A fehérvárcsurgói Károlyi kastély mesés átalakulása

Mindig is megérintett a kopottas, roskadozó épületek igazságtalan sorsa. Már gyerekként is elszomorodtam, ha ilyet láttam. Elképzeltem, milyenek lehetnének, illetve mennyire csodásak voltak egykoron. Magyarország hemzseg a lepusztult, ám valamikor pazar fényben tündöklő épületektől. Bár gyógyír, hogy egyre több a szerencsés ingatlan, amelyeket lassan ugyan, de felújítanak, és igyekeznek visszaállítani eredeti állapotukat.

Az egyik ilyen gyöngyszem a káprázatos Károlyi kastély. A Székesfehérvártól 20 km-re fekvő Fehérvárcsurgó igazán regényes, elbűvölő település. Itt található a csodaszép, mesébe illő, 6 ezer négyzetmétere kastély és az azt körülölelő 50 hektáros park.

Az ősfák között sétálgatva nehéz elhinni, hogy alig 40 évvel ezelőtt egy lelakott, düledező romhalmazzá vált az 1851-ben épült klasszicista-barokk épület.

Pedig ez az ingatlan is egykoron megjárta a poklot, hogy aztán hamvaiból támadhasson fel.

“A kastélyt Károlyi György gróf építette 1844-ben Henrich Koch építész tervei alapján, Ybl Miklós pedig felügyelte a folyamatot, valamint ő maga álmodott meg egy lépcsősort”

– avatott be minket a részletekbe Szabó Noémi, a Károlyi kastély rendezvényszervezője, aki csillogó szemekkel mesélt az épület mai életéről is.

1851-ben végeztek a munkálatokkal, vagyis mindössze 7 évre volt szükség ahhoz, hogy szinte a semmiből kézzel foghatóvá, szemmel láthatóvá váljon a gróf álma. Eredetileg nyaralónak szánták, de a gróf annyira beleszeretett a pompás épületbe, hogy miután feleségül vette Zichy Karolinát, itt telepedtek le. Később a házaspár másodszülött fia, József 1910-ben részlegesen átépítette a páratlan ingatlant. Ekkor került a középrészbe a hatalmas könyvtárterem. A valóságos ékszerdobozra úgy vigyázott a család, mintha a kastélynak is lelke volna.

Egy korabeli kép a díszteremről az 1900-as évekből

A II. világháború nem kímélte a Károlyi családot sem: kastélyukat kártalanítás nélkül államosították, ami szinte egyet jelentett a folyamatos pusztulással.

Az igazán hangulatos, élettel teli épület szinte egyik percről a másikra lett az enyészeté.

És egy a Csipke-terasz eredeti állapotáról

1946-tól a Fővárosi Gázművek üdülőjeként működött, majd görög gyerekek menekültotthonaként szolgált. Ezután állami nevelőotthon vált belőle egészen 1979-ig.

Ekkor már annyira leromlott állapotban került az egykor mesebeli kastély, hogy néhány nap alatt kiürítették, életveszélyessé nyilvánították.

1995-ig elszorult az ember szíve, ha ránézett a korábban gyönyörűszép, de halálsorra kárhoztatott épületre.

“Végül 1997-ben a Párizsban élő, de sokszor még m is a kastélyban tartózkodó Károlyi György által létrehozott Károlyi József Alapítvány és a Műemlékek Állami Gondnoksága együttesen felújította és méltó módon hasznosította. Ma újra különleges pompájában díszeleg a kastély: csodaszép szállodává és rendezvényközponttá avanzsált” – tudtuk meg Szabó Noémitől.

1998-ban Fejtő Ferenc egy 6000 kötetből álló könyvtárat ajándékozott a kastélynak, ami 2003 óta a nyilvánosság előtt is megtekinthető. Az álomszép épületben ma már többféle szalon, kápolna, hall, bálterem, főlépcsőház, tetőterasz, főispáni nagyterem, csipketerasz, díszebédlő, pince valamint biliárdszalon foglal helyet.

A Csóka-hegyre néző Csóka lakosztály két szobájában jelenleg mindenki által látogatható állandó kiállítás lelt otthonra. Manapság  a kastély kedvelt helyszíne esküvőknek, klasszikus koncerteknek, csapatépítő tréningeknek. De sokan választják kikapcsolódásra, megnyugvásra, feltöltődésre Fehérvárcsurgót az év összes napján.

A kastélyban működö, mindenki számára megtekinthető Fejtő Ferenc Könyvtár

Bár adódtak nyugtalanító percek, amikor kétséges volt a kastély feltámadása, de végül mégis egy csoda-befejezést kaphatott ez a tündérmese.

(A cikkhez használt fotók Károlyi György tulajdonában állnak, melyeket az FKKF Zrt. bocsátott rendelkezésünkre)