolcs felé vezetett az utunk.

A 20-án induló Művészetek Völgye egyes programjai, mint mindig, idén is ingyenesek. Míg a színházi és a nagyobb zenés események belépősek. Egy biztos, a Zöldben mindig van jó ebéd menü, ráadásul teljesen korrekt áron. Szóval ha már elegünk van a lángos-hekk kombinációból, a Kapolcs kisboltja mögött Vigántpetend irányában található kis kocsmában jó fajta krumplis tésztához, lecsóhoz juthatunk. Vagy épp, amit a nénik aznap főztek.

Kapolcsról Zánka felé egy embert próbáló szakaszon át lehet eljutni, cserébe gyönyörű vidékeket láthatunk, és hát a természeti törvényeknek megfelelően egy idő után szinte már csak gurulni kell. Ha jól manőverezünk, egy kisebb kitérővel ugyan, de útba ejthetjük Óbudavárat. Az egy utcás faluban elképesztő minőségű kecskesajtok és a készlet erejéig házi sörök kóstolhatóak. Érdemes egy kicsit kérdezősködni, a helyi termelők ugyanis nem feltétlenül a sales császárai. Nem is baj, így sokkal emberibb az egész vállalkozás, ráadásul a fókusz 100 százalékban a minőségre irányul.

Negyedik szakasz – zánkai borok, Hatlépcsős, hungarikumok és egy kis vonatozás

Ha végül lejutottunk Zánkára, jöhet az újabb fesztivál. A Zánkai Bor-Hétvégék keretében a szóban forgó héten is lesz mit kóstolni. Ráadásul a zánkafürdői szabadstrandon – amely biciklivel egy kifejezetten érdekes útvonalon, a Haditechnikai Parkon át érhető el – ismét adózhatunk a pancsolásnak, majd akár a kulturált tisztálkodásnak is. A függőágyasok ismét előnyt élvezhetnek és akár ismét egy jót aludhatnak, közvetlenül a víz partján, térítésmentesen.

Hogy belefér-e a pihenő, nyilván az időbeosztástól függ. Mindenesetre szombaton érdemes már korán elhagyni a helyszínt, hogy egy jó velőspirítós reggeli után elérjünk még Almádiba is, mielőtt átigazolnánk a másik tóhoz. A balatonfüredi Hatlépcsős kiváló első megálló, még úgyis, hogy az egykor überelhetetlen velősnek mára már csak megmosolyogtató, de azért bőven fogyasztható utódja létezik. Hiába, ha egy ikonikus vendéglátós nyugdíjba megy, vége a világnak!

Füredtől Almádiig kissé unalmasabb a biciklizés, én annyira nem szeretem ezt a részt, de ha valaki itt töltötte a gyermekéveit, akkor jó eséllyel hasonló örömöt fog érezni, mint én a sivár Szabadi környékén. Balatonalmádiba egyébként azért érdemes átsietni, hogy egy kicsit belekóstolhassunk a X. jubileumi Hungarikum Fesztiválba. Innen én már nem tekernék át Fűzfőre. Jöhet a MÁV és a pihentető zötykölődés. Egészen Agárdig. Agárdig? Agárdig.

Ötödik szakasz – ritmusszekciók a Velencei-tónál

A már pénteken elrajtoló, ismét csak teljes egészében ingyenes Ütős Fesztivál hol máshol, mint a szabadstrandon kerül megrendezésre. A tavaly már külföldi fellépőket is bemutató rendezvény idén ismét a hazai előadókra koncentrál. Kiváló levezető esemény lehet ez a közel egy heti utazás és tekerés után. Igaz, az általunk elcsípni vágyott Parno Graszt nem éppen az a „chill”-ezős banda. Nem baj, kiadjuk az utolsó energia morzsákat is, mielőtt visszatérünk a munkás hétköznapokba. Az őrületet elkerülendő lehet, érdemes az utolsó (22:59) vagy a még kényelmesen kibekkelhető éjszakai (0:22) vonatot elcsípni. Esetleg vasárnap egy utolsó, ámde korai fürdés után bevenni a fővárost. Már ha oda tartunk.

Összességében nagyjából 200-240 km-t tervezünk tehát az egy hétre, ami tényleg nem sok. Ezalatt az időszak alatt 6 fesztivált célzunk meg, és persze megszámlálhatatlan mennyiségű ellátó egységet, hiszen bár megvannak a jól bevált helyeink, igyekszünk nyitott szemmel haladni az úton.

Megosztás Facebookon