A legtöbb ember számára a heti egy szex az ideális

„Ti milyen gyakran szexeltek?” – szegezte nekem váratlanul a kérdést az egyik barátnőm. Akinek tették már fel ezt a kérdést, és nem szorult bele annyi határozottság, hogy ügyesen megkerülje a kérdést, az tudja, ez az intim életet érintő egyik legkellemetlenebb kérdéskör, mert hajlamosak vagyunk azt hinni, hogy a mennyiség a minőségi szexuális élet egyik legmeghatározóbb mutatója. Szerencsére a válaszomra nem volt túlságosan kíváncsi, jobban feszítette lelkét a probléma, hogy férjével hat hónapja nem értek egymáshoz.

Gondolatban persze válaszoltam kérdésére, kimatekoztam a magam „átlagát”, és természetesen elbizonytalanodtam. Mennyiszer kellene csinálni? A heti x az vajon kevés? Mennyi az „elég”? Vajon a párok „átlagosan” mennyit szerelmeskednek? – majd próbáltam fejben összerakni, hogy a mennyiségnek mennyi köze lehet a minőséghez?

Na de mégis hányszor?

Az amerikai Archives of Sexual Behavior szaklapban megjelent, 26 ezer főt megszólaltató kutatása szerint a kérdéses szám az 54 – vagyis a legtöbben évente 54-szer szexelnek, ami körülbelül heti egy alkalmat jelent. (Érdekességképp a szakcikk zárójelben azt is hozzáfűzi, hogy 1990-hez képest „romlott” a tendencia, akkoriban kilenc alkalommal többször szerelmeskedtek az emberek).

Ezt olvastad már?

A magyarok nemi vágya az egyik legalacsonyabb egész Európában

Ez is érdekelhet Megnézem

Ami igazán megnyugtatott, hogy az írás szerint a Hányszor? kérdésnél sokkal fontosabb, hogy a párok mennyire boldogok a válasszal, például mennyire kielégítő számukra a heti egy alkalom. Bármennyire is szeretnénk azt hinni, hogy a mennyiség a szexben számít, el kell fogadnunk, hogy ez nem feltétlenül van így. Kutatók például mérésekkel igazolják, hogy a heti egy alkalommal szexelő párok boldogságmutatója a legmagasabb, illetve azok, akik heti kétszer-háromszor szerelmeskednek, semmivel sem boldogabbak azoknál, akik „csak” heti egyszer teszik. De amúgy meg teljesen mindegy a gyakoriság, hiszen az ember nemi elégedettsége egy belső viszonyszám, aminek semmi köze mások szexuális „átlagához”. Ennek ellenére előszeretettel beszélünk a mennyiségről, mert ennél egyszerűbben semmi nem ragadja meg a szexet. 

A szakcikk a barátnőm helyzetére is kitért, és megfogalmazta, amit eddig is tudtunk: a szex nélkül élők boldogtalanabbak azoknál, akiknek van nemi életük, ugyanakkor pánikba esni, elkeseredni nem szabad, a szexmentes állapot gyakran csak átmeneti, a stressz, valamely betegség, zaklatott élethelyzet számlájára írható – ráadásul az emberek legtöbbször érzik és tudják, hogy mikor van bajban a szexuális életük.

Barátnőmnél sincs másképp, körülbelül egy éve tudja már, hogy tizenhárom éves házasságuk elfáradt, azt gyanítja, férje másra vetett szemet – elengedni, felfogni és elfogadni a dolgot azonban még nem tudja. 

Forrás: Psychology Today