Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Búcsúzáskór, hogy rám néztél
Szépszemeddel megigéztél
Az a két szép szem, óh hogy ragyogott
Mindörökre rabja vagyok
Figyelj drága kicsi lélek, elmondom hogy mi az élet
A semmiből nagyra nőni, sírva a világra jönni
Lassan járva, óvakodva , az ABC könyvbe bújni
Nagy kalandok után menni, hazug csókot megízlelni
Aztán feledni gyorsan, majd szeretni halálosan.
De az ember mégsem boldog, mert gyötrik a gondok
Majd újra óvakodva járni, de már botra támaszkodva.
Csipkés szemfödelet várni, szép őszi estén meghalni.
Ne sírj drága kicsi lélek!
De hidd el, hogy ez az élet!
nem a szó idegen
Az fáj, ahogyan mondtad,
oly hűvösen, -hidegen
(Rippl-Rónai József)
De te szeress, és én majd igyekszem, hogy jobb legyek önmagamnál. "
(Francoise Sagan)
Látni
Látni nemcsak mindig szemmel,
látni szívvel, szerelemmel,
az az igazi, a belső,
szerelmes legeslegelső.
Látni ne csak a szemeddel,
inkább a szíveddel vedd el!
Mert azt úgyis megtalálod,
amikor már nem is látod.
Látni így kell: szerelemmel,
ha látni akar az ember;
és, ha így lesz a sajátod,
akkor mindörökre látod.
Mintha kezed kezem volna!
Úgy őrizz, mint ki gyilkolna
Mintha éltem élted volna!
Úgy szeress, mintha jó volna
Mintha szívem szíved volna!"
József Attila
: ) Sziasztok!
Amint megszemléllek
Tudom jóra késztet
Ami téged éltet
Mintha éreznélek
Némán is megértlek
Látom gondolatid
Csodálom álmaid
Mintha szeretnélek
Annyira tisztellek
Kedves rokonLélek
Igaz bölcsnek véllek
Mit mondanál,
ha most kezedbe tenném két kezem,
tekintetemből sütne az érzelem,
s csókra várón lehunynám a szemem?
Mit mondanál,
ha fejem a válladon nyugodna,
vagy ajkam kis pilleként csapongva
csókolna, és szerelmet susogna?
Mit mondanál,
ha éreznéd testemben a vágyat,
ami érintésed nyomán támad,
s tűzként ereimben szerteárad?
Mit mondanál,
ha szám szerelmesen súgná neved,
ha kitárnám feléd a szívemet,
s átadnám legféltettebb kincsemet?
Mondd, mit mondanál?
-Oravecz Imre-
Hiperkarma