nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Magyarország kúl
Nálunk őrzik Luther Márton magánvégrendeletét

Nálunk őrzik Luther Márton magánvégrendeletét

Az Evangélikus Országos Levéltár (EOL) legféltettebb iratanyagainak egyike Luther Márton végrendelete. A reformáció idén ünnepli 500. évfordulóját, ennek kapcsán kérték kölcsön a becses darabot a németországi Wittenbergbe.
Papp Noémi
Papp Noémi
f Ajánlom

Az 1542-es végrendelet Luther saját vagyonára, családjára vonatkozó “magánvégrendelet”, amelyben nem a reformációról vagy az egyházról, hanem családjáról, feleségéről és gyermekeiről is szó esik. A szöveg elolvasásával, az ott felsorolt vagyontárgyakon keresztül Luther családi viszonyaiba is bepillanthatnak az érdeklődők, akik ezáltal emberileg is jobban megismerhetik a reformátort. A három lapból álló, hatoldalas végrendelet tanúi jeles wittenbergi professzorok voltak: Philipp Melanchthon mellett Caspar Cruciger (Kreuziger) és Johannes Bugenhagen (Dr. Pomeranus).

Luther végrendelete – Fotó: Német Turisztikai Hivatal, Budapest

“A dokumentum a 2017-es jubileumi Luther-évre rendezett wittenbergi kiállításon a kiemelt tárgyak között szerepel majd augusztustól novemberig –mondta a Magyarország Kúlnak Czenthe Miklós, az Evangélikus Országos Levéltár vezetője. – Itthon ennek megfelelően, mivel maximum csak három hónapot lehet évente kiállítva a dokumentum, az eredeti nem lesz kiállítva. A Nemzeti Múzeum reformációs kiállításán viszont egy nemesmásolat látható.”

A végrendelet az Evangélikus Országos Levéltár egyik legértékesebb kincse – Fotó: Német Turisztikai Hivatal, Budapest

Hogyan került Magyarországra az irat?

A dokumentumot Luther leszármazottai őrizték, majd az 1700-as évek elején a neves észak-német evangélikus polgárcsalád, Carpzow família tulajdonába került. 1804-ben, a család utolsó férfitagjának elhunytával a hagyatékot aukcióra bocsájtották, amelyen báró Jankovich Miklós, a kor jeles műgyűjtője vásárolta meg 40 aranyért. A katolikus magyar arisztokrata gesztusként 1815-ös végrendeletében Luther testamentumát a magyar evangélikus egyházra hagyományozta. A dokumentum először a Magyar Nemzeti Múzeumba került, és csak évekkel később kapta meg az evangélikus egyház. A dokumentum további különlegessége, hogy abban Luther igen modern módon nem gyerekeire, hanem özvegyére hagyta értékeit. Úgy gondolta, felesége megélhetését ezzel biztosítja, s ő majd jól gondoskodik a gyermekeikről is.

Múzeumban

Megosztás Facebookon