5 érdekesség, amit nem tudtál Ferihegyről

A kezdetek

A Budapesti repülőtér tervezése és az építkezések első szakasza 1939-44 között zajlott. A repülőteret polgári,  katonai és sportcélra is szánták. A II. világháború során komoly károkat szenvedett, ideiglenesen német és szovjet csapatok is állomásoztak az aszfalton. A háború után újjáépítették, az ünnepélyes átadási ünnepséget 1950. május 7-én, vasárnap tartották. Akkor még csak néhány külföldi járatot, a prágait, a bukarestit, a varsóit és a szófiait tartották, az első nyugatra induló menetrend szerinti járat a Malév bécsi járata volt 1956 nyarán. Az első nyugati légitársaság, amely járatot nyitott Budapestre, a KLM holland légitársaság volt 1957-ben.

A repülőtér az átadásakor Forrás: Fortepan

Ezért lett Ferihegy

A Vecsés és Rákoshegy közötti városrészt Mayerffy Xavér Ferenc, szőlész és sörfőzőről nevezték el Ferihegynek. A szőlész többek között itt is dolgozott egy birtokon, amit a Grassalkovich családtól bérelt. A Ferire tehát már választ kaptunk, de felmerülhet a kérdés, hogy miért is lett „hegy” hiszen sík terület. Bár valódi hegy sosem volt, csak  homokbuckák, amikre a német származású földbirtokos igazi hegyekként tekintett. A 140-150 méter magas buckákat 1940-ben a reptér építésekor elegyengették, de a terület neve attól még Ferihegy maradt.

Mayerffy Xavér Ferenc portréja

Kúria a kifutópályán

Nándi bácsi nem volt hajlandó eladni a földjét, így a kúriáját is beépítették és tovább élhetett benne. Az épület még most is ott áll a kettes kifutópálya végében. Természetesen már nem laknak benne, de egy ideig állítólag a pilóták és a stewardessek titkos találkahelye volt.

Fotó: Ato 01

Az átnevezés

Bár ez nem olyan régen történt, de máris adódik a következő kérdés, hogyan lett a Ferihegyből Liszt Ferenc, vagyis a Budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér? Az Országgyűlés 2011-ben döntött a repülőtér átnevezéséről ezzel is emléket állítva az 1811-ben született világhírű magyar zeneszerzőnek, születése 200. évfordulójának alkalmából. A hivatalos név tehát megváltozott, de sokaknak így is Ferihegy maradt.

A 2A terminál még az átnevezés előtti időkből Fotó: Joxy~commonswiki

Hatalmas terület

A budapesti repülőtér 1505 hektáron terül el, vagyis 15x nagyobb, mint a Margit-sziget. Ez még reptéri viszonylatban is óriásinak számít. A föld legforgalmasabb légikikötője, a londoni Heathrow is kisebb ennél, egészen pontosan 1200 hektáros.

A 2B terminál Fotó: Cccc3333

Olvass még többet Ferihegyről:

• Rangos díjat kapott Ferihegy
• Korszakalkotó változás jön Ferihegyen
• Fotók Ferihegy átadásáról