nlc-logo

Engedélyezi, hogy az nlcafe.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.

Lélek
Utállak, anyu! Hülye vagy!

Utállak, anyu! Hülye vagy!

Nem tudom eldönteni, hogy üldözési mániám van-e, vagy tényleg egyre több a hisztériás kisgyermek.
czv
czv
f Ajánlom

A fővárosi 75-ös trolin délután öt körül kínkeserves üvöltés ütötte meg a fülemet. Egy öt év körüli kisfiú meglilult fejjel, óriási könnyek kíséretében visított, és az anyukáját szidta: Utállak! Utállak! Utállak, anya! Hülye vagy! ordította olyan hangerővel, hogy nemcsak az édesanya, de az utazóközönség is lesütötte a szemét. Az anyuka, miközben másik, két év körüli gyermekét tartotta, a száguldó jármű fedélzetén egyensúlyozott, egyik lábával a babakocsit támasztotta, harmadik, nem létező kezével pedig zombivá változott fiát próbálta megölelni. A nő arcán látszott, nem nagyon tudja, mitévő legyen; lágy hangon, türelmesen próbálta megnyugtatni a kisfiút, de ő csak sikított tovább. Nem volt jobb ötlete, a következő megállónál leszálltak, majd hullafáradtan lerogyott a megállóban. 

Alig fél órával később egy sarki ábécében egy ehhez hasonló történetbe futottam bele: egy öt-hét év körüli kislány a pénztár előtt toporzékolt, mert édesanyja csak fizetés után adta oda neki a kiszemelt péksüteményt. Pont, ahogy a trolis anyuka, úgy a kakaós csigás nő sem tudta, mitévő legyen. Azon túl, hogy iszonyatosan szégyellte magát gyermeke műsora miatt, a megoldást kereste, de a szép szó ezúttal sem vezetett eredményre. Kirohantak a boltból. 

Miközben a Damjanich utcában hazafelé ballagtam, és a magyarázaton törtem a fejem, egy háromgyerekes anyuka mellett sétáltam el, aki a kapukódot szerette volna bepötyögni, de képtelen volt megugrani a műveletet, ovis korú kisfia olyan erővel akarta kitépni magát a kezéből, hogy majdnem felborult. Gyermeke arcát teljesen átrajzolta az ideg, átadta magát a totális kontrollvesztésnek, felváltva visított és hörgött. 

Ekkor már biztos voltam benne, hogy vagy telihold van, vagy a Szaturnusz tehet arról, hogy minden második óvodás vérfarkasba megy át, hogy a létező legnagyobb erővel támadja meg tulajdon anyukáját. Mivel nagyon szerettem volna tudni, hogy csak képzelődöm-e, vagy tényleg van oka annak, hogy ennyi hisztérikus gyermekbe botlom, a világhálón kerestem a dráma okát. 

Egy angol nyelvű portálon egy édesanya soraira bukkantam, aki  megosztotta, hogyan bukott ki gyermeke azon, hogy a boltban nem tolhatta a bevásárlókocsit. „Először arra gondoltam, ha én nem veszem észre, talán más sem fogja, de miután a fiam úgy csápolt, mint egy élő helikopter, azonnal elhagytuk a helyszínt” – írja. Nyomozása során pedig ő az alábbi megoldásokra bukkant: 

  • Éhes, szomjas, fázik, melege van, fáradt: a kirohanások leggyakoribb okai ezek.
  • Túlcsorduló öröm: gyakran az „elviselhetetlen”, feldogozhatatlan mennyiségű öröm, pozitív élmény az, ami sírásba kulminálódik.
  • Negatív energiák, ijesztő élethelyzetek: a kicsik érzékenyen reagálnak környezetükre, így a negatív energiákra és az ijesztő képkockákra, vagy éppen az ismeretlenre. 
  • Manipuláció: minden szülő tudja, hogy a zokogás a gyermek egyik jól bevált eszköze ahhoz, hogy elérje célját. 
  • Fejlődési fázis: szakértők a hisztis viselkedést gyakran a psziché fejlődésével, alakulásával hozzák összefüggésbe. 
  • Zaklatott családi háttér: egy lelkileg instabil közeg (depressziós szülök, családi trauma, érzelmi ridegség, függőségi problémák…) kihatással van a gyermek lelkiállapotára is. 
  • Elégtelen táplálkozás: sokan a helytelen, egyoldalú, egészségtelen táplálkozás, például a cukor számlájára írják a gyermeki kiborulást. Nem véletlen, hogy rengeteg gyermekpszichológus első körben a kicsi táplálkozását térképezi fel. 
  • Vizuális stimulus: a bevásárlóközpont és a bolt nagyon stresszes hely egy gyermek számára, nem elég, hogy millió vizuális inger éri, édesanya figyelme is megoszlik. 
  • Városi lét: szmog, tömeg, dugó, rohanás… nem nehéz felsorolni azt a sok negatív körülményt, ami a városi élet velejárója, és negatív hatással lehet a kicsikre. 
  • Virtuális világ: egyre több olyan kisgyermeket látni, akik okostelefonnal a kezükben vészelik át az idegtépő dugót vagy a 15 megállós trolimenetet, ám az okoskütyü alattomosan hat a gyerekek lelkiállapotára, ami gyakran dühroham formájában tör a felszínre. 

Hogy a három kisgyermeket a fenti tíz körülmény közül melyik borította ki, nem tudhatom, de egy biztos: felnőttként nekem is elég gyakran hisztériázni lenne kedvem.

Megosztás Facebookon