Világhódító magyar találmány a kutyahám

A Julius-K9 kutyás felszereléseket gyárt és forgalmaz, azt azonban annál nagyobb sikerrel teszi, írja az Index. Fő profilja, a kutyahámok terén Európában mára piacvezetővé vált, rohamtempóban terjeszkedik Ázsiában, sőt, gyakorlatilag nehéz olyan országot találni, ahova ne jutnának el a termékeik helyi nagykereskedők révén. Elég komoly precizitással és hozzáértéssel, jó minőségben csinálják a hámokat.

A hám előnye a nyakörvvel szemben (különösen fiatal, izgága, húzásra hajlamos kutyák esetében), hogy nem bántja az állat légcsövét, kényelmes viselet, ugyanakkor a kutya nem tud belőle kibújni. Egy anatómiai szempontokat figyelembe véve kialakított hám bizonyos testalkatú, habitusú kutyáknak egészségesebb lehet sima sétához is, de különösen hasznos lehet, ha például biciklivel, görkorcsolyával sétáltatunk, mert a testünk egyenlőtlen mozgása nem tereli úgy a póráz végén futó kutyát.

De hogyan lett egy kis magyar családi vállalkozásból a multivá válás kapujában álló jelentős tényező az egyébként is virágzó kisállat-iparágban?

A Julius-K9 Zrt. elődjét, a Julius Export 2000 Bt.-t Sebő Gyula és volt felesége, Bakos Anikó hozták létre 1997-ben, azóta is együtt vezetik a vállalkozást. A társaság nevében a Julius az alapító nevének fordítása, a K9 pedig onnan ered, hogy Sebő a budapesti Kele utca 9.-ben kapta első kutyáját. A cégvezető a kutyakiképzés területéről indult (a kilencvenes években a Budapesti Rottweiler Klubban és a bécsi Német Juhászkutya Egyesületben dolgozott), majd a magyar Neizer nyeregkészítő műhelyben kitanulta a szíjgyártást.

Munkakutyás vonalon a Julius gyorsan beágyazódott a kutyák anatómiájához igazított, strapabíró termékeivel. 2000-re az osztrák belügyminisztérium két kutyakiképző központjában rendszeresítették Julius-K9 több termékét, a nagyközönség felé utat jelentő áttörést pedig 2003-ban érték el, amikor a dortmundi kutyás világkiállításon (amelyen több mint 100 ezer látogató vett részt) saját standdal jelentek meg. Itt váltak tényezővé a kutyatartókat kiszolgáló piaci szereplőknek, majd megjelentek az első külföldi márkaképviseletek is.

2003-ban a K9 még egy lépést tett a profizmus útján, ekkor jegyeztették be védjegyként az Európai Szabadalmi Hivatalnál a kutyahámuk fő jellegzetességeit. A költséges húzásra védekezésképpen volt szükség, Sebő Gyula elmondása szerint ugyanis ekkor jelentek meg először a piacon hamisítványok, amelyekkel azóta is folyamatosan gondja van a cégnek.

A sikerekből egyenesen következett a nemzetközi terjeszkedés iránya, ehhez azonban egy idő után már nem volt elég a viszonteladói hálózat, így a Julius-K9 elkezdett külföldi leányvállalatokat létrehozni legfontosabb piacain. Az első céget az USA-ban alapították 2015-ben Julius-K9 Florida LLC néven, idén pedig, a cég huszadik évfordulóján elindul az állandó kínai kereskedelmi képviselet, és megalakult a törökországi leányvállalat is, ami megnyitja a közel-keleti terjeszkedés kapuit.

A Julius-K9 népszerűségének felívelése azzal is jár, hogy kapacitásban alig tudnak felzárkózni az igényekhez a cégvezetők arról számoltak be, éppen másnap indulnak megnézni a Tisza-régióba egy ötezer négyzetméteres üzemet, amivel a környékbeli gyártókapacitásukat szeretnék növelni, és a szigetszentmiklósi székházat is kezdik már kinőni. A Julius-K9 erőfeszítéseit anyagi szempontból is siker koronázza: tavalyi nettó árbevételük meghaladta a 4,1 milliárd forintot (ennek túlnyomó része, 3,9 milliárd exportpiacokról folyt be). Ez közel 70 százalékos növekedést jelent egyetlen év alatt, a céges beszámolóból pedig az is kiderül, hogy 2016-ban 514 millió forint eredményt produkált a cég adózás után, vagyis bőven van miből tovább terjeszkedni.