Szeretnél értesítést kapni?

Az értesítések bármikor kikapcsolhatók a böngésző beállításaiban.

Engedélyezem Nem kérem
Lélek

Amikor egy idős nő vetkőzik a filmvásznon, felszisszen a közönség

Emberekkel teletömött, hatalmas moziterem Berlinben. Az örökösnő című svéd film pörög a vásznon, melynek egyik jelenetében a főszereplő,a 69 éves Léonore Ekstrand szexelni kezd egy férfival. A teremben felhördülés, többen a kezükkel takarják el a szemüket. De miért is érezzük magunkat ilyenkor kellemetlenül?

A meztelenséggel a legtöbb embernek nincs különösebb baja a tévében vagy a moziban, sőt kimondottan emlékezetes jelenetként szoktunk visszagondolni az olyan pillanatokra, amikor egy világszép színésznő leveszi a melltartóját, vagy egy attraktív színész megmutatja a kamerának a pucér fenekét. Ha pedig két vonzó, fiatal test egymásnak esik a vásznon, nem sokan szoktak a moziteremben ülve felszisszenni. Egész más azonban a helyzet, ha a meztelenre vetkőző test már egyáltalán nem olyan fiatal, és még szélsőségesebb reakciókra számíthatunk, ha egy idősebb embert mutatnak szexuális aktus közben.

Hasonló a helyzet akkor is, ha nudisták közelébe keveredő nem nudisták reakcióit figyeljük. Ebben a közegben szinte természetesen jön a szájakból a „Mit mutogatja magát ez ennyi idősen, ilyen testtel?” megjegyzés. Mintha a nudista célja az lenne, hogy másoknak tessen. De miért viselkednek sokan ilyen szélsőségesen, sőt már-már gyerekesen egy ilyen helyzetben? Lázár Gergely pszichológust, szexológus tanácsadót kérdeztem.

A fonnyadt alma esete

Lázár szerint a megoldáshoz az egyik kulcsot az evolúciós pszichológia jelenti, mely szerint az emberek alapvetően azokat a jellegeket preferálják, amik az egészségre, a genetikai rátermettségre utalnak.

Nem kell feltétlenül öreg és fiatal testek között különbséget tenni, hiszen ugyanígy vagyunk például egy szép, piros almával is. Ha összehasonlítjuk egy fonnyadt almával, akkor is a szép, pirosat választjuk inkább

– magyarázza Lázár.

Pedig van olyan helyzet, hogy az érettebb, kevésbé mutatós gyümölcs az egészségesebb és az édesebb – például a banán esetében – , de ezt csak kognitívan tudjuk felülírni magunkban, a tudás birtokában, szóval, ha én ezt nem tudom, akkor automatikusan mindig a szebbet fogom választani.

Leonore Ekstrand, Az örökösnő c. svéd film sztárja (Fotó: Pascal Le Segretain/Getty Images)

Genetikailag arra vagyunk kódolva, hogy ezek a külső jelek olyan üzenettel bírnak, ami által azt gondoljuk róluk, hogy a mi túlélésünket, reproduktivitásunkat segítik elő. Ez egy természetes reakció. Így van ez a szépségideálhoz közelebb álló nőkkel/férfiakkal is, akikre több pozitív figyelem, több pozitív visszajelzés irányul. Két idős ember szeretkezése (ha az „evolúciós pszichológiai gondolatmenetet” követjük) már nem szolgál közvetlenül reproduktív célt, elutasításunk mögött szerintem elsősorban ez a mechanizmus áll. Az még egy önmagában természetes reakció, hogy egy meztelen, idős test látványát annyira nem preferáljuk – pedig az is lehet jól karbantartott és egészséges – , de ha valaki mégis nagyon erősen reagál egy ilyen ingerre, abban azért már szerepet játszhat más is. Mert az, hogy egy idős, meztelen test látványát nem találjuk vonzónak, még nem jelenti azt, hogy látványosan undorodnunk kellene tőle.

Zavar a levegőben

Lázár Gergely szerint rengeteg személyes oka lehet annak, hogy ilyen szélsőségesen reagálunk. Például egy idősebb néző gondolhatja úgy, hogy az ő életében a szexualitásnak már nincs helye, és zavarja, ha mégis találkozik ezzel. Elképzelhető, hogy az idős, meztelen test látványa a halálra, a saját múlandóságára emlékezteti az embert, és ezért zavarhat minket a látványa.

Hajlamosak vagyunk elfelejteni, hogy az időskornak ugyanúgy része lehet egy egészséges szexualitás. Fogyasztói társadalmunkban alapvető realitásvesztés az, hogy mindent, ami az élet élvezetéről szól, a fiatalsághoz, ami az elmúláshoz, betegséghez, veszteséghez tartozik, pedig rendszerint az időskorhoz rendelünk. Talán nem meglepő, hogy mennyien érintettek az időskori depresszióban is: hogy lehet úgy élvezni az életet, ha bűntudatot és szégyent kell amiatt éreznünk, hogy fontosak a vágyaink?

Azonban az elutasító, erős reakció nem biztos, hogy kifejezetten az idősek felé irányul. Kiválthatja önmagában a szexualitás nyílt, naturalisztikus ábrázolása is. A legtöbb filmben stilizálva, esztétizálva mutatják a szexet, és amikor a maga nyers valójában láthatjuk, az sokakat tud zavarba hozni.

Ha az emberek úgy találkoznak a szexszel, hogy mások is ott vannak körülöttük, akkor mintha életbe lépne bennük egy közösségi elvárás, hogy ők elzárkózással, finom elutasítással viszonyuljanak a látottakhoz. Ezzel mintha a szociális normákhoz próbálnának igazodni. Úgy érzik, nem lehet csak úgy hátradőlni egy popcornnal, és nézni, amint egy kendőzetlen szexjelenetet mutatnak nekik, mert akkor alantas embernek fogják tartani őket…

– mondja a pszichológus. Lázár szerint ez eléggé hasonlít ahhoz, hogy nyilvánosan kevesen vallják be, hogy szoktak pornót nézni, miközben rengetegen élvezik a pornófilmeket otthon.

Az embereknek nincs meg a szexhez való természetes viszonyuk. Nem tudják felfogni úgy, hogy ez csak szex, ez is az élet része.

Jelenet Az örökösnő c. filmből

Kulturális különbségek

Lázár Gergely szerint fontos, hogy kinek milyen a viszonya a szexualitással, mennyire rendezett benne ez a kérdés. Van-e az életében szex, mennyire tud nyíltan kommunikálni róla. A hozzáállásunk erősen függhet a kultúránktól is. Míg a mi kultúránkban egy ilyen jelenet talán kicsit kiveri a biztosítékot, másoknál mégis teljesen természetes dolog. A kulturális különbségektől az emberek könnyen zavarba jönnek, és feszültek lesznek, mert nem tudnak vele mit kezdeni. Vannak kultúrák, ahol a meztelenség nem egyenlő a szexualitással, más kultúrákban pedig teljesen máshol vannak a határok. Nem véletlen, hogy az említett film svéd: a híresen liberális skandináv államokban a szexuális forradalom annak idején nagy erővel csapódott le, és a nudista kultúrájuk messze földön híres. A brit Telegraph újság egy néhány évvel ezelőtti, tizenhat országot összehasonlító felmérése szerint a dánok a földkerekség legszégyentelenebb nemzete.

Persze nemcsak a kulturális különbségek számítanak, hanem legalább ennyit nyom a latban az egészséges szexuális nevelés kérdése is, márpedig ez családonként változik. Az egyik anya például X idő elteltével már nem fürdik együtt a gyerekével, míg a másiknál ez a határ jóval kijjebb van. Míg az egyik családban simán belefér, hogy a családtagok egymás előtt meztelenül járkálnak, a másikban már azt mondják, hogy „Öltözz fel, ne mászkálj itt pucéran!”

Egy dolog azonban biztos: itt lenne már az ideje sokkal nyíltabban beszélni a szexről és az intimitásról, hiszen a világ legtermészetesebb, legszebb dolga. És nincs felső korhatára.

Címlap

top