nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Lélek
„Anya, az nem én voltam, hanem a Vera!” – Amikor a gyereknek képzelt barátja van

„Anya, az nem én voltam, hanem a Vera!” – Amikor a gyereknek képzelt barátja van

Nálunk egy időben mindenről Vera tehetett. A gyerek úgy 3 éves volt, mikor a barátságuk kezdődött, és utána egy ideig sülve-főve együtt voltak. Vera furcsa lény volt, a legfurcsább az volt benne, hogy a gyerekágy felett lakott egy falrepedésben. Néha úgy tűnt, mintha nem is ott lakna, hanem maga a falrepedés lenne Vera. Mindegy is, a lényeg, hogy Vera fontos része lett a gyerek és vele a család életének is.
Szilágyi Diána
Szilágyi Diána
f Ajánlom

Mert vele órákig el lehetett játszani, még akkor is, ha nem lehetett játszótérre menni, mert esett. Ha nem fogyott el a vacsora, az azért volt, mert Verának nem ízlett. Ha este nem sikerült elaludni, az bizony azért volt, mert Verának nem jött álom a szemére. Ha egy könyv valahogy apró cafatokra szakadt, szinte biztos, hogy Vera volt a tettes. És ha más galiba történt, valami olyasmi, amivel mi, a szülők biztosan nem értettünk volna egyet, hát az is Vera ötlete volt. Vagy ő igényelte, miatta történt. Semmiképp sem a gyerek miatt.

A lányomhoz hasonlóan több gyereknek van 3-7 éves kora között képzelt barátja.

Már most szeretnénk megnyugtatni mindenkit: ez teljesen normális dolog, még akkor is, ha felnőttként furcsa vagy szokatlan. Egy képzeletbeli barát ezerféle lehet: mesebeli lény, állat, emberre emlékeztető személy, de akár egy tárgy is. Lehetnek nagyon nagyok, de akár egészen pöttömök is, zsebre tehetők és tenyérben elférők. Pont olyan sokféle formában ölthet a gyerekek számára nagyon is valóságosan alakot, mint amilyen végtelen és sokszínű a fantáziájuk.

Egy képzelt barát nemcsak remek játszótárs és megértő cimbora, de sokszor valami különleges képessége is van. A képzelt barát ráadásul ma már nemcsak azokra a pajtásokra értendő, akik a szülői szemnek láthatatlanok, hanem akár azokra a plüsskedvencekre is, akikre a gyerek úgy aggatja rá ezeket a képességeket, ahogy az a fantáziájából csak kitelik.

alice csodaországban mese képzelet

Jelenet az Alice csodaországban című filmből. (fotó: imdb)

Egy képzeletbeli barát jó dolog!

Szülőként sem kell megijedni tőle, mert kifejezetten arra utal, hogy a gyereknek csodás a belső világa, és nem fél használni.

A képzelt barát leginkább abban segít a kicsiknek, hogy érzelmeiket kifejezzék vagy akár arra is jó, hogy ezeket levezessék. Mert van olyan, hogy az imádott anyára-apára haragudni kell, és ilyenkor sokkal jobb, ha a képzelt barát haragszik, nem?

Ahogy az óvodáskori barátságok nagy része, általában a képzeletbeli barátságok is átmenetinek bizonyulnak. Mire a gyerek eléri az iskoláskort, a fantáziacimbora eltűnik magától. De addig a gyerek számára legalább olyan valóságos, mint a legjobb barátai, akiket mi is látunk. Nemhogy különleges képességekkel, de sokszor egy komplett személyiséggel ruházzák fel a képzelt barátot, akinek persze saját, valóságos, legtöbbször nagyon is logikusan felépített története is van.

Amennyire komolyan veszi a gyerek a maga képzelt barátját, annyira fontos, hogy a szülő elfogadja a jelenlétét. Vagy inkább jelenségét. Tagadhatnád a gyereknek, hogy létezik, neki igazi és pont.

A valóság és a fantázia határa még átjárhatóbb

„Kisgyermekkorban természetes, hogy a fantázia és a valóság határai átjárhatóbbak. A gyermek ilyenkor még nem ragaszkodik a tényekhez. Képzelt barátja általában a nagyon gazdag belső világgal rendelkező gyerekeknek lesz, de nem gyakori jelenség. Szakemberként a plüssállatok megszemélyesítését nem sorolnám ide. A gyerek számára a képzeletbeli barát egy érzelmi igényből fakadó, valóságosnak tűnő alak, de a gyerek valahol azt is tudja, hogy valójában nem létezik. Ezért jó, ha a szülő az elfogadás mellett hangsúlyozza ennek a helyzetnek a játék jellegét is. Mint egy szerepjáték, vagy mintha-játék folyna.” Deliága Éva, gyermekpszichológus szakértőnk szerint az sem baj, ha a gyerek kérésére, amikor azt játssza, hogy a képzelt barátja is vacsorázni szeretne, akkor egy terítékkel többet teszel az asztalra.

Még azt is megkérdezheted a gyerektől, hogy képzelt barátja szereti-e mondjuk a paradicsomot – itt fontos, hogy a gyereket kérdezd, ez egy kis plusz üzenet is a kicsinek, aki így tudatosíthatja magában, hogy a szülő tényleg nem látja az ő barátját. Ha a válasz igen, tegyél a gyerek tányérjára akár dupla adag paradicsomot. Talán nemcsak a képzelt barát szereti, és igaziból is el fog fogyni a vacsora végéig.

Ha elfogadod, hogy a képzelt barát a gyermeked számára ott van, azzal azt üzened a gyerekednek, hogy komolyan veszed az érzéseit, és megbízhat benned, nem kell titkolóznia előtted.

És ha már ott van ez a képzelt barát, figyelj nyitott szemmel. Milyen funkciót tölt be a gyerek életében? A képzelt barát az ügyesebb, okosabb, a gyerek ideális énje? Vagy pont fordítva, ő az, aki ügyetlenebb, akin a gyereknek mindig segítenie kell? Ezerféle ok húzódhat meg egy képzelt barát jelenléte mögött: ha például kistestvér születik, ha a szülők kapcsolata romlik, netán éppen válnak, ha a gyerek nagyon fél a sötéttől vagy az ágy alatt megbúvó szörnyektől.

alice csodaországban mese képzelet fantázia

Amennyire komolyan veszi a gyerek a maga képzelt barátját, annyira fontos, hogy a szülő elfogadja a jelenlétét. (fotó: imdb)

Ha figyelsz, rájöhetsz arra, miért van szükség a képzelt barátra, és segíthetsz megoldani azt a problémát, ami életre hívta.

Persze néha a képzelt barát egész kényelmetlen érzéseket is okozhat neked, mert tükröt tarthat eléd. A vele való párbeszédekben sokszor villan majd fel az, ahogy te beszélsz a gyerekkel, ahogy megkéred valamire, ahogy a problémákat és konfliktusokat próbálod megoldani vele. Sőt, az is, ahogy akkor viselkedsz, mikor dühös vagy. De ez remek lehetőség arra, hogy ráeszmélj azokra a kritikus pontokra, amik a gyerekednek fájdalmat vagy feszültséget okozhatnak, és ahol neked sem árt fejlődnöd még.

Arra is figyelj, hogy ne használd fel, ne manipuláld a képzelt baráttal a gyereket. Ha ő nem akarja, hogy teríts meg neki a vacsorához, magadtól ne tedd. És semmiképp se mondogass olyasmit, ami hasonlítgatás és minősítés lehet a gyerek és a képzelt barát között. Például, hogy „Nézd, ő milyen ügyesen felhúzta a harisnyáját, neked miért nem megy?” Ezzel csak azt érheted el, hogy a gyerek többé nem avat be ebbe az érzékeny világba, kimaradsz belőle. Ha a kicsinek van nagyobb testvére, fontos, hogy vele is megértesd, miről van szó. Akár úgy, hogy kicsit cinkossá avatod, aki valami olyan tudás birtokában van, mint a felnőtt szülei: például meg tudja különböztetni egymástól a fantáziát és a valóságot, amit a kicsi még nem.

Igyekezz arra terelni a gyereket, hogy ne a képzelt barátra hárítsa a felelősséget egy-egy hibájáért, hiszen mindenki követ el hibát, így ő is. De erről beszámolhat neked, és nem fogod leharapni a fejét, sőt segíthetsz abban, hogy legközelebb már ne járjon így. Törekedj arra, hogy a gyerek hozzád forduljon minden olyan dologgal, ami bántja, érezze, hogy bizalommal beavathat ezekbe, és fókuszáltan figyelsz rá, amikor ezekről esik szó.

Megosztás Facebookon