Mostantól a munkásosztály is luxizhat (sic!) a magyar Ibizán

Árokbetemetés, társadalmi integráció, felzárkóztatás. Nem, ezek nem valami civil szervezet jelszavai, ezek „Budapest tengerpartján”, vagy ahogy tavaly ilyenkor fogalmaztunk (és ami azóta csak érvényesebb lett): a magyar Ibizán történnek.

Fotók: Neményi Márton

Bővült ugyanis a Sziget-alapító Gerendai Károly új nagy projektje, a Lupa-tó körüli strandkomplexum, amely nem titkoltan a sikeres és a magyar átlaghoz képest gazdag fiatalokat szolgálja ki. Legalábbis kétharmad részt: a part kicsit távolabbi részén kialakított Öböl Strand pénztárcabarát, de azért még mindig menő, főleg most, hogy az első (tavalyi) év tanulságait levonva felfejlesztették azt is.

Napágyak, a feltöltésnek hála egyenletesen mélyülő víz – bár az osztályrendszer nem szűnt meg, a proletariátus az őt megillető körülmények között kapcsolódhat ki, akárcsak az elit.

Leaszfaltozták az utakat, a strand területét térkövezték, ahol lehetett, bővítették a parkolót, elektromos kisbusz szállítja a vendégeket a HÉV-megállótól, és most már útba ejti a Lupát az Auchan-járat is, a fa több száz, nagy részük pálmafa, igaz, az igazi árnyékra még egy-két évtizedet várni kell.

„A befektetők megmosolyogtak, amikor előadtam nekik, hogy strand lesz”, mesélte Gerendai a csütörtöki sajtóbejáráson. Nem értették ugyanis, miért lát fantáziát egy Budapest határában lévő bányató (korábban illegális) szedett-vedett strandjában. Az üzletember európai színvonalú lazulóhelyet szeretett volna, ahol a luxusstrand (Premium Beach) a világ bármely vízpartjával felveszi a versenyt, a gazdaságos megoldás (Öböl Strand) pedig simán elmenne bárhol a Balatonon, még az északi parton is.

„Persze paradoxon ez, hogy Budapest tengerpartja. Lehet azt mondani, hogy de hát nekünk nincs is tengerpartunk, miért kell most ezt… Van ez a jellegzetes magyar kisebbrendűségi komplexus, hogy úgysem sikerül” – hát ez most a jelek szerint sikerült,

mondtuk is, hogy kicsi, sárga ez a vízpart, de legalább a miénk.

Aztán nem is lett sem kicsi, sem sárga. Már csak azért sem, mert a víz teljesen tiszta, sokkal átlátszóbb, mint amihez a magyar szem szokott. Igaz, színváltós, ha hirtelen melegszik, feljönnek az algák, de ez semmi rosszat nem jelent.

„Igazi ivóvízminőség ez, senkinek semmi baja nem lesz, ha lenyeli. Ez a víz a legnagyobb kincs itt, ezt mi készen kaptuk, nekünk csak vigyázni kell rá” – mondta Gerendai, akinél alapszabály: csak olyan fejlesztés jöhet szóba, ami nem rontja a tó minőségét. „Ez egyébként nem állóvíz, mozog,

naponta öt métert halad a tó,

ennyi jön az egyik oldalon, és ennyi megy a másikon.” A föld alatti járatokban mozog a víz, a sóderen keresztül, aminél jobb természetes szűrő nincs is.

E köré kanyarították tehát a legnagyobb egybefüggő magyar strandot. Tízezer ember fér el itt, háromnegyedük a Premium Beachen, ebből világos a célközönség és az üzleti terv.

A parton rendezvényterem, lángosos, halas, gyrosos. Van DiVino is, ahol kivételesen nemcsak borokat, hanem tengerpartbarát koktélokat és ételeket is kapni. A klasszikus strandfelhozatalon túl kötelező a streetfood, az új hullámos pizza és az autentikus olasz tészta. (Természetesen az öregsulis bícskajákat is újragondolták, ahol csak lehetett, de a lángos ránézésre például tényleg lángos.)

Sportolhatunk is, jöhetnek azok, akik edzenének, versenyeznének vagy kikapcsolódnának. Itt van az ország legnagyobb vízi kalandparkja, és nagy siker lesz a három wakeboardpálya, ahova kezdők is jöhetnek. Az üzemeltető ugyanis elárulta, hogy „aki nagyon tehetségtelen – mert vannak ilyenek is –, annak segítünk: ha orra bukna, gázt adunk, ha hátradőlne, fékezünk”.

A legdrágább tétel a Lupán a privát beach, ezeket 40 ezerért bérelhetjük (plusz tízezer per fő).

A privát beachek szeparált, extra szolgáltatásokat nyújtó és – ezt a szót így először látjuk leírva összefüggő magyar szövegben, úgyhogy örök hálánk a Lupa sajtósainak – luxi partszakaszok azoknak, akiknek még a Szeparé is derogál a Szigeten, és a VIP-n belüli VIP-ban lazulnának. A díszletek egészen vadak, bérelhetünk extravagáns repülőt vagy partra sodródott hajót.

Ettől eltekintve akár olcsón meg is úszhatjuk, ha nem luxizunk sokat. Délután öttől fél áron a jegy, sötétedés után ingyen jöhetünk, igaz, ekkor fürdeni már nem szabad. Csütörtöktől vasárnapig éjjel 11-ig nyitva minden, egyébként sötétedéskor zárnak. A Premium felnőtt napijegy hétvégén 3500, az Öbölben 1500 (nem vészes), a sportszakaszra 1750 forint. Szóval nem is kell egy félhavi keresetünket ráköltenünk, hogy egy-egy napra megtapasztaljuk, hogyan mulat a nemzet elitje.

Ja, nyilván van Costes.