Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
Nok Lapja vita az oktatásról
Létrehozva: 2008. március 6. 14:52
Szervusztok,
Ki a jó tanár? Hol a jó iskola? Van-e jó gyerek? Lehet, hogy naiv kérdések, de a Nők Lapja valódi vitát szeretne belőlük. Beszéljük meg, mi a helyzet a magyar oktatásban! Mi történik a hatévesekkel, mi változik meg bennük, mire eljutnak az érettségiig?
Első körben 10 kérdésben kérjük ki a véleményetek itt, a Nők Lapja Cafén. Ezek a kérdések elsősorban az alsó tagozatosokról szólnak, de később természetesen az idősebb gyerekekkel is foglalkozunk majd. Hozzászólásaitokat időről időre idézzük majd a nyomtatott lapban is.
Gondolkodjatok velünk!
1. Ti mivel magyaráznátok a magyar gyerekek rossz teljesítményét a nemzetközi felméréseken?
2. A túlfeszített tempó az oka az olvasásértési gondoknak?
3. Az alsó tagozatos gyerekek tényleg csak akkor teljesítenek jól, ha a szülők intenzíven segítik őket otthon?
4. Mivel magyarázzátok, hogy számos országban úrrá lettek az olvasásértési gondokon, miközben nálunk nem változott semmi?
5. Lehet-e ugyanúgy tanítani ma, mint tíz vagy húsz éve? Új gyerekek – régi módszerek?
6. Kiket és miért nem szeret a tanító néni? Milyen a „jó” gyerek?
7. Hány elsős legyen egy osztályban?
8. Hogyan lehet megnyerni a gyerekeket a tanulásnak?
9. Önállóak a mai alsósok? Mennyire? Vagy éppen fordítva, több törődést igényelnek, mint annak idején?
10.Támogatjátok, hogy minél több játékkal és beszélgetéssel tanuljon a gyermeketek, vagy azt nem gondolja tartós tudásnak?
Várjuk véleményeiteket, hozzászólásaitokat, bármelyik kérdésre vonatkozzék is az. Annyi lenne a kérésünk, hogy a kommenteket kezdjétek azzal a számmal, amelyik kérdésre válaszoltok.
Előre is köszönjük,
Kertész Gábor
Nők Lapja
Holnap a dunatv-n
15:05Alternatív pedagógiákWaldorf-iskolák3. részMagyar dokumentumfilm (2004)Rendező: Pálos György
Forgatókönyvíró: Szirmai Márton
Operatőr: Békési Gábor, Pálos György
A Waldorf iskolák pedagógiája alapvetően Rudolf Steiner filozófus munkásságára épül. A kilencvenes évek óta hazánkban is megjelent ez az iskolatípus, amely humánus filozófiájával, toleranciájával hamarosan rendkívüli népszerűségre tett szert. a nevelők, a szülők és a gyerekek között. A nehezen alkalmazkodó, öntörvényű gyerekek igazi otthonra találnak bennük. A Waldorf iskolarendszer módszereit bemutató epizód az óbudai és a pesthidegkúti Waldorf Iskolákban készült.Szerintem az első és legfontosabb: A pedagógusok és a szűlők hozzáállása. Amíg nagyon sok olyan tanár ill. tanító van a pályán, aki nem oda való, és amíg a szűlők életfelfogása olyan mint most, addig nem fog sokat változni a jelenlegi helyzet. Sajnos.
Utána jön csak az összes többi feltétel, mint a kis létszám, vagy az oktatás módja.
A mi korunkban még tiszteltük a tanárokat, a felnőtteket. Akkor is tisztában voltunk a jogainkkal csak nem éltünk vissza vele.
Ma nem tisztelik a pedagógusokat a gyerekek, a diákok.
Mintavétel. Otthon mit lát a gyerek? Azt fogja leutánozni.
Könyöklés, a másik földbe döngelése,eltaposása bármi áron, csak nekem jobb legyen. A felnőttek világa most ez. Akkor mit várunk attól a generációtól akiknek ezt mutatjuk. És persze fontos megemlíteni, hogy nagyon sok tanár nem tanárnak való. Hiába tudja nagyon jól azt a szakot, témát, tantárgyat, ha nem tudja átadni.Nem tudja megtanítani, nem rendelkezik megfelelő pszhihológiával.
Tapasztalatból beszélek, 18 éves érettségi előtt álló lányom van.
Elkeserítő a helyzet az oktatásban.
Ja és még egy: Ha rossz a gyerek, szálljunk magunkba, mi szűlők, tanárok, hogy miért? Mert nem a gyerek a hibás sosem.
Továbbá fontos megemlíteni, hogy a lényeget kellene csak tanítani.
Nem kellene behatóan tanulni a fekete hátú rovarokról és arról, hogy az USA mely területein van vasérc. Felesleges. Szétforgácsolódnak a sok felesleges tananyagtól, a lényeget kellene megtanítani, de azt nagyon jól úgy mint nekünk, hogy még 20-30 év múlva is emlékezünk rá.
Igen, a túlfeszített tempó az oka, annak hogy gyengén teljesítenek a gyerekeink. Igen, játékosan de komolyan kellene tanítani.
Itt most mindenki stresszes, a pedagógus és a diák is.
Így nagyon nehéz tanítani. Emiatt az ország ill az oktatás vezetői is felelősek. Egy kiegyensúlyozott országban, és családban a gyerek sokkal jobban teljesít(ene).
Mindenkinek üdvözlet.
Nem akarok részletekbe bocsátkozni:
SZERINTEM (!!!)
Ideális az, ha minnél kevesebb gyerek van egy osztályban.
A mai gyerekek nem olyanok, mint mi voltunk 20-30 éve...
Sokkal nehezebb velük - sok probléma van a magaviseletükkel & nincs eszköz a pedagógus kezében, amivel fegyelmezni tudna.... Mert a gyereknek vannak jogai, a tanár meg fogja be...
Bocs, ha durván fogalmazok, de a mai gyerekek már alsóban sokat megengednek maguknak, hát még felsőben!!!
Mocli: Azért nincs idő gyakorlásra, mert az állami tanmenet már alsóban is elég nagy követelmények elsajátítását várja a gyerekektől. Ezt minden tanító tudja és a kevésbé fontosakat próbálja is "elhagyni". Igen ám, de a gyerek bekerül felső tagozatba és akkor az alsóban megtanult alapok kellenek a további tanulmányokhoz. Alapvetően alsó tagozatba kellene a tananyagot csökkenteni. Ha rajtam múlna, akkor az iskolában 1-4 osztályig gyakoroltatnám több órában napi szinten az olvasást, a szövegértést, a helyesírást és négy alapvető matematikai műveletet írásban. E helyett mi megy? Már 2. osztályban olyan dolgokkal kell telenyomni a gyerek fejét, amire még nem lenne szüksége. Nem röstellem elárulni, hogy találkoztam már olyan másodikos matematika feladattal, amelyről elsőre foglamam sem volt, hogy kell megcsinálni. Kb 1 órát gondolkodtam rajta, hogy miként is kellene megoldani. Szerinted ez normális???
Az osztálylétszámról pedig már előttem írtak. Nálunk jelenleg 1 osztályba 32-35 fő jár. A barátnőm kisfia most elsős és ők 33-an járnak 1 osztályba. Most számold ki egy olvasás órán így hány perc jut 1 gyerekre ha a tanító gyakoroltatni akarja éppen.
7. A legoptimálisabb szerintem 15, maximum 20 gyerek lenne. Így az egyéni foglalkozást is jobban meg tudná valósítani a tanító.
Különösen az első osztályban lenne fontos ez, amikor az alapokat tanulják a gyerekek.
10. Nagyon fontos lenne, hogy az alsó tagozatban sok játékos módszerrel tanítsanak a tanítók.
Így jobban érdekelné a gyerekeket az, amit tanulnak, mert szinte "észrevétlenül" elsajátítanák a tananyagot. Nem is beszélve arról, hogy sokkal motiváltabbak is lennének az ismeretszerzésre és ezáltal tarósabb is lenne a tudásuk. Nem kéne ettől félni az iskoláknak!
Ha a minőségi oktatáshoz pénz kell, akkor a szülőknek hozzá kellene járulniuk a gyermekeik oktatásához. Nem sírni, hogy 15 éves gyerek nem érti hogy mit olvas...
Ha az államnak nincs pénze, vagy nem ad, akkor a szülőnek kell többet vállalnia. Ha a szülőnek nincs miből, akkor bele kell nyugodni, az ő gyereke buta marad...
"Ha nincs pénzed ne nevess, azt nézd innen elmehess"
Nincs idő az iskolában? Mi a túrót csinál ott egy gyerek minden áldott nap 6-8 sokszor 10 órán keresztül?
Sok a 25 fős osztálylétszám? Hiszen mindenhol arról hallani, hogy fogy a magyar, kevés a gyerek, be kell zárni az iskolákat. Nem értem...
Ja, és szerintem ha a szülők szapulják a tanárokat, azt inkább visszajelzésnek kéne venni, nem támadásnak.
Már sokszor leírtad, hogy a tanárok milyen okosnak tartják magukat. Azért Te sem panaszkodhatsz.
Én tulajdonképpen sajnálok mindenkit, akinek ilyen rossz véleménye van a pedagógusokról. Biztosan nem volt az életükben olyan tanár, akire jó szívvel emlékeznek. Nekem szerencsére volt. Sok.
Miért nem a leendő pedagógusokat oktatják úgy, hogy ők már zökkenőmentesen át tudjanak állni az újfajta oktatási módszerre?!
Azért, mert nem lehet. Mire ők végeznek már újabb tanterv, új szellem van érvényben.
Kedves Mindenki!
A Fiatalok Természetismereti Klubja március 28-tól indít egy kreatív természetismereti szakkört 4-6. osztályosoknak, sok kirándulással :)
Akit érdekel megtalálja a további részleteket a honalpunkon:
http://ftk.tar.hu
Sziasztok!
Jó sok témában lehetne feszegetni itt mindent, de talán többet értek egy összefoglalóval...
Szerintem jelentősen változott a 10 évvel ezelőtti családi élet és az okatatás is. Ezen kettős közösségben élő gyerekek pedig ezáltal más-más szituációkkal kell, hogy megküzdjenek, sokszor nincs meg a megfelelő otthoni segítség, nyugodt családi háttér...
Azonban megemlíteném azt is hogy régebben, nem is voltak ekkora technikai lehetőségei egy pedagóusnak és mégis a szülő-pedagógus viszony közösen együtt tudták nevelni a csemetéket!
Ma már egyre nagyobb a feszülség különböző okok miatt, és ritkán él a régi jó bizalom, és felelősség kérdése, ahol mindkét rész felel a gyermekekért. A pedagógusnak kevesebb fegyelmezési lehetősége van, a szülőkenk, meg(valamiért) kevesebb idejük a gyerekekre.
Sajnos néha ők maguk is tanulásra szorulnának.(Tisztelet a kivételnek!)
Minden jót!
Hajni
Sziasztok!
Én 11 éve tanítok alsósokat. Ezalatt sok változás történt az oktatásban. A véleményem az, hogy heti 4 olvasásóra, vagy 4 matematikaóra nagyon kevés egy átlagosan 25 fős osztálynak. Gondoljunk bele, hogy egy 45 perces órán, ha csak olvasunk, a 25 fős osztályban nem jut 2 perc egy tanulóra. A házi feladat mennyiségét szabályozzák, a szülőknek sincs elég ideje, és valljuk be, sokszor türelme a fárasztó napja után gyakorolni.
Aztán a felmérések eredményei pedig lehangolóak.
Most úgy próbálnak korrigálni, hogy 5. és 6. osztályban nem szakrendszerű oktatás keretében a szövegértést és az alapműveleteket gyakoroltatják. Csakhogy ezt nem a tanítók végzik sok helyen, mert a felsős tanároknak kell az óraszám.
Egyébként is, véleményem szerint nem 5. és 6. osztályban kellene korrigálni, hanem jobban megépíteni azokat a bizonyos alapokat alsóban. Ezt pedig óraszám emeléssel lehetne elérni. Megérné ennyit befektetni az oktatásba, és a PISA felmérés is eredményesebb lenne!!!!!!
Kedves téma indító!
Én átlagos szakközépiskolában tanítok (tehát hozzánk a 4-es és 3-as osztályzattal rendelkező általános iskolás tanulók járnak) és a következő képpen látom az általad feltett kérdéseket:
Szövegértési gondok (2 és 4 kérdés): Évek óta a gyerekek többsége úgy kerül be a középiskolába, hogy nem tud rendesen olvasni. Éppen ezért a szövegértésük is pocsék. Ennek oka az én meglátásom szerint legfőképpen abból adódik, hogy az általános iskolában az alsó tagozaton nincs idő az olvasás gyakorlására. De egyébként nem csak az olvasásra, hanem az írás és a matematika gyakorlására sem jut elég idő. Egyszer egy matematika szakos kolleganőm panaszkodott arra, hogy ő tulajdonképpen bármit könnyedén megtudna tanítani középiskolában a gyerekeknek, ami az érettségihez kell, ha a diákoknak lenne egy biztos matematikai alapjuk (tehát a 4 alapvető művelet menjen írásban biztosan, tudják a műveleti sorrendet és ismerjék az alapvető geometriai formákat). Ebből adódan, mivel az általános iskolában nincs elég idő a gyakorlásra ezért a szülőre hárul otthon ez a feladat. Van olyan gyerek akivel foglalkoznak otthon a szülők és van akivel nem. Ráadásul a gyerekek többsége este már olyan fáradt, hogy mire a szülő leül vele tanulni, a gyerek szinte semmire sem használható agyilag. Így sok helyen ekkor már a gyakorlás szinte veszekedésbe torkollik.
Az ideális 15 fő lenne egy elsős osztályban (7. kérdés).
Módszerek (5. kérdés): A legfőbb probléma, hogy az állam szervez a tanárok számára költséges módszertani órákat, de ezeket olyan emberek tartják, akik soha nem tanítottak életükben és a módszer a legtöbb esetben csak elméletben működik. Nem is tudom hányszor jöttem már ki ilyen módszertani előadásról úgy, hogy sajnáltam az időt amit ott töltöttem. Különben minden osztálynál és minden diáknál más módszer válik be. Ezeknek a módszereknek az alkalmazását csak több éves tanítási gyakorlattal lehet megtanulni.
Mennyire önállóak az alsósok (9. kérdés): Én erre azt szoktam mondani, hogy amit nem tanult meg a gyerek az ovódában és otthon azt kénytelen neki megtanítani a tanító az általános iskolában, amit meg nem tanult meg az általános iskolában az kénytelenek vagyunk megtanítani a középiskolában. Ez van. Az elsősök nagyon eltérő "képességekkel" kerülnek be az iskolába. Van aki már önnállóan beköti a cipőfűzőjét, van akinek a tanító tanítja meg.
Beszélgetés (10. kérdés): Rendkívül fontosnak tartom. Én rengetegszer beszélgetek a gyerekekkel órán. Sokkal fontosabnak tartom ezeket a beszélgetéseket, mint valami tananyagnak a leadását. Egy tanárnak nem csak tanítanija kell, hanem nevelnie is. Nagyon fontosnak tartom, hogy ebben a mai eldurvult világban egy helyes erkölcsi viselkedés és gondolkodás útját megmutassuk a diákoknak. A gyerekek különben igénylik ezeket a beszélgetéseket. Ilyenkor eltudják mondani egy adott dolgokról a véleményüket. Aztán ennek alapján a tanár könnyebben rátudja őket vezetni a "helyes útra".
Mert persze, ha a magyar diplomásokat megkérdezzük, hogy mi Botswana fővárosa,akkor tudni fogják a választ:)))
A diplomásoknál az a helyzet Magyraországon is, hogy a saját szakterületükön jók,de általában: szakbarbárok.
Teljesen egyénfüggő. Az ma már kevés, hogy kell, és hogyha tanulsz, akkor jobb életed lesz (koránt sem biztos, tehát hiteltelen szavak)
Megnyerni érdekes témákkal, érdekes órákkal, sok dicsérettel lehet, különösen kiskamasz korig.
9. Önállóak a mai alsósok? Mennyire? Vagy éppen fordítva, több törődést igényelnek, mint annak idején?Egyáltalán nem tartom szerencsésnek az általánosítást. Függ a lakóhelytől, a szülők elvárásaitól. 20 éve már az 5 éves óvodás önállóan érkezett az oviba, egyedül ment haza. (Igen, azóta veszélyesebb a közlekedés, ma, aki teheti, még 10-12 évesen is hozza-viszi a gyereket az iskolából – ők azok, akikkel nehéz csoportban közlekedni, nem mindig tudják, hogyan illik viselkedni az utcán.)
Akkor már az óvodás tudott öltözni-vetkőzni, cipőt kötni, étkezni, amikor iskolába jött, erre lehetett építeni, ez volt az általános. Ma sok elsős étkezésnél nem tud levest szedni, melléönti a vizet, csak a kanalat ismeri (sokan közülük félnapos óvodások voltak, anyuka főállású anyaként otthon van velük).
Valamikor tanév elején helyettesítettem elsőben tesiórán. Az osztály fele ült a padon, várta, hogy segítek átöltözni. Nem értették, miért csodálkozom.
Apróságok?
Viszont: szuperül kezelik a mobilt, a számítógépet.
10.Támogatjátok, hogy minél több játékkal és beszélgetéssel tanuljon a gyermeketek, vagy azt nem gondolja tartós tudásnak?
A játék jelenlétét minden korosztálynál helyeslem, a sok beszélgetést is. Azt látom viszont, hogy a gyerekek sokszor nem akarják/nem tudják megtanulni, betartani a játékszabályokat, illetve csak azokat, amihez és amikor kedvük van. Egyre kevesebb az, hogy a csoport kedvéért alkalmazkodnak, inkább abban lelik kedvüket, ha mások játékát tönkreteszik.
Szerintem ez túlmutat az iskolán, abból ered, hogy egyre inkább terjed az önzés, az egoizmus, vagy nevezzük bárhogy.
Nem tudom. De azt igen, hogy a PISA mérésben sikeres országok évekkel ezelőtt átalakították az oktatási rendszerüket, követelményeiket, a módszertant. Felkészítették a nevelőket az új rendszerre. Kipróbálták, finomították, végeztek próbaméréseket. Ha jól emlékszem Angliában kb. 20 év után kezdték el élesben a mérést. Nálunk úgy indult a mérés, hogy az iskolai gyakorlatnak köze nem volt ahhoz, amit mértek.
http://kompetenciameres.lap.hu/
5. Lehet-e ugyanúgy tanítani ma, mint tíz vagy húsz éve? Új gyerekek – régi módszerek?
Nem lehet. A folyamatos módszertani megújulás szükséges. Az alap azonban nem változott: a pedagógus személyisége. Ezt visszük nap mint nap a gyerekek elé, ezzel találkozik a szülő is. Ha viszont ezt a személyiséget a társadalom nem értékeli, inkább módszeresen rombolni próbálja, nem sok jóra számíthatunk sem nevelés, sem oktatás terén.
6. Kiket és miért nem szeret a tanító néni? Milyen a „jó” gyerek?
Talán én vagyok rosszul összerakva, de úgy gondolom, a szülő van elsősorban azért, hogy (akár feltétel nélkül) szeresse a gyereket, nekem okosan kell szeretnem.
Vannak azonban tulajdonságok, amit sem emberként, sem pedagógusként nem szeretek, sem felnőttnél, sem gyereknél: erőszakosság, önzés, hazugság, kétszínűség, alattomosság, becstelenség… Ha gyereknél tapasztalok ilyesmit, akkor nem az a megoldás, hogy szemet hunyok, hanem megpróbálom rávezetni, miért nem jó, amit tesz, milyen következményei vannak/lehetnek. És ettől nem fogom kevésbé szeretni, még akkor sem, ha a szülő azt hiszi, sőt akkor sem, ezzel szembekerülök a szülővel.
7. Hány elsős legyen egy osztályban?
Szerintem 15-20 lenne az optimális.
Én 25 éve tanítok, megértem már egy-két reformot az oktatásban, sokszor visszaköszönnek régi módszerek újként beharangozva.
És még mindig szeretem, amit csinálok.
1. Ti mivel magyaráznátok a magyar gyerekek rossz teljesítményét a nemzetközi felméréseken?Talán abból lehetne kiindulni, hogy mit és hogyan mérünk? Szerintem a PIRLS-vizsgálat szövegei, kérdésfeltevése megfelel a mai iskolai gyakorlatnak, a PISA mérés viszont nem. (Csak a szövegértési részt ismerem, a matematikait nem)
Minden tanár tudja, hogy ha a kérdésfeltevés módja a megszokott, akkor a diákok jobb dolgozatot írnak, jobban felelnek, míg másik tanárnál ugyanolyan tudással, de más logikájú, más szóhasználatú kérdésekre gyengébb eredmények születnek.
2. A túlfeszített tempó az oka az olvasásértési gondoknak?
Szerintem nem. Az olvasáshoz bizonyos fokú külső-belső nyugalom, türelem, képalkotó fantázia kell(ene). A nyugalom, a türelem ritka vendég manapság, gyereknél, felnőttnél egyaránt. A képalkotó fantázia kialakítását pedig már pici korban, a mindennapos meséléssel kellene kezdeni, aztán felolvasással folytatni. (De nincs idő, mert kezdődik az xy-show, meg az esti sorozat, és azt nem lehet kihagyni, tehát a gyerek nézi a saját tévéjén stb. a mesecsatornát, vagy rajzfilmet (jobb esetben), esetleg ugyanazt, mint a felnőttek, mert egy tv van.)
3. Az alsó tagozatos gyerekek tényleg csak akkor teljesítenek jól, ha a szülők intenzíven segítik őket otthon?
Nem. De különösen kezdetben (gyerekfüggő, akár évekig) elengedhetetlen a folyamatos odafigyelés: minden lecke kész van-e, mindenből felkészült-e, minden felszerelés a táskában van-e, van-e kihegyezésre váró ceruza, stb. Úgy gondolom, előbb-utóbb megszokja, mire kell figyelnie, és magát tudja ellenőrízni. A belső kontroll ugyanis nem alakul ki magától. Apróságok, viszont az iskolai érdemi munkát tönkreteheti, ha ott kell ezeket megoldani, mert lemarad a feladatok megoldásában, míg keresi az otthon maradt füzetét, ceruzát hegyez, arról nem beszélve, hogy a társai munkáját is akadályozhatja (pl. csoportmunka)
Fiatal, idealista gyakorló pedagógus vagyok:)akinek idén talán lesz saját elsős osztálya
Pontról pontra válaszolnék a feltett kérdésekre.
1.több oka is lehet, hogy miért vagyunk rosszak a felmérésen.
de talán azt kellene nézni hogy a többiek miért jobbak.A finnek például semmi mást nem csinálnak csak a PISA felmérésekre készülnek állandóan.a tanítás náluk ilyen típusfeladatokból áll.így nem csodálkozom...de nem feltétlenül találom jónak.Módszerekben kellene megújulni.
2.Sajnos minél rövidebb idő alatt minél több mindent akarunk a gyerekek fejébe tömni.és elmarad a számomra alapnak számított logikai gondolkodás.A tananyagok nőnek a ráfordított óraszámok csökkennek.Mit tehetünk ilyenkor?Talán aki a döntéseket meghozza megkérdezhetne pár gyakorló pedagógust is néha.
3.Az hogy csak szülői segítséggel képes-e egy gyerek jól tanulni?Szerintem gyerekfüggő és talán attól is függ ki mennyire nevelte önállóságra a gyerekét.Amíg a kisgyerek megszokja az új rendszert addig jó ha van egy segítő háttér.de nem egy agyonszekírozó "miért nem csinálod már a feladatot"típusúra gondoltam.
5. Vannak régen is jól bevált módszerek, amik mai is aktuálisak, de meg kell újulnunk, hisz a világ is nagyot változott 10-20 év alatt.Már más köti le a mai gyerekeket és meg kell találnunk a hozzájuk vezető utat.Tapasztalataim alapján nem ragadok le egy módszernél, munkaformánál, hanem mindegyiket kikísérletezem.Minden osztály másként "működik".
7.Az ideális osztálylétszám 20 lenne.
8.Fel kell kelteni az érdeklődését.Ki kell"nyomozni", hogy mi az amiben "otthon" van és ehhez kapcsolni feladatokat.Nehéz dió főleg ha 27 gyereked van.De megéri!:)
9.A mai alsósok között egyre kevesebb, aki önálló.
De vajon ez kin múlik?
Egyrészt a szülőktől, akik segítő szándékkal ugyan, de hajlamosak mindent megcsinálni a gyerek helyett.
Az önállóságot kiskorban el lehet kezdeni pl.:különböző feladatokat bízunk rá amit szívesen megcsinál(asztalt teríteni, játékait rendszerezni, főzni segíteni..)hogy érezze ő is képes egyedül is valamire.
Sajnos még most is akad olyan szülő, aki 10 éves gyerekének még mindig bepakolja az iskolatáskáját!
Így a gyerek,ha érzi hogy majd úgyis megcsinálja valaki, akkor nem is erőlködik.
10.A beszéd a kommunikációnk alapja!ha nem tudjuk magunkat kifejezni, hogy várhatjuk el, hogy az értő olvasásuk fejlődjön?
A pici elsős mindig mindernről szívesen beszél!és ezt a kedvet nem szabad elvennünk, mert 4. osztályra már harapófogóval kell kihúzni mindent a gyerekekből!
és végül az idegen nyelv tanulással egészíteném ki:
"a gyerekeim" első osztálytól tanulnak németet.persze sok sok játékkal beszéddel és nyelvtani magyarázatok nélkül!4 osztályra a többségük már szinte mindenről tud beszélni!és megint csak a beszéd fontosságára hívnám fel a figyelmet!
Alsóban megkapják a nyelvi alapot és a felsős kolléga tudja mire alapozni majd a német nyelvtan tanítását!