Az egyház mond valamit, a vérkép mást mutat: csoda vagy csalás, ha könnyezik Mária?

Általában elmondható, hogy leginkább a Mária-szobrokhoz, -festményekhez kapcsolódik a csoda, amikor is a Szűzanya könnyezni kezd, vagy vér csorog a szeméből. Ez utóbbi, valljuk be, elég horrorisztikusan hangzik, mindenesetre a vallásos olvasat szerintMária nem akar megijeszteni és rémisztgetni senkit, épp ellenkezőleg: arra hívja fel a figyelmet, hogy békében és szeretetben kell egymás mellett élnünk.

Számos csoda esetében bebizonyosodott, hogy pusztán csalásról van szó: egész egyszerűen valaki a saját vérével bekeni, lecsöpögteti a szobrot vagy a festményt. Ez szintén elég ijesztő, ha elképzeljük: az illető megvágja magát, a sötétben belopódzik a templomba, maszatol a tárgyon… De legalább annyit elmondhatunk, hogy az ilyen csalások ma már vérvizsgálat segítségével könnyen leleplezhetők.

Viszont így is jó pár eset maradt, amikor nem lehet tudni, hogyan került könny vagy vér a kegytárgyakra. A könnyezést a legtöbb esetben nem úgy kell elképzelni, hogy patakokban folyik, mint egy kiadós sírásnál:

inkább úgy írható le, hogy a szobor szeme alatti terület fénylik a nedvességtől.

A legnépszerűbb magyarázat erre, hogy az apró repedéseken keresztül pára kerül a tárgyak belsejébe, ami később a nagyobb repedéseken át kicsapódik a felszínére.

Ennek ellenére azokat a kegytárgyakat, amelyekről feljegyezték, hogy egyszer a történelem során hihetetlen módon elkezdtek könnyezni, és nem volt csalás sem a dologban, mindenhol nagy becsben tartják, és sokan látogatják – elsősorban a gyógyulni vágyók, a segítséget kérők és a megbocsátásra várók.

Íme a három leghíresebb magyarországi eset

Máriapócs
Nem túlzás azt állítani, hogy Európa egyik leghíresebb zarándokhelye a máriapócsi Szent Mihály-templom. Itt található a világszerte ismert Mária-kegykép, amelyet 1676-ban készített egy vándorfestő. A képen ábrázolt Szűz Mária 1696-ban könnyezett először, két hétig folyamatosan, majd kisebb megszakításokkal egészen december 8-ig.

A feljegyzések arról számolnak be, hogy a könnyezés utolsó napján olyan hideg volt, hogy a templomi kehelyben megfagyott a víz, de a könnyek nem.

A hír hamar elterjedt, ezért I. Lipót 150 katonával elszállíttatta a képet Bécsbe. Most is ott található a Stephansdomban, de további furcsaságok nem történtek vele – Máriapócson viszont készült egy másolat, amely 1715-ben és 1905-ben is könnyezett. Azóta is az egyik legszentebb helyként tartják számon Máriapócsot, és sokan éreznek ide vallásos hovatartozástól függetlenül, egy megmagyarázhatatlan, különleges energiát keresve, amely átjárja az egész templomot. Az egyik legismertebb történet a múlt század közepéről, hogy egy gyilkosságért elítélt rab utolsó kívánsága az volt, hadd imádkozzon még egyet a templomban. Amint belépett, a bilincsek lehullottak róla, és kiderült az ártatlansága.

A máriapócsi kegykép Máriapócson 2015. március 24-én. A Mária-képet március 8-tól az ország több településén bemutatták abból az alkalomból, hogy a hagyomány szerint háromszáz éve könnyezett először. MTI Fotó: Balázs Attila

Pásztó

Most októberben látott napvilágot a hír, hogy előbb a rózsákat tartó, aztán a mellette lévő másik Mária-szobor is elkezdett sírni a pásztói kis templomban. A helyi plébánia a Facebookon tette közé a hírt, aminek hatására sokan útnak indultak megtekinteni a csodát, közben viszont az ereklyét vasráccsal elzárták, ezért sokan csalódottan tértek haza. A plébánia közleményében úgy fogalmazott, hogy ezeket a megmagyarázhatatlan csodákat a természetfeletti világ megnyilatkozásának tartják.

Győr

Cromwell üldözése előle menekült el Írországból Lynch püspök, aki magával hozott egy Szűzanyát ábrázoló képet is a győri székesegyházba. A festmény 1697 márciusában kezdett el vért könnyezni – állítólag azért akkor, mert Dublinban elfogadták a száműzetési törvényt (kiűztek az országból minden pápahű egyházi személyt). A vért kendővel itatták fel a papok, amit természetesen a mai napig őriznek, és nagy becsben tartanak. Azóta oltárt is emeltek, így ma már díszesebb környezetben lehet megtekintetni a kegyképet, és a Nagyboldogasszony-székesegyházban minden év márciusában megünneplik a jelentős esemény évfordulóját zarándoklattal, imaórákkal, szentmisével.

Fotó: Győri Egyházmegye oldala