nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Magyarország kúl
„Teherbe eshetek, ha csak birkóztunk?” – Szexuális felvilágosítás régen és ma

„Teherbe eshetek, ha csak birkóztunk?” – Szexuális felvilágosítás régen és ma

„Meddig szabad elmenni az előjátékkal, hogy szűz maradhassak?” „Megbetegszem, ha maszturbálok?” „A Kalmopyrin megfelelő fogamzásgátló?” – néhány kérdés azok közül, ami a 70-es években a tiniket foglalkoztatta. Szexuális felvilágosítás, anno.
Papp Noémi
Papp Noémi
f Ajánlom

Az egészen kicsiknek elég volt egy este elmesélni a Sehány éves kislányt Marie-Claude Monchauxtól, gyönyörködni az illusztrációban, az évszakok váltakozásában, a terhesség 9 hónapjában. Tündérmese is lehetne, annyira szép. A nagyobbak már a Peti, Ida és Picurit lapozgathatták. Mindkettő külföldi szerző munkája, és a gyerekszületést járja körbe.  Utóbbi huszonhat évvel ezelőtt jelent meg először, és elég nagy sikere volt, bár sokan visszahőköltek az addig nálunk szokatlan nyíltságától. A svéd szerzőpáros könyve képregény formájában mesél kényes dolgokról, ennek köszönhetően azok sem maradtak ki a szexuális felvilágosításból, akik nem szerettek olvasni.

Fotók: Fortepan

Ahogy nő a gyerek, úgy nő a kíváncsiság

A tizenévesek szexuális felvilágosítása feladat volt harminc-negyven éve, és feladat ma is. Akkoriban a tanórákon maximum a biológiai ismérveket mondták el – tényként, szenvtelenül, érzelmeket mellőzve. A fiatalokban azonban mindig nagyobb volt a kíváncsiság, több volt a kérdés, mint amennyit egy óra a fiúknak, egy óra a lányoknak tartogatott. (Sokszor különválasztva a két nemet egymástól, hogy nagyobb legyen a bizalom). A szerelem és a csókolózás, szeretkezés olyan világ volt, amihez hozzátartozott a testiség, a fogamzásgátlás kérdése – de nem mindenki akart róla beszélni. A szemérmes biológia tanár a tudomány felől közelített, az osztályfőnök a védőnőt hívta be.

Gyakorolták a lányok, hogy banánra húzzák fel az óvszert, a fiúk meg a folyosón vihogtak, mert látták a kellékeket.

A szülők nagy része általában nem szeret beszélni a gyerekével, már ha szexualitásról van szó. Nem hiába hagyják, hagyták, hogy tudja meg mástól, máshonnan a gyerek. Pont ez az egyik oka annak, hogy az Ifjúsági Magazin a szexrovata miatt lett országosan népszerű. A rovat szerzője, Veres Pál újságíró, magyar-történelem szakos diplomás tanár még az orvosi egyetemet is elvégezte (ötven évesen iratkozott be, ötvenhat évesen kapott diplomát), hogy szakszerű és hiteles maradjon a kamaszok előtt. A prűd környezetben gyakran akadályozott pszichoszexuális fejlődés enyhe formában zavart, súlyosabb esetekben bűntudatot okozott. Veres Pál humora, megértése, a korban kissé szókimondó stílusa viszont tökéletes válasz volt a kamaszok kérdéseire. Minden számban egy konkrét levélre írt választ, de a levélben található problémát sokan mások is magukénak érezték. Aki azonban lemaradt egy-egy számról, az a később megjelent két könyvből is sokat profitálhatott: Beszélnünk kell róla! (1982), majd az Erről is beszélnünk kell! (1986) című kötetekből. Az 1982-ben megjelent könyv fülszövege is egy levél, és az arra írt válasz:

A kérdés:

Marha fejjel felmentem a srácom lakására és ott bepiáltam, de azért magamnál voltam és más nem történt, csak lebirkózott és az ágyhoz cipelt. Lehetek-e ettől terhes?

A válasz:

Az ágyhoz cipeléstől nem eshetett teherbe. Ha az események a szabadfogású birkózással véget értek, nincs oka az aggodalomra. De ha annyit ivott, hogy csak az első menetre emlékszik, akkor bizony fennáll a baj lehetősége.

Fotók: Fortepan

A kérdés:

Édesanyámtól már sokszor hallottam, hogyha valaki elveszíti a szüzességét, akkor a szája körül mély bevágódások keletkeznek, pontosabban az orr és a száj között. Velem az történt, hogy egy napon az arcomon megjelent ez az elváltozás, pedig tessék elhinni, a szüzességemet még nem vesztettem el. Hogyan bizonyíthatnám be édesanyámnak, hogy én még nem létesítettem nemi kapcsolatot?

A válasz:

Anyuka rosszul emlékezik, neki sem akkor keletkezett az a bizonyos vonás az orra és a szája körül. Vagy ha igen, ez még nem természeti törvényszerűség.

A felnőttek szexualitását is formálták

Számos, a szexualitás témáját körbeölelő könyv jelent meg a felnőtteknek is, oktató jelleggel (pl: hogyan éljen nemi életet, aki munkás szálláson él), de leginkább a házasságban megélt szerelem kérdését járták körbe. A nemi élet, a nemi ösztön, a feltétlen reflex, a társadalmi fejlődés, erkölcsök, szokások, korlátok, szaporodás – olyan szakszavak, amelyek minden bekezdésben előfordulnak. De voltak kimondottan orvosi fejezetek is, például a nemi szervekről, vagy tanácsadás, hogy mit jelent az anyasági segély, hogyan lehet igényelni. Ugyanakkor a hetvenes évek végétől egyre nyíltabban és a szexualitás, mint boldogságforrás, a szexualitás mint öröm(szerzés) – szövődik a szövegekbe.

Fotók: Fortepan

Idő kell hozzá, amíg megtanulja (Hogyan viselkedjen az asszony? című fejezet – A házasélet abc-je – Aszódi-Brencsán), hogy két szerető számára minden megengedett, ami mindkettejüknek örömet okoz. A nemi élet gyönyörűségét valószínűleg nem fogja az első éjszakán megélni, mert ehhez a partnerek összjátékára is szükség van, játékra, a szó valódi értelmében.

A könyvek egyszerre oktatóak (például A szexualitásrólA fogamzástól a felnőtté válásig című) és segítőek, befértek az egyébként sokak által forgatott Káma Szútra mellé.

Ma sincs másképp

A szexuális kérdésekre ma már mindenki a neten keresi a választ.  Épp ezért indult nemrég egy kezdeményezés, egy szexedukációs oldal, ahol tabuk nélkül válaszolnak mindenre. „Mi az Ondó?” „Mi történik, ha átszakad a szűzhártya?” „Tampon – hogyan kezdj neki?” – csak néhány kiemelt kérdés a csemperendszerű oldalról. De valahogy mindig ugyanoda lyukadunk ki…

Megosztás Facebookon