nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Magyarország kúl
Ma huszonhét éve hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona

Ma huszonhét éve hagyta el Magyarországot az utolsó szovjet katona

Viktor Silov altábornagy távozásával véget ért az „ideiglenesen itt állomásozó” szovjet hadsereg 47 éves megszállása.
Avatar
magyarorszagkul
f Ajánlom

A náci Németország csapatait legyőző szovjet hadsereg 1945-ben szállta meg Magyarországot. „Hamar kiderült, a szovjeteknek eszük ágában nincs hazamenni még azután sem, hogy a sztálini államberendezkedést ránk kényszerítették” – írja bevonulásuk kapcsán a 24.hu.
 
A világ vezetői az 1947-es párizsi békeszerződés aláírásával „többé kevésbé” szentesítették a megszállást. Az egyezmény elrendelte ugyan a Vörös Hadsereg Magyarországon állomásozó egységeinek kivonását, de egyszersmind azt is lehetővé tette, hogy Sztálin akkora haderőt hagyjon az országban, amekkorát „az Ausztriában állomásozó szovjet csapataikkal való kapcsolattartás” indokolt.

Fotó: David Turnley / Getty Images

Az oroszok kellemesen berendezkedtek nálunk. Ugyan Ausztria 1955-ben visszanyerte a függetlenségét, de Hruscsovnak esze ágában sem volt hazarendelni a szovjet csapatokat. Nem sokkal később megalakult a Varsói Szerződés, az 1956-os forradalom után pedig Kádár maga kérte, hogy „határozatlan időre” halasszák el a csapatkivonást.
 
Az oroszok távozásához Gorbacsov reformjai és a szocialista tábor lassú szétesése kellett. A szovjet pártfőtitkár 1988 decemberében, az ENSZ közgyűlésén ígérte meg, hogy három éven belül ötvenezer katonát, ötezer harckocsit és hat harckocsizó osztályt von ki Kelet-Európából. A nálunk állomásozó Déli hadseregcsoport főparancsnoka a következő év elején be is jelentette, hogy tízezer katonát – a nálunk állomásozó haderő ötödét – hazaszállítják; aztán felgyorsultak az események: leomlott a vasfüggöny, 1989. október 23-án Budapesten kikiáltották a köztársaságot, és az év karácsonyán már a békés demokratikus átmenet kérdéseiről egyeztetett Gorbacsov és Bush.

A magyar kormány 1990 januárjában szólította fel a Szovjetuniót csapatai kivonására, és az év márciusában Horn Gyula magyar és Eduard Sevarnadze szovjet külügyminiszter alá is írta az egyezményt, amelynek értelmében az év június 30-ig valamennyi szovjet katonának el kellett hagynia Magyarország területét.  
 
A Veszprém megyei Hajmáskérről két nappal a szerződés megkötése után indultak el az első, felszereléseket, berendezéseket, fegyvereket és katonákat szállító szerelvények. A kivonulás a tervezettnél is gyorsabban zajlott, utolsó szovjet katonaként Viktor Silov altábornagy, a Déli hadseregcsoport Magyarországon állomásozó egységeinek parancsnoka lépte a határt 1991. június 19-én.

(Cikkünk alapjául a 24.hu összeállítása szolgált.)

Megosztás Facebookon