Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nok Lapja vita az oktatásról
Létrehozva: 2008. március 6. 14:52
Szervusztok,
Ki a jó tanár? Hol a jó iskola? Van-e jó gyerek? Lehet, hogy naiv kérdések, de a Nők Lapja valódi vitát szeretne belőlük. Beszéljük meg, mi a helyzet a magyar oktatásban! Mi történik a hatévesekkel, mi változik meg bennük, mire eljutnak az érettségiig?
Első körben 10 kérdésben kérjük ki a véleményetek itt, a Nők Lapja Cafén. Ezek a kérdések elsősorban az alsó tagozatosokról szólnak, de később természetesen az idősebb gyerekekkel is foglalkozunk majd. Hozzászólásaitokat időről időre idézzük majd a nyomtatott lapban is.
Gondolkodjatok velünk!
1. Ti mivel magyaráznátok a magyar gyerekek rossz teljesítményét a nemzetközi felméréseken?
2. A túlfeszített tempó az oka az olvasásértési gondoknak?
3. Az alsó tagozatos gyerekek tényleg csak akkor teljesítenek jól, ha a szülők intenzíven segítik őket otthon?
4. Mivel magyarázzátok, hogy számos országban úrrá lettek az olvasásértési gondokon, miközben nálunk nem változott semmi?
5. Lehet-e ugyanúgy tanítani ma, mint tíz vagy húsz éve? Új gyerekek – régi módszerek?
6. Kiket és miért nem szeret a tanító néni? Milyen a „jó” gyerek?
7. Hány elsős legyen egy osztályban?
8. Hogyan lehet megnyerni a gyerekeket a tanulásnak?
9. Önállóak a mai alsósok? Mennyire? Vagy éppen fordítva, több törődést igényelnek, mint annak idején?
10.Támogatjátok, hogy minél több játékkal és beszélgetéssel tanuljon a gyermeketek, vagy azt nem gondolja tartós tudásnak?
Várjuk véleményeiteket, hozzászólásaitokat, bármelyik kérdésre vonatkozzék is az. Annyi lenne a kérésünk, hogy a kommenteket kezdjétek azzal a számmal, amelyik kérdésre válaszoltok.
Előre is köszönjük,
Kertész Gábor
Nők Lapja
Az a jó gyerek, aki irányítható, befolyásolható és lehetőleg nincsenek önálló ötletei és gondolatai.
Részemről unalmasnak tartom az ilyen gyerekeket.
Semmi élet, semmi kihívás..... Ha csak ilyenek ülnének az óráimon, az nagyon nem lenne jó.
Ki mondta, hogy az interaktív oktatás nem lehet személyes????
Egyáltalán, mit jelent neked az interaktív oktatás?
1. Sok anyag, rövid idő, túlterheltség, felületes tudás, motiválatlanság.
2. A tempó és a nem egyénre szabott módszerek.
3. Akkor is jól teljesítenek a kicsik, ha a megfelelő tanító, a megfelelő módszerrel és szeretettel neveli őket.
4. Rohanunk. Futunk, szaladunk. Nincs idő megállni, mélyíteni, ismételni, pihenni, játszani...... egy a fő, teljesüljön a tanterv.
5. Lehet, de nem kell. Nyugodtan lehet használni új módszereket is. Nincs régi gyerek, meg új gyerek... Gyerek van. Régi módszer? A nyugalom? A Szeretet? Ez régi?
6. A tanító néni azt nem szereti, aki frusztrálja. Akihez nem talál kulcsot. Az a jó gyerek, aki irányítható, befolyásolható és lehetőleg nincsenek önálló ötletei és gondolatai.
7. 15 max. 18. Slussz.
8. Nincs recept. Kit-hogyan. Van akit mozgással, van akit mesével, van akit feladathelyzettel, van akit személyes kötődéssel..... Nincs egy recept.
9. Sokkal önálóbbak, de nem a cipőkötésben. Olyan témákban, olyan területeken, amit anno nem is ismertünk. Más a fontos.
10. Rengeteg játék, mindennél több beszélgetés, helyzetgyakorlatok, drámajátékok, mozgás, mozgás, mozgás....
1. hát, ez nagyon összetett, pár mondatban nem leírható.
2. az olvasási, értési gondoknak az egyik fő oka szerintem az, hogy a lényegét, miszerint az információátadás az írás-olvasás lényege elfelejtik elmondani a gyerekeknek. ráadásul teljesen általános az, hogy a tanítónők elvárják, hogy gyakorlatilag már tudjon olvasni a gyerek, mikor iskolába megy. eleve kimaradnak az olvasás-írástanulásban lépcsőfokok, amik szükségesek lennének az értéshez.
3. ez szerintem egyálltalán nem igaz. egy önállóságra nevelt/buzdított gyerek, egy tanító, és nem "óraleadó" tanítónő mellett egyedül is simán jól teljesít. persze vannak kikerülhetetlen szülői feladatok, pl a szorzótábla, és egyéb intenzív gyakorlással járók, amik a szülő részvétele nélkül nem fognak menni. szülői segítség igenis kell, de ahogy a tanár nem tudja pótolni a szülőt, úgy a szülő se fogja tudni pótolni a lelkiismeretes tanárt.
4. ez egyértelműen a tanárképzés, illetve a szülők túlzott" versenyzése" számlájára írható. közben a gyerek érdeke elsikkad, nem hosszútávú tudást kap ebben sem, hiszen a magolás azonnalibb, látványos eredményre vezet. viszont ahhoz nem is kell érteni az olvasottakat sajnos:(
5. nem lehet teljesen. változik a világ, egy városi gyereknek pl botorság kertásós példát magyarázni, illetve egy falusinak forgalomszámlálóst a számok értéséhez pl. de ezt csak az egyes tanárok tudnák figyelembe venni. őket viszont erre nem készíti fel az egyetem/főiskola. mindig az adott kis közeghez kéne igazítani a betűk, számok tanítását, magyarázatát. hiszen az ismerős dolgok elsőre sokkal érthetőbbek, utána bevezetni az újdonságokat. vagy másik pl. először kéne felmérni az osztályt, akik csoportot alkotnak, aztán olvasókönyvet választani ahhoz. apróságokon is múlik a tanulási kedv.
6. amelyik tanítónéni hivatástudattal megy, az mindenkit tanítani próbál, ott ez nem is kérdés. aki csak úgy, mert nincs jobb, meg van nyáriszünet alapon ment tanítónak, ott a szülőremutogatás, ill a "szerintem ezt kellene tudnia már a gyereknek2 séma a döntő sajnos. amelyik gyerek nem fér bele tökéletesen a tanító sémájába, az lesz a rossz gyerek. sokszor iskolaváltáskor, vagy tanítóváltáskor ilyenkor kiderül. semmi probléma avval a gyerkőccel mégse. máshol jól teljesít.
7. max 20
8. folyamatosan be kell nekik mutatni, milyen színes is a világ. és hogy ami érdekli őket, azt a tanulás útján mennyire meg lehet ismerni. így már a tantárgyak egy része csak papíron tanulás nekik rögtön. sajnos ez hatalmas osztálylétszámokkal nem megy, hiszen ott elveszik az egyén. nincs lehetőség , idő külön-külön is megfogni a gondolataikat.
9. a mai alsósok pont annyira önállóak, mint a 10, vagy a 20 évvel ezelőttiek, stb. van amiben önállótlanok, van amiben sokkal önállóbbak mint régen . de a világ is folyamatosan változik, így ez természetes. a gyerekek mindig a jelenhez próbálnak alkalmazkodni, talán ebben a tanítók is követhetnék a világot (van aki szerencsére követi is)
10. nem lehet csak játékkal, beszélgetéssel tanulni csoportosan. a tanuláshoz hozzátartoznak a feladatok, a megoldandó problémák is. a csak szigorúan ülünk a padban, és semmi oda vissza komminikáció nincs a tanár és a gyerekek közt ugyanolyan véglet, mint a játszunk, "készségfejlesztünk" egész nap. egyik sem jobb a másiknál. érdekessé kell tenni az adott tárgyat, a gyerekek életéhez igazítani a példákat bármelyikben, de ez nem csak játékot és beszélgetést kell jelentsen. pl a betűírást muszáj gyakorolni. nem elég összevissza rajzolgatni hozzá, vagy beszélni róla.
Túl sok a tananyag, túl kevés idő van rá. Ki kéne dobni belőle a szecskát, és csak a lényeget leadni tananyagként.
Már szoci rendszer végén, amikor gimibe jártam, sokalltam-6 óra, utsó 2-őn már agyam kiakadt, otthon meg már null energia maradt tanulásra - s azóta állítólag még inkább bekeményítettek a sulik.
Szerintetek hasznos az interaktív oktatás? Vagy inkább a személyes előadás, oktatás pártján vagytok, mint én?
Erről van egy érdekes cikk:
http://infovilag.hu/hir-11930-nemzetkozi-dijat-n yert-smart-interaktiv.html
Végzős tanárszakos egyetemista vagyok egy vidéki egyetemen, és azt hiszem, most egy kicsit meg kell védenem a tanárképzést.
Nekünk is sok elméleti tantárgyunk volt/van, helyzetgyakorlatok, kötelező előadások, stb., melyek tényleg nem készítettek fel minket a valós helyzetekre, de legalább kiindulópontot adtak ahhoz, hogy egyáltalán hogyan álljunk hozzá, hogyan vélekedjünk a gyerekekről. Mert ezek az iskolások az utóbbi években megváltoztak. Egyszerűen képtelenség őket azokkal a módszerekkel, pedagógiai technikákkal megfogni, tanítani őket, mint ahogy minket is tanítottak.
Valóban több gyakorlási lehetőséget kellene biztosítani a tanárszakosoknak, de én azt gondolom, hogy kellő tudást kaptunk és segítettek felismerni azt, hogy másképp is lehet sikereket elérni a gyerekekkel. Mert magát a szakmát hogyan is lehetne teljes egészében 4-5év alatt megtanulni? Tehetség, elszántság és elhivatottság esetén úgyis "bele lehet jönni"a tanításba.
Feltéve, ha kapunk állást, hiszen sok energiával, kedvvel rendelkező elhivatott, tehetséges tanárjelölt rohanna az iskolákba, ha nem azok tanítanának ott, akiket "nem vettek fel máshova" ... (tisztelet a kivételnek!!!)
Akkor ne elégedj meg vele.
Bejegyzésem veleje annyi volt, hogy örülj, hogy megoldják helyetted a gyerekfelügyeletet!!!! Lehet, hogy bénán, lehet, hogy döcögősen - de MEGOLDJÁK. Gyakorlatilag ingyen. És akkor ezt nem kéne fikázni. Ennyi. Nem volt jobb ötletem anno a napközi helyett, de nem is fikáztam.
Ne írd, hogy "Na de akkor hova tegyem a gyerekem, amíg dolgozom? Muszáj vagyok napközibe adni", hanem oldd meg.
Azért ezt nagyon könnyű így kijelenteni. Mégis hogyan? Lehet,hogy Németországban van részmunkaidő, nálunk alig. Lehet, hogy N.o-ban meg lehet fizetni egy bébiszittert, nálunk nem. Ugyanis az emberek többsége nem keres annyit, amennyit a bébiszitter kér. A nagymama vagy nincs, vagy dolgozik. Tehát, milyen megoldást javasolsz napközi helyett? Nem biztos, hogy a szülő hibája, ha a napköziből kifacsarva jön haza a gyerek. Miért kéne vele megelégedni?
1. Keveset olvasnak hangosan és kevés a tankönyvekben a szövegértő olvasást fejlesztő feladat.
Én a Kinder tojás műanyagjába tettem egy papírra leírt szót, majd mondatot. Le kellett rajzolni. Jutalmat kapott érte. Imádták.
2. Nem feltétlenül.
3. Nem. A szülőknek azt kell közvetíteni a gyerek felé, hogy a tudás érték. Akkor fog tanulni.
4. A tanárok fizetésének csökkenésével hígabb lett a pályán lévő kollégák színvonala. Túl sok a tananyag. A lényeg meg elsikkad. Ráismersz Magyarországra????
5. Nem.
6. Én a lusta, kövér gyerektől kapok frászt. Imádom a mozgékony, eleven lurkókat.
A jó gyerek: Szőke, barna, fekete, esetleg vörös. Érdeklődő, nyitott.
7. 15 -18
8.Sehogy. A gyerek alapból kíváncsi. Olyan anyagot kell elérakni, ami érdekli.
9. Önállóak. Nagyon kevés a kapcsolat a szülő és a gyerek között. Alig vannak együtt. Az a népcsoport, aki viszont sokat van együtt a gyerekével, mert a szülők nem dolgoznak / Tudjátok, kikre gondolok...
/ prímán közvetítik a családi "értékeket".
10. A játékból és a beszélgetésből lesz a tartós tudás.
Kati
Szia Zsani1!
Nem akartalak meggyőzni, próbáltam elmagyarázni mi miért történik, ha
mégegyszer elolvasod amit reagáltam, l áthatod, én is azt írtam nem kell
fogalmakat, definíciókat ismerniük, annyi elég lenne, hogy lássák ilyen is
van, ho gy szivárvány jön ki a prizmából, és hűűű ez de érdekes, ez
lenne a cél. Leírtma, ha nem így megy az óra, akkor a taná r rosszul
csinál valamit. De ezt legjobb lenne vele tisztá zni.
Hogy kimenjenek a természetbe? Na ezzel MAXIMÁLISAN E GYETÉRTEK!
De sajnos ritkán viszik őket, pedig tényleg ez lenne az igazi természet
ismeret óra!!!
Szia ganymedenow!
Nem a tanárt bíráltam, hanem az anyagot. Nem tudtál meggyőzni arról hogy fontos tudni 3-dik osztályban a prizma fogalmát, színeit, fénytörést, mesterséges fény, természetes fény fogalmát stb. Én jobban örülnék ha kimennének a természetbe és megnéznék hogy rügyeznek a fák...vagy valami hasonló. De ezt biztos én látom rosszul.
A tanárt egyébként nem szoktak bírálni sem a gyerek előtt, sem mögött. Ami problémám van azt meg szoktam a tanárral beszélni. De szerencsére idén még csak egyszer voltam fogadóórán...
Szia Holdsarló!
Azthiszem egy kér dolgot félreértettél. De lehet hogy én írtam úgy hogy félreértehtő legyen.
A gyerekem nem volt burokba az oviba. De! figyeltek rá. Feltudott öltöni egyedül is amikor iskolába került. Amit én nehezményeztem az iskolába, hogy pl. amikor torna óra után nem tudta felvenni az új cipőjét, -ami még nem volt bejáratva- akkor nem volt senki aki segítsen neki. Szegényem meg kétségbe volt esve hogy nem tud felérni órára. Azért azt ne mondja senki hogy az normális dolog -októberben- hogy a tanító néni nem néz be az öltözőkbe hogy mindenki rendben van-e, vagy esetleg ne adj isten nem maradt- e valami a gyerekek után...Vagy pl. volt hogy a nagyok nem engedték ki őket az öltözőből. ( jó poén volt) Akkor sem volt ott a tanítónéni....sorolhatnám. Tehát én a figyelmet hiányolom, azt hogy rájuk szól valaki amikor rosszak, vagy ha "bajba" kerülnek segítenek nekik.
Én szeretek olvasni, sőőőt falom a könyveket
. Este nem szoktam tévézni, inkább az aktuális könyvemmel alszom el. Én általánosságban írtam azt hogy sajnos ciki olvasni. Én ezt tapasztaltam sajnos. Megjegyzem lehet hogy jobb szó lenne rá tényleg hogy nem szeretnek olvasni a gyerekek. De ez a nem szeretem kérdésnél szerintem összetettebb, mert általában egymást húzzák....
Nagyon jó lenne ha a napközit másképp tudnánk megoldani. De ez nálunk -mivel pénzből élünk- lehetetlen. Mert vagy megy a gyerek napközibe én meg dolgozom, vagy éhen halunk. Nincs több választás. Semmi bajom azzal hogy házit írnak a napköziben. Hiszen azért hívják úgy. Az csak egy ténymegállapítás volt fáradtan jönnek haza és én már otthon soha nem tanulok velük hétközben. Amiből dolgozat lesz arra meg hétvégén tanulunk.
A napközis tanárra nem írtam hogy hülye. Szerencsére ennyire nem rossz a helyzet.
A te gyereked burokba volt zárva az oviban? Az enyém nem.... (szerencsére!!) Ott elvárták, hogy igenis maga öltözzön.
Van az osztályban kb. 29-32 gyerek (a fiaméknál 30 volt!), Ne is haragudj, de a tanítónő feladata nem az, hogy az öltözködést tanítgassa. Az a TE dolgod, mint szülő!!!!
Olvasni ciki?! Azt hallottam, hogy valaki nem szeret olvasni, de hogy ciki lenne?? Ezt még soha.
Felhívom a figyelmed arra, hogy a gyereket kicsináló borzalmas napközi NEM KÖTELEZŐ!!! Már írtam a fórumon itt-ott, hogy a németeknél nincs is! HA (ismétlem: ha) van mégis gyerekmegőrzés, az kimerül a felügyeletben. Nem facsarja ki senki a gyereket azzal a kegyetlenséggel, hogy megcsináltatja és leellenőrzi a háziját, vagy ne adj Isten gyakoroltatja a gyerekkel azt, amiről a délelőttös tanítónéni azt mondta, hogy nem ártana gyakorolni. Nem, ilyen nincs.
Ne írd, hogy "Na de akkor hova tegyem a gyerekem, amíg dolgozom? Muszáj vagyok napközibe adni", hanem oldd meg. Vagy ha mégsem megy, és jó a "hülye napközis tanár" a háznál, akkor pedig ne kritizáld.
Kérdésedre válaszolva: a prizmának és a fénytörésnek az a köze a környezetismerethez, hogy később a környezetismeret tantárgy bomlik szét a fizika, kémia, földrajz, biológia tantárgyakra. Az ilyen ismeretek a később megtanulandó anyagot készítik elő. Konkrétan a fénytörés fogalmát nem kell tudniuk a gyerekeknek ilyen korban, ha ezt mégis tanítja a tanáruk, akkor nem jól csinálja. Ha csak megmutogatja mire jó a prizma, kísérleteket mutat a fénytörésre -amit a gyerekek általában nagyon élveznek-akkor viszont igenis jól végzi a dolgát, így készí ti
elő a későbbi optikát és megpróbálja felkelteni a gyere k érdeklődését,
ami viszont nagyon nehéz akkor, ha a szülő nem beszéli meg a kételyeit a tanárral, hanem épp ellenkezőleg, bírálja, mégrosszabb ese tben a gyerek
előtt tesz olyan megjegyzéseket, hogy miért tanítanak neked ilyen
hülyeségeket?? (Sok szülő elköveti e zt a hibát) Na ezek után igazodjon ki az a gyerek.
Egyébként nem helyes definíciókat tanítani al sóban, olyankor mégcsak körül írjuk,
ill. definiáljuk, de nem olyan pontosan, precízen, hanem csak amolyan "saját szavainkkal módra", persze nem hasra ütés szerűen, hanem igenis tudatosan!
A szülőnek azt kellene elérnie, hogy a napkö ziből hazaérő kifacsart gyereknek ne
a kínzás jusson eszéb e az olvasásról, hanem a kikapcsolódás,
szórakózás. Amikor egy felnőtt a nap végén ágyba bújva könyvet vesz a kezébe,
azt nem azért teszi mert kínozni akarja magát. Ezt kellene a gyerekeknél is elérni, de ehhez kicsi kortól jó példát kell mutatni, így számára az olvasás természetes lesz. Azt írod ciki az olvasás. CIKI AZ OLVASÁS????????????? Ugye ez vicc akart lenni?!
Sok probléma oda is visszavezethető az alsó tag ozatban, hogy a tanítói diploma a
z egyik legkönnyebben meg szerezhető diploma lett az utóbbi években! Sajnos!!!!!
Sziasztok! Nem olvastam végig a topicot, de őszintén szólva egy 10 és egy 8 éves gyerek anyukájaként elvagyok keseredve a mai oktatás miatt, illetve amiatt ami körülveszi. A kérdésekre válaszolva:
1. A gyerekeknek baromi nagy az anyag. Mindenen átrohannak, nincs idő arra hogy a tanultakat megemésszék. Csoda hogy nem marad meg? Sőőt továbbmegyek, nem az életkoruknak megfelelő ismereteket tanítják. Pl. a 3-as gyerekem a fényről, prizmáról,... tanul. Nem értem mi köze van a környezet ismeretnek a fénytöréshez, meg a 3-as gyerekekhez...de biztosan bennem van a hiba. De továbbmegyek, a mostani anyagban a "haza", "szülőföld", "emlékhely" stb definíciókat kellett megtanulnunk. Nem azzal van a gondom hogy ezt tanítják a gyereknek, na de 3-ba? És pont definíciók formájában?
2. Olvasás? Nálunk első osztály félévében végigrohantak a betűkön. Olvasni nincs idő, a gyerek olvasson otthon, az meg már más kérdés hogy kifacsarva jönnek haza a napköziből és kínzás számba ,menne ha még leültetném őket olvasni.
3. Sajnos kell tanulni otthon. De gondolom a jóképességű gyerek az otthoni tanulás nélkül is tudja hozni a formáját.
4. Példát kell vennünk azokról az országokról. Nálunk sztem ciki olvasni a gyerekeknek. A menő viszont a számítógépes játék, meg az iwiw....
5. Nem mert más szelek fújnak. Jöhet a régi módszer átdolgozva.
6. A tanító néni nem szereti a problémás gyereket. Magyarul akire jobban oda kellene figyelni, pl. nehezebben jegyzi meg a betűket, vagy nem tud gyorsan számolni....
7. max 15.
8. a jó tanárral
9. szerintem önállóak ahhoz képest hogy még kis gyerekekről beszélünk. Az viszont bosszant, hogy a tanárok nagy ívben sz*nak a kiselsősök fejére amikor cipőkötésről és öltözésről beszélünk. Az rendben van hogy már iskolások, na de hogy még rájuk se nézzen a tanár tesi után hogy rendbe van-e minden
?! Sajnos elfelejtik hogy azok a gyerekek 3 hónapja még teljes burokba voltak az oviba...
10. szerintem pl. nyelvtanulásnál igenis a játékra kell helyezni a hangsúlyt. Mindenféle szigornál célravezetőbb...
Megértem én, amiket írsz. Én is közszférában dolgozom, ismerem a dörgést, mert nálunk sem más a helyzet. De a magánban sokszor még rosszabb. A férjem napi 10-12 órát dolgozik, és szombaton délelőtt is bejár, kihajtja a belét havi 100.000-ért. Túlórát nem fizetnek, a szombatért csak hébe-hóba kapnak egy szabadnapot. Ennek ellenére minőségi munkát végez.
Szóval nekem abból van elegem, hogy egyesek állandóan ezzel takaróznak, hogy amíg nincs pénz, addig ne várjunk jót az oktatástól. Ez csak a jéghegy csúcsa, más gondok is vannak.
És a gyerekeket is megkérdi valaki, kérem...?