nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Magyarország kúl
Rózsaesküvő, azaz így házasodtak a szegény lányok

Rózsaesküvő, azaz így házasodtak a szegény lányok

Az esküvőhöz jó, ha van a szerelem, a megfelelő anyagi háttér és a hozomány azonban elengedhetetlen volt faluhelyen egykor. A rózsaesküvőket azoknak rendezték, akiknek csupán a legelső kitétel adatott meg.
Papp Sándor
f Ajánlom

A rózsaesküvők divatja nem hazánkból származik, de többek között Pozsonynádas, Földdeák, Pilisvörösvár és Solymár térségének köszönhetően igazi hungarikum vált belőle. A 19. században Európa-szerte egyre több egyházi társulat tűzte zászlajára az egybekelés előtti tiszta élet és a szentségi házasság népszerűsítését. Ezek a szervezetek – elsősorban Franciaországban – vállalták, hogy úgy polgárilag, mint egyházilag összekötik azon erkölcsös, erényes és vallásos párokat, akik szegénységük miatt nem tudták vállalni ennek anyagi terheit. Sőt, a hasonló okok miatt házasságon kívül, de nagy szerelemben és monogámiában született gyermekeket is törvényesítették. Ezt az egészet arra a hagyományra alapozták, amely szerint annak idején, XIII. Lajos uralkodása alatt rózsakoszorúval jutalmazták az erényesen élő és szorgalmasan dolgozó fiatalokat. Ezek a rózsaünnepek aztán valóságos népünnepélyekké nemesedtek az évek során.

Forrás: Fortepan

Jámbor parasztlányoknak

Magyarországon Pozsonynádasról maradt fent a rózsaesküvők első írásos emléke. A ma már Szlovákia területén található település plébánosa, bizonyos Sverteczky Lipót 1835-ben tett alapítást pünkösdi rózsaünnepélyre. Rendelkezése szerint az alapítványi összeg kamataiból minden pünkösdkor egy jámbor parasztlányt kell megjutalmazni, és ártatlansága kifejezésére rózsakoszorúkkal felékesíteni.

A néprajzkutatók ezt a kezdeményezést összekapcsolták az ország számos területén igen hasonló formában létező pünkösdi királyné népszokással.
A Csongrád megyei Földdeákon Oltványi Pál plébános érezte fontosnak, hogy alapítványt hozzon létre a rózsaesküvők céljára az 1850-es évek végén. Az ő rendelkezése értelmében Péter-Pál napján, azaz június 29-én, az országra-világra szóló aratási ünnep keretein belül lehetett 20 forinttal megjutalmazni egy 16-18 év közötti, példásan erkölcsös életet élő leányt vagy legényt.

Pilisvörösvár, Pilisszentiván és Solymár a Karátsonyi család birtokaihoz tartozó települések voltak egykor, Karátsonyi Guido földesúr jótékony felügyelete alatt, ő ültette el a rózsaesküvők gyökereit errefelé. A gróf Rudolf trónörökösnek tett ígérete szerint áldozott arra, hogy minden évben úri módon adhassanak férjhez egy szegénysorú leányt a három falu valamelyikéből.

Forrás: Fortepan

Rózsából hungarikum

Az idők folyamán természetesen leáldozott a rózsaesküvők hagyományának, hiszen a huszadik század közepe táján már nem okozott gondot a szegények házasodása sem, azonban az érintett települések a mai napig fontosnak érzik, hogy megőrizzék a különleges és egyedi népszokásuk emlékét. Földdeákon már 1996-ban, az új település fennállásának 150. évfordulóján felelevenítették a rózsaesküvőt a pünkösdi falunapok részeként, és azóta is évről-évre eljátsszák, hogy egy érettségi után álló fiatal pár egybekel a falu népünnepélye közepette. Természetesen ezek ma már nem minősülnek valódi házasságkötésnek.

Az egykori Karátsonyi-birtokok települései 2013-ban vándorkiállítást is szerveztek a rózsaesküvők tiszteletére, és ezek az ünnepélyek jó alkalmat teremtenek arra, hogy a falu közössége kedélyes keretek között elevenítse fel ezt a hajdanvolt néphagyományt.

A rózsaesküvők ma már hungarikumnak minősülnek.

Megosztás Facebookon