Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
ASZEXUÁLISOK IDE!
Torolt_felhasznalo_991394
Létrehozva: 2005. november 25. 13:58
Ide várom minden sorstársamat, akik ezzel a szexuális irányultsággal rendelkeznek.
Na sziasztok.
Nos én aszexuális vagyok. Nos aki nem tudja, mi az aszexualitás, annak pár szóban összefoglalnám: nemi érdeklődés teljes hiányát jelzi. Többnyire rossz tapasztalatok, vagy nevelési, vallási hatások eredményezik ezt az állapotot. Nem érdekelnek sem a férfiak, sem a nők. Nem vagyok beteg, minden szervem tökéletesen működik, egyszerűen hiányzik belőlem a szexuális motiváció. Van erekcióm, ha szexuális ingernek vagyok kitéve, viszont nem érzek arra késztetést, hogy szexuális kontaktust teremtsek akár nővel, akár férfival. Számomra egyetlen a maszturbáció, mást el sem tudnék képzelni. Számomra az emberek is úgymond közömbösek, nem hiányzik sem a család, sem egy társ, egyedül érzem magam a legjobban.
Én nem így születtem, teenager korom elején még érdekeltek a lányok, szerettem volna barátnőt, sőt családról, gyerekekről álmodoztam, de aztán minél több pofont kaptam(nem szó szerint)annál jobban csökkent az érdeklődésem, s a huszas éveim elejére teljesen az ellentéte lettem a régi önmagamnak, senki nem hiányzott az életemből, se barátok, se barátnő, a tipikus családi élettől meg kirázott a hideg. Attól a tudattól, hogy valakivel össze kell tartozni és egymást elviselni, sőt még vele szexelni, attól szinte szó szerint felfordul a gyomrom.
Voltam már szakembernél, ők mondták, hogy nem vagyok beteg, csak aszexuális, és hacsak valami hatalmas pozitív változás nem történik az életemben, számíthatok arra, hogy így fogom azt leélni.
Egyedül élek, van egy kutyám, jól megvagyunk, jól keresek, van egy jó melóhelyem, számomra ez elég.
Munkahelyen és ismerősi körömben mindenki csodálkozik, hogy mindig egyedül vagyok és kérdezik hogy hol a csaj, én meg csak mosolygok, de elmondani nem merem, mert attól félek, hogy megvetnének...
Üdv Mindenkinek
Misi(22)
Na sziasztok.
Nos én aszexuális vagyok. Nos aki nem tudja, mi az aszexualitás, annak pár szóban összefoglalnám: nemi érdeklődés teljes hiányát jelzi. Többnyire rossz tapasztalatok, vagy nevelési, vallási hatások eredményezik ezt az állapotot. Nem érdekelnek sem a férfiak, sem a nők. Nem vagyok beteg, minden szervem tökéletesen működik, egyszerűen hiányzik belőlem a szexuális motiváció. Van erekcióm, ha szexuális ingernek vagyok kitéve, viszont nem érzek arra késztetést, hogy szexuális kontaktust teremtsek akár nővel, akár férfival. Számomra egyetlen a maszturbáció, mást el sem tudnék képzelni. Számomra az emberek is úgymond közömbösek, nem hiányzik sem a család, sem egy társ, egyedül érzem magam a legjobban.
Én nem így születtem, teenager korom elején még érdekeltek a lányok, szerettem volna barátnőt, sőt családról, gyerekekről álmodoztam, de aztán minél több pofont kaptam(nem szó szerint)annál jobban csökkent az érdeklődésem, s a huszas éveim elejére teljesen az ellentéte lettem a régi önmagamnak, senki nem hiányzott az életemből, se barátok, se barátnő, a tipikus családi élettől meg kirázott a hideg. Attól a tudattól, hogy valakivel össze kell tartozni és egymást elviselni, sőt még vele szexelni, attól szinte szó szerint felfordul a gyomrom.
Voltam már szakembernél, ők mondták, hogy nem vagyok beteg, csak aszexuális, és hacsak valami hatalmas pozitív változás nem történik az életemben, számíthatok arra, hogy így fogom azt leélni.
Egyedül élek, van egy kutyám, jól megvagyunk, jól keresek, van egy jó melóhelyem, számomra ez elég.
Munkahelyen és ismerősi körömben mindenki csodálkozik, hogy mindig egyedül vagyok és kérdezik hogy hol a csaj, én meg csak mosolygok, de elmondani nem merem, mert attól félek, hogy megvetnének...
Üdv Mindenkinek
Misi(22)
Pontosan. Aki a gyerekekhez vonzódik, az se tehet róla, hogy efféle perverz vágyakat táplál magában. Az viszont már elítélendő, ha ezeket a vágyakat nem képes fékentartani.
Az aszexualitás passzív állapot, a homoszexualitás kiélése pedig nem okoz kárt egyik félben sem, mert egyenrangú felekről van szó, a pedofília "gyakorlati megvalósítása" pedig mivel az egyik fél alárendelt és döntésre éretlen - viszolyogtató.
k@t@!
Nemhiszem, hogy bármiféle trauma ért volna, mert már volt egy 4 évig tartó kapcsolatom, és a nemi életemre nem volt panasz.
Azóta viszont bárkivel kezdek, nem érdekel a szex.
..............................................
Épp en ennek az "éknek" az elkerülése érdekében keresek olyasvalakit, aki hozzám hasonló életfelfogással rendelkezik.
Egyébként szerintem, az eddigi tapasztalataim alapján mondom, hogy az a kapcsolat, ami a változó intenzitású vágy miatt ment tönkre, az nem is volt igazi kapcsolat.
Az én véleményem az életről az, hogy mindent meg lehet beszélni.
Hogyha a másik nem ért meg, akkor nem hozzád való.
Hozzáteszem: ez csak az én véleményem!!!!
fatianegra!
Aki a gyerekekhez vonzódik, az aberrált barom.
Nekem nincsenek beteg gondolataim.
Igazad van.
Van olyan is, aki a gyerekekhez vonzódik, az se tehet róla.
Jéglány: lehet, olyanfajta trauma ért, amire nem emlékszel, mert olyan kiskorodban ért avagy tényleg genetikai az aszexualitásod.
..................................
Bennem se teng túl a szexuális vágy - fél éve nem érintett férfi semmilyen szinten, és magamhoz nyúlni talán heti egyszer szoktam, többre nincs igényem. Az alacsony szexuális igényszintem gondot is okozott az eddigi egyetlen komolyabb kapcsolatomban - amikor a másik fél legszívesebben naponta többször szexelne, te pedig nem, akkor szinte mindegy, hogy te aszexuális vagy-e avagy csak ritkábban kívánod, úgyis éket ver a kapcsolatba.
Maga a szex hiánya nem okoz problémát.
Egyedül csak azért kerestem egy fórumot, hogy hátha így társra lelek.
Nem egy aszexuális házasságról, élettársi kapcsolatról olvastam a neten, meg hallottam itt-ott.
Hozzám hasonló embereket keresek.
Mert tudod, a probléma valójában a többi ember, akik ezt nem tudják tényként, valóságként elfogadni.
Ahogy a homoszexualitást sem képesek elfogadni nagyon sokan, úgy ezt sem. Pedig senki nem tehet a szexuális beállítottságáról.
Minden az anyaméhben dől el, bárki bármit mond.
Ahogyan azt sem döntheted el, hogy milyen színű szemmel, vagy hajjal jössz a világra, úgy azt sem döntheted el, hogy milyen beállítottságú, érdeklődésű életet fogsz élni.
Társaságra vágyom, nyilván, hisz ember vagyok, és mint olyan, társasági lény.
De nálam a társ inkább jelent egy hosszú beszélgetést, sétát, bringázást, táncolást, mint szexet.
Az egészségemet meg olyan szempontból nem féltem, hogy mozgok eleget. Sőt, talán még sokat is.
Volt már részem szexben, és azon kívül, hogy leizzadtam, semmilyen "tisztító" hatását nem érzékeltem.
Szóval én ilyen vagyok.
Vannak nálam súlyosabb esetek is, akik már kasztráltatják magukat, vagy hasonlók.
Én nem zárkózom el attól, hogy esetleg a jövőben mi lesz, vagy mi nem lesz. Csak annyit mondok, hogy most ez van.
Nem tudom, nem foglalkoztam semmilyen "kezeléssel", sem semmi mással.
Egyszerűen azért nem, mert nem tekintem problémának.
Ha nem lenne kedvem lélegezni, az már probléma lenne, mert záros határidőn belül elpusztulnék.
De a szexet nem tartom annyira alapvetőnek, hogy érezzem a hiányát.
Egyszerűen csak egy olyan társaságot, társat keresek, akivel el lehet lenni anélkül, hogy egyáltalán szóba kerülne a szex.
Reméltem, hogy itt megtalálom.
Értem, akkor ez csak hormonális lehet, ha az önkielégítés sem jut eszedbe. Mert én magamon egyértelműen érzem, mikor változik a szervezetem hormonálisan, menstruáció előtt, vagy amikor a legtermékenyebb vagyok, egyszerűen eszméletlenül vágyom rá, ha van pasi, ha nincs. Lehet, hogy biológiai az ok, és ezt gondolom így is lehet kezelni. Hallottam gyógynövényekről, egyes fűszerekről, zöldségek, amik javíthatják. E vitaminról is hallottam. Bár gondolom te mindezeket tudod… Egyébként életperiódusok is vannak, voltak évek, amikor én sem vágytam rá ennyire, mint most.
Szia Vörösbegy!
Konkrét oka nincsen. Sem megrázó élmény, sem gyermekkori trauma, sem semmi ehhez fogható butaság.
Engem sokminden feldob, de konkrétan a szex nem tartozik ide.
Vidám, boldog, teljes életet élek, szex nélkül.
Az önkielégítés kb. évente eszembe jut... Vagy ritkábban.
Amúgy meg hiába találkozom pasival, nem vágyom a szexre. Találkoztam már annyival, aki tetszett, de nem kívántam.
Beszélgetni, szórakozni járni, kirándulni, sportolni, ilyenek jutnak eszembe. A szex nem.
Egyszoval. az az elved, hogy legjobb kielegites az önkielegites.
Raadasul nem kell felned mellekhatasoktol.
qtyalegyek!
Az aszexuálisnak az orgazmus lehet, hogy kell, és használja is a kezét.
De a szexre nem vágyik. Tudom, hiszen én is az vagyok.
Vörösbegy!
Az aszexualitást nem lehet megmagyarázni, vagy eltüntetni.
Lehet, hogy nincs semmi előzménye.
Gondold csak meg: még a vízcsapból is a szex folyik. Nekem konkrétan még a cipőm is tele van vele.
Szia Jéglány!
Én nem vagyok aszexuális, de teljes mértékben elfogadom azt.
Nem kell szexelnie annak, aki nem akar.
Szia Misi! Illetve kedves sorstársam!
Szia mindenkinek!
Én is ezzel a dologgal élek együtt, mint Te.
Bárkinek elmondom, nem érti meg, oder kiröhög...
Egyelőre még nem találtam olyan közösséget, ahol hozzám hasonló beállítottsággal rendelkező emberekre bukkantam volna. Bár már felkerestem néhány szexuálpszichológust, de nem igazán válaszolnak a kérdésemre, hogy hol találhatnék társaságra.
Bár az én esetem némileg eltér a tiédtől, mert én szeretem a társaságot, de szexre egyáltalán nem vágyom. 26 éves vagyok, már volt hosszútávú kapcsolatom, volt szex is, de azóta valahogy minden megváltozott.
Az okát nem tudnám megmondani, egyszerűen nem kell.
Gyerekkorom óta undorodom az érintéstől. Csakis és kizárólag olyan emberek érintését viselem el, akikben megbízom. És ilyen nem sok van.
Én is a kutyámmal élek évek óta és tökéletesen elvagyok.
Dolgozom, hétvégén szórakozom, pihenek.
És nem üres az életem...