nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Magyarország kúl
Kamaszfilmek, amikért egykor rajongtunk

Kamaszfilmek, amikért egykor rajongtunk

Ma már furcsának tűnik, hogy a rendszerváltás előtt keményen megszűrték, mi kerülhetett a képernyőn vagy a mozivásznon a nagyérdemű szeme elé. Így persze jóval szűkebb volt a választék, ha a nyugati filmeket vesszük, de több európai filmet is láthattunk, sőt nem bizonyult érdektelennek a szomszédos országok kínálata sem. Lássuk, melyek voltak a legnépszerűbbek, melyek megdobogtatták a kamasz szíveket…
Gellért Tünde
f Ajánlom

Sivatagban, őserdőben (1973)

Bár egy klasszikus megfilmesítéséről szólt a dolog (a lengyel Sienkiewicz regényéről), és a főszereplő kislány alig 9 évesen játszott a kalandfilmben (Monika Rosca), továbbá mindösszesen 4 (!) valódi színész alakítását csodálhattuk meg, a rajongók tábora minden vetítéssel rohamosan nőtt. Köszönhető volt ez természetesen a két évig Egyiptomban, Szudánban és Bulgáriában zajló forgatásoknak, amelyek csodálatos tájakra vittek bennünket, az izgalmas kalandoknak, amelyek megragadták a fantáziánkat, de mindenekelőtt annak a nagyon jóképű lengyel srácnak (a 16 éves Tomasz Mędrzak-nak), aki egy csapásra híres lett közel s távol. Maradt is ezen a pályán (egy ideig a varsói Ochota Színház igazgatójaként dolgozott), míg Monika nemzetközi hírű koncertzongoristaként folytatta. A filmbemutató után tele voltak velük a lapok, hihetetlen mennyiségben kapták a szerelmesleveleket, kértek tőlük autogramot, és halmozták el őket szerepajánlatokkal. Nálunk a filmet 1975-től játszották a mozikban, majd időről időre megjelent a televízió műsorán is.

Jeremy (1973)

Bár csak egy laza tinifilmnek tűnik, a 15 éves félénk amerikai (zsidó) srác szerelmi románcáról szóló alkotás elnyerte Cannes-ban a Legjobb Első Alkotás díját (elsőfilmes rendező kapja – ezúttal Arthur Barron), sőt a címszerepet játszó Robby Bensont Golden Globe-ra is jelölték. Egy befelé forduló csellós srác és egy magabiztos balerina növendék (Glynnis O’Connor) alig egy hónapos egymásra találásának története ez New Yorkban, melynek hirtelen vet véget a lány elköltözése (az özvegy édesapa Detroit-ban kap állást). Szem nem maradt szárazon a vetítések végén, facsartuk ki a zsebkendőket. Hát még ha tudtuk volna, hogy a két főszereplő randizni kezdett a forgatás alatt, és a szerelemből egy hosszabb kapcsolatra is futotta, sőt még egy új filmre is kettejükkel (Óda Billy Joe-hoz)!

A bátyámnak klassz öccse van (1975)

A habkönnyű, laza csehszlovák vígjáték a 13 éves Martin körül bonyolódik (bár inkább ő bonyolítja), aki junior motorkerékpár versenyző fivérének lelkes szurkolója és rajongója. Honza és barátnője, Zuzana (a Három mogyoró Hamupipőkének című mesefilm főszereplője, a szépséges Libuse Safránkova alakítja) szakítása azonban Martin idilli életét veszélyezteti, aki természetesen tesz arról, hogy a szerelmesek újra visszataláljanak egymáshoz. A film akkora sikert aratott, hogy meghozta a folytatást is: A bátyám öccse minden pénzt megér (1979).

A kenguru (1975)

A meghatározás szerint egy road-movie jellegű zenés vígjáték, amiben 13 magyar popdal is helyet kapott úgymond élvonalbeli előadókkal. Azt persze nem is kell mondanom, hogy a lányok mind olyan srácra vágytak, mint Kánya (Gálffi Laci), és nagyon szerettek volna a stoppos lányra (Tarján Györgyi) hasonlítani, aki a fiúk szemében lett a non plus ultra. A film története semmi különös (a teherautósofőrként dolgozó Kánya a főváros és az akkortájt épülő paksi atomerőmű között furikázik, és minden vágya, hogy kamionokat vezethessen). Zsombolyai János filmje azonban megszólaltatta egy generáció életérzését, sokan tudtak azonosulni a fiatalok figurájával. Vagy legalábbis álmodozni róluk…

Egy kis romantika (1979)

Az ideiglenesen Párizsban élő amerikai kislány és a francia kiskamasz egymásba szeret, meg sem áll Velencéig, ahol valóra vált egy legendát: a Campanile harangzúgásai közepette siklanak át egy gondolán a Sóhajok hídja alatt, hogy életük végéig emlékezzenek egymásra és erre a különleges érzésre. A kalandos utazásban készséges segítőtársuk egy szíve mélyéig romantikus zsebmetsző, akit az idős Lawrence Olivier alakít (a kislányt pedig a gyermek Diane Lane játssza). A film csodás forgatási helyszínei (Párizs, Versailles, Verona és Velence), George Delerue barokkos aláfestő zenéje (ami elnyerte a Legjobb eredeti filmzene Oscar-ját), a kedves történet és a kiváló alkotógárda sokunk számára maradandó élményt jelentettek.

Kék lagúna (1980)

Randal Kleiser két kasszasiker filmje közül ezt láthattuk a mozikban (a másik a Grease volt), és nálunk is legalább akkora sikert váltott ki a fiatalok körében, mint Észak-Amerikában.  A varázslatos trópusi szigeten játszódó viktoriánus korabeli Ádám és Éva-történet igencsak előtérbe helyezte a meztelenkedést és a szexualitást, habár természetesen nem teljesülhetett a rendező eredeti óhaja, hogy a két főszereplő (Brooke Shields és Christopher Atkins) ruha nélkül alakítsa végig a szerepét. A filmet Jamaicán, a Fidzsi-szigeteken és Vanuatun forgatták, és valami elképesztően mesebeli trópusi növény-és állatvilágot teremtettek, ami fájdalmasan nélkülözte a valóságot. Bár az alkotók óriási sikert és népszerűséget könyvelhettek el, a két főszereplő nem tudott élni a lehetőséggel, így komoly karriert nem futottak be.

Házibuli 1-2. (1980)

Sophie Marceau saját bevallása szerint mindössze önmagát alakította ebben a két filmben, és mivel ennél többre vágyott (bár ez hozta el 1983-ban a César-díjat számára a legígéretesebb színésznő kategóriájában), Vic egyetemi éveiről már nem forgatták le a tervezett harmadik részt – amit a bájos párizsi lánnyal együtt felnövő generáció határozottan zokon vett szerte Európában. Mai napig csak találgatni tudjuk, hogy a Házibuli miért nem megy ki a divatból, miért tudja megszólítani a többi korosztályt is. A játékos, évődő francia humor, a könnyed, laza párbeszédek, a párhuzamos szerelmi szálak (Vic és éppen aktuális kedvese, valamint Vic szülei – Claude Brasseur és Brigitte Fossey), a kiváló karakterfigurák (életvidám hárfaművész dédnagymama, tanárok és iskolatársak) és Vladimir Cosma zenéje, úgy látszik, még ma is időtálló.

Éretlenek (1980)

Párizs leglustább diákjain nevethettünk egy jót, amikor bemutatták Claude Zidi vígjátékát a magyar mozikban is. A versailles-i XIV. Lajos Gimnáziumba járó fiatalok ugyanis semmi pénzért nem hajlandóak leérettségizni, hanem – akár többször is – mind egy szálig megbuknak. Az ebbe beletörődni nem tudó igazgató asszony és a pimasz, de ugyanakkor rafinált diákok párharca végül mégis az érettségibe torkollik, ahol megjelennek a legelképesztőbb puskák és trükkök – nehogy véletlenül tanulni kelljen már! Bár a szereplők többsége határozottan élvezetes alakítást nyújtott, mindössze Daniel Auteuil-nek sikerült közülük említésre méltó pályát befutnia.

Ballagás (1980)

Végre! Egy film, ami a magyar középiskolások életét mutatta be, méghozzá korántsem sziruppal leöntve, hanem kemény kérdéseket feszegetve (tanár és diák szexuális kapcsolata – egészen az abortuszig, iskolaépület felgyújtása, lázadás), kiváló, igazi színészekkel és tehetséges amatőrökkel (Szulák Andrea országos ismertsége itt kezdődik igazán), ráadásul az EDDA zenéjével (az együttes tagjai is megjelennek egy koncert részletének erejéig). Almási Tamás alkotása valamiért mégsem lett közönségsiker, talán éppen fajsúlyos mondanivalója miatt, de a mély érzésű, gondolkodó nézőkben nyomot hagyott…

Szerelem első vérig (1985)

A filmet Dobray György és Horváth Péter rendezte, Horváth Péter novellájából (amit saját szegedi gimnazista évei ihlettek). Óriási népszerűségre tett szert (másfél millióan látták a mozikban), Füge és Ágota nem éppen zökkenőmentes szerelme ellenállhatatlannak bizonyult, csak úgy, ahogy Dés László zenéje, amit Demjén Ferenc látott el szöveggel és énekelt fel. A jeleneteket Szegeden, Szentesen és Budapesten forgatták. A nagy siker magával hozta a folytatást (Szerelem második vérig 1987), végül 2002-ben trilógiává bővült a történet (Szerelem utolsó vérig – Presser Gábor zenéjével, Király Linda előadásával). A magyar Házibuliként emlegetett mozin több generáció nőtt fel, a könyvet több mint százezren olvasták el, az első rész igazi kultuszfilmmé vált. A két főszereplő, Bery Ari (Berencsi Attila) és Szilágyi Mariann nem tudtak mit kezdeni a rájuk zúduló népszerűséggel: Mariann Olaszországba költözött, Bery Ari pedig a mai napig kerüli a nyilvánosságot.

Megosztás Facebookon