Magyarország kúl

Elevenszülő gyík az év hüllője 2018-ban

Szezonja van az év állatai szavazásoknak: az év hüllője a soron következő, amely a nagyon ritka elevenszülő gyík lett. Cuki kis állat, amely magától ledobja a farkát.

Elevenszülő gyík (fotó: MME)

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2018 év hüllőjének az elevenszülő gyíkot, a Kárpát-medence jégkorból megmaradt, ritka maradványfaját választotta. Ez az állat úgy alkalmazkodott hűvös, nedves élőhelyének hüllők számára kevésbé kedvező viszonyaihoz, hogy tojások helyett eleven utódokat hoz világra – innen kapta nevét is. Az elevenszülő gyík Magyarországon kimondottan ritka és fokozottan védett, természetvédelmi értéke 100 ezer forint.

A hűvös és nedves élőhelyeket kedvelő elevenszülő gyík Észak- és Északnyugat-Európa nagy részén a leggyakoribb gyíkfajnak számít. Skandináviában messze átlépi az északi sarkkört, ezzel bolygónk legészakabbra hatoló hüllője. Hazánkban elsősorban jégkori maradványlápokban fordul elő. Összefüggő elterjedése van a Beregben, a Nyírségben, a Hanságban. Foltszerűen fordul elő a Duna-Tisza-közén (Ócsa, Farmos, Kolon-tó).

Bennük az utódok (fotó: MME)

Megmaradó élőhelyeit a vizek lecsapolása tizedelte meg, ma a nem megfelelő vízgazdálkodás zsugorítja ezeket. Az elevenszülő gyík egyike azon fajoknak, amelyek, legalábbis Közép- és Dél-Európában a globális felmelegedés áldozatai lehetnek. Fennmaradását Magyarországon csak fokozott odafigyeléssel oldhatjuk meg, és az élőhelyeket rehabilitáló aktív természetvédelmi beavatkozásoktól remélhetjük.

Az MME a 2018 év hüllője – az elevenszülő gyík kampány keretében:

  • a szórólapok, szóróanyagok mellett egy vándorkiállítást is készít, ami ez elevenszülő gyík mellett az összes hazai gyíkfajt bemutatja; a kiállítás anyagát ismereterjesztő előadással egybekötve, ingyenesen bocsájtjuk az érdeklődő intézmények, elsősorban iskolák rendelkezésére.
  • az év folyamán meghirdetnek egy, a fajt népszerűsítő rajzpályázatot;
  •  tavasszal a faj élőhelyeit felmérő kirándulásokat szerveznek.

Magától is eldobja a farkát

Az elevenszülő gyík szaporodása szigorúan véve eleventojás (ovovivipária). Ez azt jelenti, hogy a nőstény visszatartja testében a fejlődő tojásokat, ám nem táplálja utódait méhlepény vagy hasonló képlet segítségével. Az embriók a magzatburkon belül, kizárólag a petesejt tápanyagaira hagyatkozva fejlődnek a születésükig. A tojásnak meszes héja nem képződik, a fiókák hártyaszerű burokban jönnek a világra, amiből azonnal kibújnak. A faj képviselői veszély esetén a vízbe menekülnek, ügyesen úsznak, és ha kell, alámerülnek. Március–áprilistól a hímek rámenősen udvarolnak, párzás előtt és közben állkapcsaikkal tartják fogva a nőstényt, aki emiatt akár a farkát is ledobhatja. Ez utóbbi jelenség az autotómia, azaz a farok önkéntes ledobása; a farok azonban – mint a többi gyíkunknál – ha nem is az eredeti tökéletességgel, de visszanő.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top