nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Lélek
Gyíkemberek, lapos Föld, oltásellenesség – az összeesküvés-elméletek működése

Gyíkemberek, lapos Föld, oltásellenesség – az összeesküvés-elméletek működése

A Föld lapos, a globális felmelegedés csak blöff, a védőoltások autizmust okoznak, megvan a rák ellenszere, de nem dobják piacra. Néhány a legismertebb összeesküvés-elméletek közül. Hogyan születnek, maradnak életben és burjánzanak ezek? Megpróbáljuk megérteni egy szakember segítségével.
Szekeres P. Mónika
Szekeres P. Mónika
f Ajánlom

„Semmi sem véletlen, semmi sem az, aminek látszik…” Ha ez vagy ehhez nagyon hasonló érvek szerepelnek egy jelenség leírásában, alapos okkal kezdhetünk el gyanakodni, hogy összeesküvés-elmélettel van dolgunk. Azaz amikor is egy történésre végtelenül leegyszerűsítő magyarázat érkezik, amely azt közvetíti, hogy szemben a nyilvánosságra kerülő okokkal, a „valóságban” a háttérben valaki vagy valakik tervszerű, titkos, ártó szándékú cselszövése áll. Minden összeesküvés-elmélet (más szóval konspirációs teória vagy konteó) e sablon mentén épül fel. Függetlenül attól, hogy mi a tartalma, hogy életünk mely területét érinti, hogy világméretű vagy helyi jelentőségű. Legyen szó arról, hogy az ember Holdra lépése csak átverés volt, vagy arról, hogy a naptejek nem megóvnak tőle, hanem éppen maguk okoznak bőrrákot.

Mit nyerünk a konteókkal?

Én magam is most próbálom megfejteni, hogyan születik, szökken szárba és tartja magát olykor akár a legelképesztőbb összeesküvés-elmélet is, mely szerint például James Dean egykori hollywoodi filmsztár halálos autóbalesete csak megrendezett színjáték volt, vagy az, hogy az időjárás változását nem a fizika törvényei, hanem egy embercsoport befolyásolja.

Társadalom-lélektani jelenségről van szó, s mint ilyen, általánosan jelen van, és még státuszhoz vagy intellektushoz sem köthető. Tehát rendelkezhet valaki bármilyen háttérrel akár anyagi, akár iskolázottsági szempontból, attól független az, hogy hisz, vagy sem egy adott összeesküvés-elméletben.

Hasonlóan meglepő lehet az a tény, hogy bármennyire is kerekedik a szemünk egy-egy összeesküvés-elméletet meghallva, vagy akár tartunk annak veszélyes következményeitől – mint például azétól, mely szerint egy titkos csoport tör gyermekeink és a mi egészségünkre a kötelező védőoltások bevezetésével, s ezért küzdjünk azok beadatása ellen –, valamennyi konteónak bizony funkciója van, szaknyelven szólva lélektani nyereséget hozhat hívei számára.

Azaz minden összeesküvés-elmélet pszichológiai előnyt hordoz, ezért van jelen, ez az, ami miatt egy közösség használja azokat. Minél bonyolultabb ugyanis a világ körülöttünk, annál nagyobb, mondhatjuk, a természetes igényünk arra, hogy működésének átlátásához kapaszkodókat kapjunk. És az említett leegyszerűsítő magyarázat azt az illúziót kelti, hogy a dolgok mégis megismerhetők, megérthetők, és ez hatalmas pszichológiai nyereség.

GIF

És ugye, amit kiismertünk, azt ellenőrzésünk alatt is tudjuk tartani, tehát megjelenik a kontrollálhatóság látszata is. S mivel a naponta ránk zúduló rendkívüli mennyiségű információ elviselhetetlen bizonytalanságérzést okoz, ez ellen hatnak, ennek elviselésében segítenek ezek az illúziók. Egyébként a vágy, hogy a körülöttünk lévő világ ellenőrizhető legyen, a szakemberek szerint önmagában üdvözlendő törekvés, hiszen azt mutatja, tisztában vagyunk azzal, hogy a manipuláció valóban jelen van az életünkben.

Mindeközben kutatási eredmények azt is mutatják, hogy ahol kevés az információ, ott az összeesküvés-elméletek szintén könnyedén hódítanak; különösen virulensek, ha valamilyen tragikus esemény történik, egyszerűen betömik ezeket az információs lyukakat. Tehát a túlterhelt információs környezet és az információhiányos helyzet is kedvez a konspirációs teóriáknak. Ám mielőtt e (látszólagos) ellentmondással szembesülve feladnánk, hogy kibogozzuk, hogyan is működnek az összeesküvés-elméletek, érdemes rátekintenünk, mi köti össze e két jelenséget, milyen azonos lélektani következményük lehet: ahogyan mondtuk, a bizonytalanságérzet.

Márpedig a bizonytalanság sokszor szorongást kelt, magyarázatokat keresünk, és az minél egyszerűbb, annál jobb; ha azt érezzük, értjük, mi történik körülöttünk, máris biztonságosabbá válik a világ. Éppen ezért az összeesküvés-elméletek pszichológiai előnyei között főhelyen kell említenünk feszültségoldó hatásukat.

JFK halálától a földönkívüliekig

Az összeesküvés-elmélet fogalmát a CIA (az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség) találta ki – utal rá több, a témával foglalkozó nemzetközi publikáció. Céljuk az volt állítólag, hogy lejárassák és hiteltelenítsék azokat, akik John F. Kennedy halálával kapcsolatban nem a hivatalosan elfogadott álláspontot vallották. Az elnök elleni merénylet körül egyébként valóban igen sok konspirációs teória virágzott, sőt virágzik ma is. Ennek oka, hogy kevés, kései és egymásnak ellentmondó információk kerültek nyilvánosságra. A konteók pedig kitöltötték ezeket az információs lyukakat…

 

A jó és a gonosz – akár a mesében

Az összeesküvés-elméletek többsége egy csoport tevékenységét feltételezi a háttérben, gondoljunk például az újra és újra felbukkanó „mérgezik az ivóvizünket” vagy „repülőgépekről biológiai fegyverként ható szereket szórnak a levegőbe, végeredményben ránk” elméletekre, ezekhez nyilvánvalóan többek tervszerű és gondosan összehangolt cselekvése szükséges.

Tehát a csoportjelenség nagyon fontos ismérv: hogy a háttérben összeesküvők csoportja áll, a mi csoportunkkal szemben. És ez készen kínál ismét egy illúziót: hogy láthatóan szétválik, ki a barát, ki az ellenség. Egyszerűen definiálja, ki a jó és ki a rossz. És ismét leegyszerűsít, ezúttal a jó és a gonosz harcára mindent, ami a világunkban történik. Miközben mindez a saját csoport identitását is nagyban erősíti, határozottan kijelöli a körvonalait: ki van a körön kívül és belül. Természetesen mindez nem tudatosan történik.

GIF

Szemléletes példa erre a következő. A szeptember tizenegyediki események körül többféle összeesküvés-elmélet született, köztük az, mely szerint maga az Egyesült Államok készítette elő a két torony elleni támadást. Ez az iszlám világban vált különösen elterjedtté, hiszen e közösség tagjai számára, ha hitelt adtak ennek a konspirációs teóriának, könnyebbé vált felfogni a mindannyiunk számára szinte felfoghatatlan történéseket. Egyértelműen tetten érhető ennek a – már többször említett –szorongáscsökkentő hatása. Gondoljunk bele, milyen nehéz egy békeszerető, az emberi életet feltétel nélkül tisztelő muszlim hívő számára elhinni, hogy a saját közösségéből egy másik muszlim ember tervel ki ilyen szörnyű tettet. Ezt a mérhetetlen feszültséget csökkenti, ha a felelősöket kívül helyezi a mi-csoporton (a saját csoportján), és ezzel őrzi annak identitását.

Az összeesküvés-elmélet lélektani hozadéka lehet a vágyteljesítő funkció is: lehetővé teszi, hogy azt higgyem el, amire vágyom.

E vágybeteljesítő feladattal kapcsolatban nem is a példák oly érdekesek, azokat akár saját életünkből is hozhatunk szép számmal. Számomra sokkal izgalmasabb az, ahogyan megmutatja az összeesküvés-elméletek működésének egy különleges momentumát, mely egyben azt is magyarázza, racionális fejtegetésekkel miért szinte lehetetlen lebontani azokat, szembeszállni velük. A szakirodalom leírja, hogy az összeesküvéselmélet-hívő tulajdonképpen immunis az őt cáfoló érvekkel szemben: amint szembesül egy ilyennel, azt egyszerűen beemeli a konteójába, és mintegy 180 fokkal megfordítva, azt éppen alátámasztó, és nem ellentmondó tényként kezeli a továbbiakban. Körülbelül így: ez is azt bizonyítja, milyen kiterjedt összeesküvésről van szó, még a tudósokat is beszervezték, hogy álkísérletek áleredményeit hozzák nyilvánosságra; vagy szintén gyakran hangoztatják, hogy lefizették a médiát, hogy hamis tudósításokkal leplezzék a valóságot. Tehát kár is egy konspirációs teória hívőjénél azzal próbálkoznod, hogy azt állítod, semmi bizonyíték nincs arra, amit ő állít. Mert ő biztosan azt feleli erre: persze, hogy nincs, hiszen pont erről szól az egész összeesküvés, hogy mindent megtesznek az igazság elhallgatásáért, hogy nehogy bármi is kiszivárogjon. Így valószínűleg elég gyorsan eljuttok odáig, hogy ő győzköd majd téged, mert most már neked is be kellene látnod…

Ha a Föld lapos lenne, a macskák mostanra mindent lelöktek volna róla

Örökzöldek

Se szeri, se száma az összeesküvés-elméleteknek, de van néhány örökzöld, ami régóta tartja magát, például:

  • Rejtélyes, eddig még nem látott gyíkemberek irányítják világunkat.
  • Hogy egy titkos társaság tartja a kezében a szálakat, azzal egy másik konspirációs teória hívői is egyet értenek, ám szerintük a mozdulatlan mozgatók a szabadkőművesek.
  • Utóbbiak igen népszerűek más konteóhívők körében is, hiszen az amerikai egy dollároson található, az Egyesült Államok pecsétjén is szereplő „mindent látó szem” egy szabadkőműves jelkép – állítják.
  • Az szintén sok összeesküvés-elméletben szerepel – csupán a részletekben eltérően –, hogy a földönkívüliek látogatása bolygónkon nem kétséges, de a világ vezető hatalmai ezt eltitkolják előlünk.

Nyugodjon le mindenki, van ellenszer!

Mielőtt azonban végképp elkeserednénk, hogy a globalizációnak és a technológia fejlődésének köszönhető egyre több információ és az ebből fakadó láncreakció következtében egyre szorongatóbb bizonytalanságérzet és az ezt oldani hivatott egyre több és vadabb összeesküvés-elmélet végül diadalmaskodik felettünk – mert hogy kártékonyak, az nem vitás –, gondoljunk arra, konspirációs teóriák mindig is voltak, mégis itt vagyunk.

„Az álhírek jelensége nem újdonság, létezik, amióta az ember kommunikál” – mondja dr. Nagy Krisztina médiajogász és médiaoktatási szakértő, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen az információs társadalommal összefüggő jogi tárgyakat oktat, illetve a Televele Médiapedagógiai Egyesület tagjaként foglalkozik médiapedagógiával.  „De tény, hogy az információdömping, a közösségi média által kínált új kommunikációs környezet, annak gyors változása azt eredményezi, hogy az információhoz való hozzáférés körülményei kevésbé átláthatók. Ez is hozzájárul az összeesküvés-elméletek és álhírek gyors és tömeges terjedéséhez.”

Dr. Nagy Krisztina médiajogász

Mégsem vagyunk teljesen védtelenek, az egyik fegyverünk már kéznél is van: mi magunk, pontosítva, ahogyan a körülöttünk lévő világot szemléljük.

„Ahogyan már beszéltünk róla, az, hogy valakit beszippant-e egy összeesküvés-elmélet, vagy sem, nem függ társadalmi státusztól, minden rétegből kerülnek ki hívek. Azt viszont elmondhatjuk, hogy az elemző és kritikus gondolkodás segíti, hogy ne az összeesküvés-elméletet használjuk a bizonytalanság okozta szorongás csökkentésére” – hangsúlyozza a szakember.

Csapás a laposföld-hívőkre

Az nyilvánvaló, hogy az online tér megnövekedése az álhírek és konspirációs teóriák burjánzásának soha nem látott terepet kínálnak. A közösségi platformok üzemeltetőinek felelőssége nem kétséges, ám annak számonkérhetősége annál inkább. Így üdvözlendő, hogy a YouTube internetes csatorna vállalta, hogy a továbbiakban ajánlott videói között nem szerepeltet összeesküvés-elméleteket támogatókat. (Egy közvélemény-kutatás szerint 30 laposföld-hívő közül 29 a YouTube-on megtalálható videóknak köszönhetően. „világosodott meg”.)

Az új információs környezet újfajta képességeket és tudatosságot igényel, a jó hír azonban az, hogy ez tanítható és tanulható.

„Magam is foglalkozom médiaoktatással, melynek célja többek között az új információs környezetben a magabiztos tájékozódási képességek megszerzése. Az, hogy egy információról el tudjam dönteni, hogy mennyire megbízható, hiteles, a benne található üzenet valóságos-e, vagy pusztán valaki kitalálta, és semmilyen alapja nincs – folytatja dr. Nagy Krisztina. – Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a szűrési kompetenciák, a kritikai médiaműveltség fejlesztése kényes egyensúlyra épül: a cél az, hogy úgy tanítsunk felvérteződni például az összeesküvés-elméletek ellen, hogy közben éppen ne mi magunk készítsük elő a terepet azoknak – figyelmeztet szakértőnk. – Tehát a feladat kettős, egyrészt arra biztatjuk tanítványainkat, hogy bátran legyen kételyük a készen kapott információkkal szemben, ugyanakkor ez ne torkolljék általános bizalmatlanságba, cinizmusba, ami bizonyítottan a melegágya az álhírek és összeesküvés-elméletek terjedésének. Ezt a törekvést támogatja a kritikai szemlélet kialakítása, de emellett konkrét fogódzókat is kell adnunk.”

Az 1947-es roswelli ufókatasztrófa vitatott kérdése: vajon mit rejt a Ramey ezredes kezében látható írás?

Hogyan lehet felismerni a minőségi, azaz valódi információkat?

„Néhány példa erre: az információnak több ellenőrzött és elfogulatlan forrása legyen, a tények és a vélemények egyértelműen megkülönböztethetőek legyenek. Ahogyan annak is jól láthatónak kell lennie, mi a szerző motivációja: szórakoztatás, tájékoztatás vagy reklám (a kereskedelmi cél sem ördögtől való, csak etikus legyen a megvalósítása). Akár az élelmiszerek biztonsága esetében: pontosan tudjuk, mit tartalmaz, és az egészséges legyen a szervezetünk számára. Az információ hitelessége és megbízhatósága eldöntéséhez tehát kritikai kérdéseket kell tudnunk feltenni egy adott médiaüzenettel, szöveggel, képpel vagy akár videóval kapcsolatban, amelyek segíthetnek az információ minőségének megítélésében” – figyelmeztet a szakember.

Megosztás Facebookon