Izzadásgátlás

Barátaink a verejtékmirigyek

A verejtékmirigyek működése nélkülözhetetlen és jótékony az emberi szervezet szempontjából. Bár az izzadás maga kellemetlen jelenség, amiről szívesen lemondanák, verejtékezés nélkül nem sokáig maradhatnánk életben.

Az izzadásért két mirigy, az ekrin és az apokrin verejtékmirigyek felelősek. Az általuk termelt verejték 99 százaléka víz, ami a bőr felszínére jutva párolog és így hűti a legnagyobb szervünket, a bőrt és az az alatt futó erekben a vért. A lehűtött vér eljutva a szervezet belső szerveihez egyensúlyban tartja azok hőmérsékletét, így életünk nagy részét komfortos, 37 fokos testmelegben töltjük. Az ez alatti és feletti hőmérséklet káros és akár halálos is lehet. Ilyen szempontból nézve az izzadást az ekrin és apokrin mirigyeknek akár hálával is tartozhatnánk. Ismerkedjünk meg tehát működésükkel.

Barátaink a verejtékmirigyek

Az ekrin a test teljes felületén megtalálható verejtékmirigy, amely színtelen és szagtalan váladékot, vízszerű verejtéket választ ki. E szervek születésünk óta jelen vannak és működnek testünkben. A mintegy 2-5 millió ekrin mirigy működése érzelmi hatásra vagy hőingerre indul be, és szakaszosan termelik a vérplazmából kiválasztott színtelen, vízszerű verejtéket, ami a bőr felületére jutva még teljesen szagtalan. A kellemetlen illatokat a bőrön található baktériumok okozzák, amely a savas kémhatású verejtéket elkezdik lebontani és a szabad levegőn ennek hatására oxidációs folyamat indul el. Ennek végeredménye a kellemetlen szag. A verejték kiválasztása fokozódó inger – tehát emelkedő hőmérséklet vagy stressz – hatására egyre intenzívebbé válik és csak akkor csökken, ha a test hőmérséklete a párolgás miatt csökken, illetve alább hagy a negatív érzelmi hatás. E mirigyek sűrűn helyezkednek el a homlokon, tenyéren, talpon és a hajas fejbőrön. Bár a fő funkciója a test hőháztartásának szabályozása, emellett az ekrin verejtékmirigyei segítik az izzadás során a káros anyagcsere melléktermékek távozását és részt vesznek a bőr savas védőköpenyének felépítésében. Sőt mi több, anyaga olyan, ami segíti a tárgyak megfogását, kézben tartását.

Barátaink a verejtékmirigyek

 

Az apokrin verejtékmirigyek a test meghatározott zónáiban: a hónaljtájékon, az emlőbimbók területén, a külső nemi szervek régiójában és a gáttájékon találhatók a bőrben, és csak serdülőkorban válnak aktívvá. Méretüket tekintve jóval nagyobbak, mint az ekrin verejtékmirigyek, és a szőrtüszőhöz kapcsolódva fejtik ki működésüket. Az apokrin verejték kiválasztása hormonális, illetve idegrendszeri hatás alatt áll. Ezért van, hogy az apokrin verejtékmirigyek csak a pubertáskorban kezdenek működni, és hogy aktivitásuk emocionális és szenzoros hatásra fokozódik, nem a test hőmérsékletének megemelkedésével van összefüggésben. Az ekrin izzadságnál sűrűbb, tejszerű, lúgos kémhatású váladék eredendően szintén szagtalan. Kellemetlen, olykor kifejezetten szúrós szagúvá a bőrfelszínen válik, ahol oxigén jelenlétévben gombák és baktériumok kezdik lebontani a benne található lipideket és proteineket.

Mindkét mirigy tevékenységének eredménye az izzadás, amelyet a legtöbb esetben szívesen elkerülne az ember. Ma már léteznek olyan izzadás gátló kozmetikumok, amik akár 48 órán át is jelentősen képesek csökkenteni a verejtékmirigyek kiválasztását, és mérséklik az izzadással járó kellemetlenségeket is.

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, az nlc Facebook-oldalán teheted meg.

Címlap

top