Az nlc. fórumon 20 éves fennállása óta közel 300 ezer témában indult csevegés, és több mint 1 millió hozzászólás született. A Facebook megjelenése és térhódítása miatt azonban azt tapasztaltuk, hogy a beszélgetések nagyrésze áttevődött a közösségi médiába, ezért úgy döntöttünk, a fórumot hibernáljuk, ezentúl csak olvasása lehetséges. Új hozzászólást és témát nem tudtok indítani, azonban a régi beszélgetéseket továbbra is megtaláljátok.
TITKOK ÉS TALÁNYOK
Létrehozva: 2008. január 11. 20:51
Hai!
Mouna nyitott egy nagyon izgalmas topicot Mágia és Vallás címen, ám ott sajnos egy fúrumtársunk miatt lehetetlenné vált az érdemi beszélgetés.
Emígyen most ebben a topicban folytathatnánk az eszmecserét....mindenről mely érdekes és izgalmas....
Az ezotériát gúnyolók kerüljenek minket....köszi...
Hai!
Nyolc hónapig tartott a vihar a Szaturnuszon
A Szaturnusz bolygón január közepén kezdődött, nyolc hónapon át megszakítás nélkül tartó heves vihar a leghosszabb, amelyet valaha a Naprendszerben megfigyeltek - közölték kedden csillagászok.
A Szaturnus körül 2004 óta keringő Cassini amerikai űrszonda által megfigyelt mostani vihar már a kilencedik a Potsdamban zajló planetológiai (bolygótudományi) európai kongresszuson (ESPC) ismertetett kutatási eredmények szerint. Ezek az akár 3000 kilométer átmérőjű területre kiterjedő légköri jelenségek rendszerint a gyűrűs bolygó egyenlítőjétől 35 fokkal délre, a tudósok által Viharok útjának nevezett térségben keletkeznek.
A Szaturnusz viharai által okozott elektromos kisülések következtében tízezerszer erősebb rádióhullámok jönnek létre, mint a földi égiháborúk esetében. "A viharok nem csak erejük és makacsságuk miatt meglepő jelenségek, de az általuk kibocsátott rádióhullámok miatt is, amelyek azonban segítségünkre vannak a Szaturnusz ionoszférájának tanulmányozásában" - közölte Georg Fischer, az Osztrák Tudományos Akadémia munkatársa, aki maga is részt vesz az osztrák, amerikai és francia tudósok alkotta csoport által végzett megfigyelésekben.
A bolygó ionoszférájában a Cassini-Huygens űrszonda rádió- és plazmahullámokat érzékelő műszere (RPWS) által mért ionizációs szint a Szaturnusz nappali oldalán mintegy százszorosa az éjszakai oldalénak, ami megerősíti a Voyager űrszonda által 1980-ban és 1981-ben rögzített adatokat.
A legutóbbi hosszú vihar 2007 novembere és 2008 júliusa között tombolt a Naprendszer második legnagyobb bolygóján.
stop.hu
Hai!
Szenzáció! Megfejtették a rejtélyt!
Amerikai tudósoknak sikerült magyarázatot találniuk arra a különös tüneményre, hogy a Szaturnusz legnagyobb holdján, a Titánon miért olyan egyenetlen a metán- és etántavak eloszlása.
A NASA szondája, a Cassini 2004 óta vizsgálja a Szaturnuszt és holdjait, köztük a legnagyobbat és legismertebbet, a Titánt. A küldött adatok és felvételek alapján a csillagászok azt vették észre, hogy a Titán északi féltekéjén jóval több metán- és etántó van, mint a délin. Az északi féltekén e tavak összesen 20 százalékkal nagyobb területet foglalnak el, mint a délin. De kiszáradt tómederből is háromszor több van északon, mint délen.
A Kaliforniai Műszaki Intézet (Caltech) munkatársai azt a magyarázatot találták, hogy a jelenség legfőbb oka, hogy a Szaturnusz pályája a Nap körül szabálytalan, kissé elliptikus. Hogy egészen pontosan ez miért okozta a tavak elhelyezkedésének feltűnő egyenetlenségét, arról a Nature Geoscience szakfolyóiratban számoltak be. Érdekes adalék, hogy egy esztendő a Titánon huszonkilenc és fél földi évnek felel meg, és tizenöt földi évenként váltakozik a nyár és a tél a két féltekén. Jelenleg az északi féltekén megkezdődött a nyár, miközben délin a tél köszöntött be.
ez sem "olyan" titok:-)
A BBC felfedező csapata Pápua Új-Guineában számtalan különleges faj mellett egy 1,5 kilogramm súlyú patkányt talált egy kihunyt vulkán kráterében.
A bosavi gyapjas patkány arról a vulkánról kapta a nevét, amelynek rég kihűlt kráterében a tudósok felfedezték.
Az állat 82 centiméter hosszú és 1,5 kilogramm súlyú. A fekete bundás patkány a világ legnagyobbja és egyáltalán nem fél az embertől.
A tudósok csapata a Bosavi kráterben több mint negyven, eddig ismeretlen állatfajt fedezett fel, köztük tizenhat békát, húsz ízeltlábút és medvére hasonlító kisebb állatot is.
A különleges állatokról készült képeket megtekintheti itt
Egy filmrészletet meg itt
Na ez érdekes volt, erre aztán nem gondoltam volna... pláne a Mona Lisa kapcsán...
Most elgondolkoztam, vajon mit akart közölni ezzel...?
Vannak ötleteim...
Hai!
terebess.hu
HALHATATLANSÁG FÜVE (zhi)
A csodatévő növényt, a halhatatlanság füvét (zhi vagy lingzhi) különböző korokban, különbözőképpen képzelték el. A kutatók a lingzhi nevű növény egy fagombával, a Polyporus lusidus-szal próbálták azonosítani. Egyes források szerint a halhatatlanság füvét a halhatatlansághoz szorosan kapcsolódó állatok, szarvas vagy daru szállítja a szájában illetve a csőrében. Más források fűszerű (cao) növényként említik, amelyről tudni vélik, hogy a Keleti-tenger egyik vagy másik szigetén terem. Egy bizonyos, mára azonosíthatatlan gomba szintén megjelenik, mint a halhatatlanság füve, vagy inkább növényeként. Kultusza a kései Han-dinasztia idejétől kezdve indult meg és a taoista (taoizmus) örökélet keresésével kapcsolódott szorosan össze. A középkori művekben zöld, piros, sárga, fehér és bíbor színű zhi-ről esik szó. Az ötszínű, varázserejű zhi, a nagybölcsességű király jelének számít. Megkülönböztettek "kőgombát" (shizhi), amely a hiedelmek szerint sziklán nő, "húsos gombát" (ruozhi) és más fajtákat. Különösen tisztelték az ezeréves fán nőtt zhi-t, és azokat, amelyek e fa gyökerei körül termettek, mert ezeknek gyógyhatást tulajdonítottak. A zhi-nek mint a hosszúélet jelképének ábrázolása rendkívül népszerű a kínai piktúrában.
Hai!
Ugyan ez a téma más verzióban:
Fény derült a titokra:
A Torinói Lepel Frank Zappát ábrázolja
A XIII. század óta foglalkoztat sokakat a Torinói Szent lepel kérdése, Jézus Krisztus testének feltételezett lenyomatával. Több mint nyolcvan tudományos kísérlet után sokan megkérdőjelezték a lepel valódiságát, de az igazi tudósok tovább nyomoztak. Ennek a kutatásnak a gyümölcse a memphisi Graceland Egyetem multidiszciplinális részlegén megszületett publikáció, amely sokakat talán készületlenül ért: a lepelen látható férfi nem Jézus, hanem Frank Zappa rockzenész.
Úgy bizony. A Gracelandi kutatócsoport által kifejlesztett alapos anatómiai vizsgálat kimutatta, hogy a leplen látható férfi és Zappa között a hasonlóság 99,7%-os, de remény van további pontosításra. Éppen ezért meglepő, hogy eddig senkinek nem tűnt fel az alanti képeken is látható nyilvánvaló egyezés:
De hogyan lehetséges, hogy egy XIII. századi kép egy XX. századi embert ábrázoljon? Néhány teológus, mint például Pinhead atya, szerzetes és szent könyvek tanulmányozója állítja, hogy a válasz egyszerű, hiszen a Lepel nem más, mint prófécia, mely szerint a Megváltó második eljövetelekor Frank Zappában ölt testet. És ha ez sem jelentene számunkra teljes bizonyosságot, fontoljuk meg a következőket:
- A XX. században a széles tömegeket világos, hogy a zenén keresztül lehet megszólítani, és erre a rock nyelve a leghatékonyabb, mert minden fiatalhoz eljut. Tehát: a rock a legjobb eszköz az Üzenet széles tömegekhez való eljutattására.
- Jézus 33 évesen halt meg, Zappa 53 évesen. Ami logikus, hiszen a Bibliából tudjuk, hogy "száz év száz napnak felel meg", tehát Zappa a két Eljövetel között eltelt 20 évszázad miatt halt meg 20 évvel később.
- Jézus az Atya fia volt, Zappa pedig a Mothers of Invention-nal játszott, tehát az "Ötlet", azaz a Teremtés Anyjaival. Tagadhatatlan párhuzam.
- Zappát kevesen értették meg életében, öröksége viszont megkérdőjelezhetetlen. Apróság, de megkerülhetetlen tény.
A fentiek tényleges átérzéséhez szálljunk magunkba és indítsuk az új időszámításunkat 1940-nel, hiszen a fenti bölcs kutatások mindennél cáfolhatatlanabb bizonyítékot jelentenek.
www.zappa.hu
Hai!
Hoztam egy érdekes cikket.
borsonline.hu
A torinói lepel Da Vinci önarcképe lenne?
Egy amerikai grafikusnő azt állítja, megfejtette a torinói halotti lepel rejtélyét. Mint ismert, a kalandos sorsú lepel sokak szerint a keresztre feszített Jézus Krisztus arcvonásait örökítette meg az utókor számára.
Lillian Schwartz grafikusnő New Yorkban azt állítja, hosszú évek fáradozása révén rájött, hogy a torinói halotti leplen korántsem Jézus Krisztus arcvonásai sejlenek fel, sokkal inkább Leonardo da Vinci önarcképe. Scwartz úgy magyarázza ezt a felfedezését, hogy Da Vinci a maga kezdetleges, de használható optikai-fotográfiai módszereivel valósággal "felszkennelte" a lepelre a saját önarcképét.
– Da Vinci már a 15. században járatos volt a fotográfia mesterségében - állította Schwartz. – Korábban azt is kiderítettem, hogy a művész Mona Lisa festménye elkészítésekor szintén a saját önarcképét használta fel. Pontosan azért olyan sejtelmes Mona Lisa mosolya, mert a reneszánsz festőóriás furfangos technikai módszerekkel saját magát örökítette meg a hölgy arcmásában...
Az amerikai hölgy e két kijelentése bizonyára további vitákat gerjeszt majd Mona Lisa keletkezéstörténetével, illetve a torinói halotti lepel megítélésével kapcsolatban.
BorsOnline/sz.s.
Ha valaki unatkozna, és szereti az összeesküvéseket, egy igazán érdekes oldal (blog)
konteo.blog.hu
II
Szerinte a tanár valahogy tanárnak születik. Belső kényszert érez a tanításra, ez egyfajta misszió, szolgálat azon ismeretanyag továbbadása érdekében, amelynek letéteményese. "Ahhoz, hogy tanár legyen valaki, tudnia kell azt, amit tanítani akar. A tudományos munkásság értelme megismerni és közkinccsé tenni" - foglalta össze a tanár és a tudós küldetését a díjazott. A filológia jelenbeli szerepéről elmondta, hogy minden kornak újra meg kell fogalmaznia aktualitását, meg kell találnia érvényességét. "Ott is tele voltak válságokkal, érezték is, bizonyos dolgokat mégis feltétlenül értéknek tartottak" - utalt az ókori görögöktől átvehető tanulságra, hozzátéve: "Minden országban hajlamosak rá, hogy az ókort mint lezárt egységet kezeljék, nem keresik ezt az izgalmas viszonyt, holott éppen annak megtalálása fontos, hogy miért érdekes mindez nekem?"
Ritoók Zsigmond kikapcsolódásként magyar irodalmat olvas és zenét hallgat: "korábban nagy Wagner-rajongó voltam, ma már inkább Mozart és Haydn zenéje kapcsol ki."
A tudományterülethez nem kötött díj olyan magyar állampolgárságú vagy magyar származású személynek adományozható, aki nemzetközi szinten is kimagasló eredményt ért el a tudományos kutatás, fejlesztés, utánpótlás-nevelés területén, valamint ezek eredményeinek a társadalmi-gazdasági életben való hasznosítása terén.
A Bolyai-díj Alapítványt 1998-ban hozta létre magánvagyonából Karsai Béla, Lantos Csaba, valamint Somody Imre és akkori felesége. 2001-ben csatlakozott az alapítókhoz Várkonyi Attila és Alexander Brody. Lukács János világhírű történész és Oláh György Nobel-díjas kémikus idén elvállalta a Bolyai-díj védnökségét. A Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból 12 millió forinttal járult hozzá a kezelő nemzeti hivatal az eseményhez. Idén először főtámogató a Pfizer: az első kétéves periódusban 20 millió forinttal járulnak hozzá a Bolyai-díjhoz. A kétévente odaítélt díj adományozásáról 15 tagú díjbizottság dönt, melynek tagjai a magyar tudomány elismert képviselői, elnöke pedig a mindenkori köztársasági elnök.
Az eddigi díjazottak: 2000-ben Freund Tamás neurobiológus, 2002-ben Roska Tamás villamosmérnök, 2004-ben Bor Zsolt lézerfizikus, 2007-ben pedig Lovász László matematikus. Ritoók a díj ötödik kitüntetettje. (Jó egészséget kívánok neki)
Akik "hivatásból" foglalkoznak titkokkal:
Ritoók Zsigmond ókorkutatónak ítélték oda a 2009. évi Bolyai-díjat. A magyar tudomány legnagyobb értékű elismerését, az idén már nettó 100 ezer euró - 28 millió forint - összegű Bolyai-díjat Sólyom László köztársasági elnök adta át vasárnap este.
Sólyom László úgy fogalmazott: Ritoók Zsigmond a nevelés, a továbbadás, a pedagógia szenvedélyével vezet el bennünket az antik eredetihez és ébreszt rá arra, hogy ehhez a világhoz a mai embernek is nagyon sok köze van. Mint mondta, a kitüntetett életében a legmélyebb értelemben összekapcsolódik a tudomány kérlelhetetlen szigora, a humanizmusnak az ókortól kezdve a szépségre, erkölcsre, közjóra irányuló kultúrája, valamint a tanítás öröme.
Ritoók Zsigmond Széchenyi-díjas filológus, akadémikus, az Eötvös Loránd Tudományegyetem nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanára a görög-latin irodalmat, az antikvitás esztétikáját és az ókortudomány történetét kutatja közel hat évtizede, eközben nemzedékeknek mutatta meg az antikvitás szépségét.
Ritoók Zsigmond 1929-ben született Budapesten, nyolcosztályos gimnáziumban érettségizett, majd tanárszakos egyetemi hallgatóként az Eötvös Kollégium tagja lett. Latin-görög szakos tanárként az ELTE Bölcsészettudományi Karán végzett, később, 1965-ben magyar szakos középiskolai tanári diplomát is szerzett ugyanitt. 1952-től tanársegédként dolgozott a Görög Nyelvi és Irodalmi Tanszéken, majd tizenkét évig az óbudai Martos Flóra Gimnáziumban tanított. Ezt követően újra az ELTÉ-re került, az MTA Ókortudományi Tanszéki Kutatócsoportban tevékenykedett, majd 1986-tól a Latin Nyelvi és Irodalmi Tanszéken volt egyetemi tanár. 1987 és 1993 közt ugyanitt tanszékvezető, ahonnan 1999-ben vonult nyugállományba.
Ösztöndíjasként Oxfordban, a Magdalen Collegiumban kutatott (1982), vendégtanár volt a grazi (1991) és a heidelbergi (2000) egyetemeken. Közben folyamatosan jelentek meg publikációi a görög-latin költészet, a görög esztétikai gondolkodás és a magyar klasszika-filológia történetének témáiban. Az utóbbi években írt egyebek közt a szóbeliség és az írásbeliség átmenetének görög tanulságairól, Horatiusról, a magyar Homérosz-fordításokról, Platón A lakoma című művéről és Euripidészről, a görög művelődéstörténetről.
Ritoók Zsigmond 1993-tól az MTA rendes tagja, hazai és külföldi egyetemek díszdoktora. 1992-ben Szent-Györgyi Albert-díjat kapott, 1995-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét ítélték neki, 2001 óta Széchenyi-díjas, 2008-tól a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal kitüntetés birtokosa. Az akadémikus választmányi tag a Magyar Ókortudományi Társaságban, melynek felesége - aki kollégája is - szintén tagja.
Ritoókot az ELTE latin-görög tanári szakán, professzora, Szabó Árpád indította el teljesen a görög kultúra irányában - emlékezett vissza, hozzátéve: "Olyan ez, mint a szerelem, nem tudjuk megmondani, miért éppen a kiválasztottba lettünk szerelmesek". A tudós és a tanár közti különbséget az akadémikus abban látja, hogy míg az előbbit az igazság önmagáért érdekli, addig a tanárt azért, hogy legyen mit továbbadnia. "Én tanárként határozom meg magam" - szögezte le. Ritoók emlékeztetett arra, hogy a pedagógus szó eredete az ókori rabszolgákra utal, akik otthonról az iskolába vezették a gyerekeket, esetleg ottani tanulásukban is segítettek. "Minden igazi pedagógusnak ilyen vezetőnek kell lennie" - véli a professzor.
4.
A fenti roppant érdekfeszítő előadás után egyedülálló lehetőségre volt alkalmunk. Prof. Hawking kijelentette, hogy 3 kérdésre válaszolni fog. (Amíg pedig a kérdésekre készítette elő a választ (hisz ez neki beletelik némi időbe), addig asszisztense, Chris bemutatta, hogy Prof. Hawking számítógépe hogyan működik, illetve hogyan tud annak segítségével beszélni.)
1. Mi az egyetlen legfontosabb kérdés, amire választ szeretne?
Hogyan működik az Univerzum. Mivel azonban mindent úgysem érthetünk meg, ezért én jelenleg mindössze két apró részletkérdéssel foglalkozom: fekete lyukakkal, illetve az Univerzum keletkezésével. (Ez a megjegyzés általános nevetést keltett.)
2. Ahogyan egy fekete lyuk a Hawking-sugárzás révén elveszíti tömegét és kisebb lesz, nem csökken-e a fekete lyuk a tömege a kritikus határ alá, és nem szűnik-e meg fekete lyuk lenni?
Ugyan ahhoz, hogy egy csillag fekete lyukká alakuljon, el kell érnie egy kritikus tömeget, ha egyszer fekete lyukká lett, akármilyen kicsire összemehet a tömege, attól még fekete lyuk marad.
3. Amennyiben az emberi tudás összessége megsemmisülne, mi lenne az az egyetlen tudományos tudás-morzsa, amelyet szeretne továbbadni? (Véleményem szerint ez egy nagyszerű kérdés volt.)
A genetikus kód. Ennek segítségével elkészíthető az ember, aki aztán úgyis újra felfedez mindent. (Megint általános nevetés.)
További részletkérdések is elhangzottak, például hogy mi Prof. Hawking Web-page-enek a címe, amire a válasz:
http://www.damtp.cam.ac.uk/user/hawking/
Alapvetően elmondható, hogy nagyszerű esetnek voltunk tanúi, amelynek érdekében megérte életre szóló tagnak jelentkezni a Cambridge Egyetemi Fizika Társulatába. Remélem, hogy sok kedves olvasónak lesz része hasonló élményben a jövőben.
Radnai Zoltán
3
A Hawking sugárzás felfedezésének ténye eleinte roppant kis számú tudóst érdekelt, így mikor Prof. Hawking első alkalommal próbálta előadni felfedezéseit, számos nehézségekbe ütközött. Ugyanis a tudósok többsége még csak a fekete lyukak létezésében sem hitt, úgyhogy akkor hogyan sugározhatnak?
Ám térjünk vissza a determinizmusra. Ahogy a fekete lyuk sugároz és csökken tömege, egyre kisebb lesz, majd egy idő múlva eléri a nulla tömeget és megsemmisül. Mi történik akkor azzal az információval, amely a fekete lyukban volt tárolva? Örökre elvész? Ennek azonban az a következménye, hogy elveszítenénk esélyünket a jövő megjóslására, illetve arra, hogy determinisztikus Univerzumban éljünk.
Még ehhez képest is van komplikáció. Einstein két másik tudós segítségével egy gondolat-kísérletet végzett el. Együtt születő részecskéknek az a tulajdonsága, hogy ellentétes spinjük van. Az egyik mindenképp lefelé, a másik felfelé spinnel rendelkezik. Hogy mi az a spin, az lényegtelen, a lényeg, hogy amennyiben tehát megmérjük az egyik részecske spinjét, ismerni fogjuk a másik spinjét is. Most térjünk vissza a részecskepárra, amelyből az egyik a fekete lyukban elveszett, a másik meg elért hozzánk. Ennek a két részecskének is ellentétes kell, hogy legyen a spinje. Úgyhogy ha megmérjük annak a részecskének a spinjét, amely hozzánk elért, tudnunk kéne annak a spinjét is, amely a fekete lyukban van. Tehát információt szereztünk a fekete lyuk belsejéből, ami pedig lehetetlen, hiszen semmi sem mehet gyorsabban a fénynél, információ sem, így nem hagyhatja el a fekete lyukat.
Így ez vagy azt jelentené, hogy arról a részecskéről sem tudnánk információt szerezni, amely elért hozzánk, vagy pedig azt, hogy információ mégis kijut valahogy a fekete lyukból. Az első esetben a determinizmusnak végképp lőttek, hiszen ha a jelenben nem tudunk információt szerezni egy részecske állapotáról, meg egy hullámfüggvény formájában sem, akkor a jövőt sem lehet megjósolni.A kozmológusok többsége éppen ezért a második lehetőség iránt van roppant bizalommal, éspedig hogy információ ki tudna jutni egy fekete lyukból. Legújabb elméletek szerint (tavalyi) létezik néhány "p-brane"-nek nevezett képződmény. Ezek a három dimenzión kívüli magasabb dimenzióból érkezett lepedőszerű képződmények, amelyek felszínén hullámok futkosnak. Ezek a hullámok pedig információt hordoznak magukkal. Amikor egy részecske beleütközik egy ilyen "p-brane" lepedőbe, akkor megsemmisül, és két hullámot hoz létre, amely a részecske által hordozott információt képviseli. Amennyiben pedig két hullám ütközik, akkor azok megsemmisülve egy részecskét hozhatnak létre, amely aztán a hullámok által képviselt információt hordozna magában. A "p-brane"-ek a mi megszokott 3 dimenziónkon kívülről valóak, így szabadon járhatnak-kelhetnek a fekete lyukak belseje és külseje között. Néhány fizikus megmutatta, hogy bizonyos speciális fekete lyukak esetén, amelyek megadott hőmérséklettel, mágneses és elektromos térrel rendelkeznek, a "p-brane"-ek információt szállíthatnak a fekete lyukon belülről kívülre. Ezzel megoldódna a két részecske problémája, hisz a fekete lyukba bekerülő részecske információját átadva egy "p-brane"-nek az információ kikerülhet a lyukból. Sőt, esetleg az is lehet, hogy egy fekete lyukból az összes benne lévő információ kinyerhető, így az nem semmisülne meg, amikor a fekete lyuk megsemmisül. Ezzel pedig a determinizmus meg lenne mentve; éppen ezért ezek az elméletek roppant népszerűségnek örvendenek.
2
Most képzeljünk el egy feldobott labdát. A labda először lassulni kezd, egy pillanatra megállni látszik, majd visszahullik a Földre, a gravitáció hatására. Amennyiben azonban a labdát elég nagy sebességgel dobjuk föl, az soha nem fog visszatérni a Földre, hanem végleg elhagyja azt; ezt hívjuk a szökési sebességnek. Ez a szökési sebesség bolygónként, csillagonként változó, és az objektum tömegétől függ.
Már 1875-ben, még jóval Einstein előtt a Londoni Királyi Társaság tagjai levelezést folytattak egy "sötét csillagnak" nevezett elméleti objektumról, amit manapság fekete lyuknak neveznénk. A levelezés szerint feltételezték, hogy elképzelhető olyan objektum, amelynek olyan erős gravitációs tere van, hogy még a fény sebessége sem elég a szökési sebesség eléréséhez. Feltételezték, hogy egy ilyen objektum teljesen sötét lenne, hisz semmilyen fényt nem tudna kibocsátani magából. A fekete lyukakat Einstein relativitáselmélete is megjósolja. Egy Swarzchild nevű úr volt az, aki először adott Einstein egyenleteire egy olyan megoldást, amely egy ilyen fekete lyukat írna le. Ezt azonban maga Einstein sem hitte el, és hülyeségnek nevezte. A többi fizikus is elég nehezen és lassan fogadta el a fekete lyukak létezésének a tényét, és mindmáig csak közvetett bizonyítékaink vannak a létezésükre.
A fekete lyukaknak ugyanis alapvető következményei vannak a világ determinisztikus voltára nézve. Mivel egy fekete lyukat a fény sem hagyhatja el, ezért semmilyen információ nem juthat ki egy fekete lyuk belsejéből, hiszen az információ sem közlekedhet a fénynél sebesebben. Most képzeljünk el egy olyan részecskét, amely nagyon közel helyezkedik el egy fekete lyuk felszínéhez. Ennek a részecskének a pontos helyzetét nem lehetne tudni, és a részecske állapotát leíró hullámfüggvény egy része a fekete lyukon belül helyezkedne el. Ezt a részét a függvénynek pedig képtelenség lenne megismerni, hiszen a fekete lyukból nem juthat ki információ. Ez elvileg még nem nagy probléma, hiszen a függvény fekete lyukon kívüli része továbbgörgethető lenne időben, hogy a fekete lyukon kívüli eseményeket megjósoljuk. Ám mi a helyzet a múlttal? Mivel a fekete lyukon belüli részét a függvénynek nem ismerhetjük, a részecske múltbéli állapota meghatározhatatlan. Egy fekete lyuk pedig részecskék sokféle kombinációjából létrejöhetett, így potenciálisan nagyon sok információt tartalmazhat a múltra nézve, amelyet mi nem ismerhetünk meg.
Tehát nem csak a jövőt, hanem a múltat is részben homály fedi; vagyis múltbéli tudás vesz el helyrehozhatatlanul. Ezek szerint lehet, hogy egy éve már felfedeztük a Nagy Egyesített Elméletet, csak éppen elvesztettük egy fekete lyukban? További komplikációkat okoz az úgynevezett Hawking-sugárzás. A világűr nem teljesen üres, néha véletlenszerűen részecskepárok születnek, majd rövid idő múlva újraegyesülve megsemmisülnek. Most tételezzük fel, hogy a részecskepár egyik tagja bekerül egy fekete lyukba. Mivel onnan semmiképp nem kerülhet ki, a pár másik tagja elhaladva a másik irányba életben marad, anélkül, hogy megsemmisítenék egymást. Mivel a fekete lyukon kívül részecske a fekete lyuk felől érkezik hozzánk, úgy tűnik, mintha a fekete lyuk sugározna. Ennek a sugárzásnak a hőmérséklete azonban a fekete lyuk méretétől függ. Minél nagyobb egy fekete lyuk mérete, annál kisebb a sugárzás hőmérséklete. Így egy átlagos fekete lyuk sugárzási hőmérséklete alig haladja meg az abszolút nulla fokot. Sajnos ezt a sugárzást az Univerzum háttérsugárzása elnyomja, így észlelhetetlen. Kisebb lyukakkal már szerencsésebbek lehetünk. Ahogy egy fekete lyuk sugároz, energiát veszít, tehát tömege csökken. Ennek megfelelően sugárzási hőmérséklete nő. Így kisebb fekete lyukak sugárzását észlelhetnénk - elméletben. Csak éppen mindmáig nem sikerült gyakorlatban. Ha valakinek sikerülne ilyen sugárzást észlelnie, Prof. Hawking Nobel-díjat kapna.
találtam, igaz, nem "tegnapi" történet (az apropója sem éppen vidám, hisz válságos állapotban került kórházba...)
Jósoljuk meg a jövőt - az asztrológiától a kozmológiáig
Prof. Stephen Hawking előadása (1998. október 15. Cambridge)
Az asztrológia egy olyan "tudományág", amely a jövő titkait hivatott fürkészni. Elég nagy népszerűségnek örvendett a középkorban, ám manapság már eléggé elképzelhetetlen, hogy a bolygók mozgása a háttércsillagok előtt, amely csak látszólagos, és csak a Földről észlelhető, bármilyen hatással is lehetne az életünkre. Ám a probléma nem az asztrológia által tett jóslatok hihetőségével kapcsolatban van, hanem azzal kapcsolatban, hogy az asztrológia nem tesz olyan jóslatokat, illetve kijelentéseket, amelyek tudományos kísérlettel ellenőrizhetőek, és ezáltal megcáfolhatóak. (Mondhatni nagyszerű módon hárítják a támadást). Magazinokban és más helyeken gyakran lehet asztrológusok jóslatait olvasni, ám ezek mind túl általánosak, és mindig igazak - így aztán a tudomány nem tud vele mit kezdeni. Éppen ezért nem arról van szó, hogy az asztrológiát tudománytalansága miatt el kellene vetni, inkább arról van szó, hogy nem konzisztens a mai tudományos nézetekkel, törvényekkel, és nem ellenőrizhető le azok alapján.
A maga módján a tudomány is megpróbálkozik az időjóslással, vagyis a jövő (és a múlt!) titkainak a fürkészésével. A tudományos jövőbelátás alapjait Laplace fogalmazta meg, aki szerint amennyiben ismerjük egy részecske jelenlegi helyzetét és sebességét, akkor a tudomány törvényszerűségei alapján a részecske helyzete és sebessége pontosan kiszámítható és megadható a jövő, illetve a múlt bármelyik pontján. Ez a fajta determinizmus nagyon sokáig kísérte a tudományt, és roppant népszerűségnek örvendett, hisz a mindennapi élet megfigyeléseivel egybevág. Sajnos azonban két korlátja is van ennek az elméleti determinizmusnak. Az egyik a gyakorlati alkalmazás; egy vagy két részecskével kapcsolatos számítások még elvégezhetők, ám már három részecske esetén is olyan bonyolultak lesznek a fizikai/matematikai képletek, hogy szinte lehetetlen a problémák megoldása, így az időjóslás. Így hát bár elméletben egy részecske jövője megjósolható lenne, gyakorlatban a tudomány nem tudja megjósolni, hogy az Ön következő cselekedete mi lesz, hiszen az Ön agya millió és millió részecskét tartalmaz.
A másik korlátja a determinizmusnak a kvantummechanika, illetve a Heisenberg-féle határozatlansági elv. E szerint az elv szerint soha nem lehet elég pontosan meghatározni egy részecske helyzetét és sebességét egyszerre. Ha a helyzetet határozzuk meg nagy pontossággal, akkor a sebességet lehet csak nagyjából meghatározni, és fordítva. Ezért a fizikusok a részecskék állapotát egy hullámfüggvénnyel írják le. Ez azt ábrázolja, hogy mekkora a valószínűsége annak, hogy a részecske éppen egy adott helyen van. Ennek a függvénynek az alakja meghatározza, hogy vagy a helyzetét, vagy a sebességét ismerjük pontosan a részecskének. Ugyan a határozatlansági elv Laplace elvét megdönti, és ez által megszűnik a Laplace-féle determinizmus, de a kvantummechanika korlátai között akkor is beszélhetünk determinizmusról. Ugyanis a részecske állapotát leíró hullámfüggvény jövőbeli, illetve múltbeli alakjai egy nagyon egyszerű képlettel kiszámíthatók, feltéve, hogy ismerjük a függvény mostani alakját. A tudósok legnagyobb örömére tehát a világ mégiscsak determinisztikusnak tűnik, még ha a kvantummechanikai korlátokon belül is.
Vannak ám további problémák. Ehhez meg kell értenünk, hogy hogyan működik a tér és az idő. Nagyon sokáig a tudósok úgy gondolták, hogy az idő egyenletesen, simán halad előre, a végtelen múltból a végtelen jövő felé, a 3 dimenziós tértől függetlenül, amelyben mi élünk. Ha ez így lenne, akkor a hullámfüggvény különböző alakjai bármely időpontban megjósolhatók lennének. Ám ahogyan Einstein relativitáselmélete megmutatta, tér és idő nem különálló fogalmak, hanem együtt úgynevezett téridőt alkotnak. Ezt a téridőt pedig tömeggel rendelkező testek elgörbítik. Ezt például nagyszerűen lehet illusztrálni a Nap segítségével. A Nap a tömege révén meggörbíti maga körül a téridőt, így a mellette elhaladó fénysugarak útja elhajlik. Ez kísérletileg is megfigyelhető, ugyanis amikor távoli kvazárok előtt halad el a Nap, azok látszólagos helyzete kissé elmozdul. Ez annak köszönhető, hogy a kvazártól hozzánk érkező fénysugarat a Nap elgörbíti.
ÉÉS, ha már csillagok
„A 45300. kisbolygót, fiatal magyar felfedezői ajánlására a Nemzetközi Csillagászati Unió Thewrewk-nek nevezte el.
Az 1921-ben született Ponori Thewrewk Aurél csillagásznak ez év júniusában jelenik meg újabb könyve, amely a Holdról és mítoszairól szól, Az Ég Királynője címmel.
Utolsó négy könyvének kiadója a Magyar Csillagászati Egyesület, amelynek egyik megalapítója (1946), majd megújítója (1989), és tíz éven át elnöke volt. Jelenleg, a Csillagászat Évében a Vénusz bolygóról és istennőinek mítoszairól szóló könyvén dolgozik.”
(jó egészséget kívánok neki, azért kíváncsi lettem volna, ki a fiatal felfedező, aki ajánlotta...azért neki is grat)
Túúúdom, ez SEM olyan titok (de kicsi kapcsolatot azért találok)
A 2008-as év ismeretterjesztő tudósának Lukács Bélát választották Magyarországon. A végzettség szerint fizikus szakember az elmúlt időszakban számtalan helyen és témában mutatta be egyedi módon napjaink kutatási eredményeit a nagyközönségnek.
A Tudományos Újságírók Klubja (TÚK) minden esztendőben megszavaztatja tagjait, hogy kit tartanak az év tudósának. Idén Lukács Béla kapta a díjat, amelynek megszerzéséhez nem elég a tudományos szakértelem - el is kell "adni" azt a közönségnek.
A 2008-as évi díjat idén március 30-án, ünnepélyes keretek között a TIT székházában adták át Lukács Bélának. A korábbi években többek között Simonyi Károly mérnök, fizikus, Csányi Vilmos humánetológus, R. Várkonyi Ágnes történész, Falus András immunológus, Csermely Péter sejtbiológus, Vekerdi László történész, Vámos Tibor akadémikus, Freund Tamás agykutató és Marx György fizikus kapta meg az Év ismeretterjesztő tudósa címet.
A díjátadás során a kutató Okosabbak vagyunk-e, mint a régiek? címmel tartott rövid, gondolatébresztő előadást, amely a tudományos gondolkodásnak az agyunkban és a történelem folyamán elfoglalt helyét és szerepét elemezte.
Lukács Béla több könyvben is megosztotta gondolatait a nagyközönséggel. Első ismeretterjesztő könyvét Utazások térben, időben és téridőben címmel 1990-ben az Akadémiai Kiadó jelentette meg. Teljes szövege megtalálható az interneten is a Széchenyi Könyvtár online adatbázisában.
Titkok a múltból című művét a Tóth Könyvkereskedés és Kiadói Kft. 2005-ben jelentette meg. A tavalyi könyvhéten pedig napvilágot látott a Corvina Kiadónál a Beszélgetés nem csak tudományról című alkotás. Ebben Révai Gábor készített vele és Csányi Vilmossal interjút. További információkkal munkásságáról Lukács Béla honlapja szolgál.
Szia!
Bocsi, hogy nem reagaltam, csak nem voltam.
Koszi, hogy feltetted az infot. Vicces, hogy epp most olvastam, mikor mult heten kapcsoltattuk le a tv-t:-)
de sebaj...majdcsak megtalal az info ha mar igy alakult.
A plejadiaktol olvastal mar?nagyon szuper! Az ev vegen ujra es ujra 'magamba szivtam' a 'Hajnalhozokat', most pedig meg akarom venni majd 'A fejlodes osvenye' cimut.
Barbara Merciniak csatornazza az uzeneteiket ezekben a konyvekben.
A Hajnalhozokat angolul ingyen is lehet a neten olvasni a web oldalon amit emlitettem.
Irjal, ha valami szuper erdekeset emlitenek a Bp tv-n-es lesz kedved-, akkor utananezhetunk, vagy tobben is tudonk rola altalad meg ha csak par szoban is.
szeretettel:dia
Nem gepek altal vagy egyeb 'fizikai' modon keszitik oket, hanem a kozmikus barataink rezgeseket kuldenek, attol fekszenek le-es nem tornek el[!] a novenyek .Ezek a 'kepek' egy egesz neylvet tesznek ki a Foldon, tehat valodi uzenetuk van.Forgatni kell oket, igy segitik a dns-unk aktivalasat.[a 12-bol 10 blokkolva lett bizonyos entitasok altal, x ezer evvel ezelott, hogy kontrollalhatobbak legyunk...ezert valoban szuper dolog lesz, mikor ezek ujraaktivalodnak!...kiterjed az erzekelesi korunk, a gondolkodasunk...a mostani nehany szazalek helyett joval nagyobb reszet leszunk kepesek hasznalni az agyunknak stb...]
Bocsanat, hogy csak most valaszoltam, de nehany honapja nem leptem be a 'nlc'-ra....
Ha you tube-on rakeresel, mar tobb ilyen forgatott gabonakort is talalsz zenevel dns aktivalasra.
szretettel:dia
DDD!
Igen, minden aszteroida vagy meteor mozgás a naprendszerben fontos dolog. Nagyon fontos,mert olykor a létezésünk függhet tőle.
Ismert tény hogy a földbe csapódott már olyan aszteroida mely megváltoztatta az élővilágot.....
Úgy hogy a kérdésed kissé értelmetlen volt.
Szia, szép reggelt itt is nekednek!
Én is hiszek a spirituális dolgokban, többek között az angyalok létezésében is, csak nem gondolom, hogy a közkeletű "angyalkázás" veszélytelen vagy éppen hasznos lenne. Először is mert valójában nem angyalokat idéznak, hanem különböző entitásokat, amiknek fajtájáról, viselkedéséről fogalmuk sincsen, másrészről, mert a saját tudatalattikujat is szépen felkavarhatják...
A valódi angyalok nem az ember szolgái, nem ők jönnek ezekre az idézésekre...
A halálközeli élmények nagyon érdekesek...
Szia, bár ez a hozzászólásod kicsit régen iródott, de annyit hozzá füzhetek,hogy a Budapest TV-n minden csütörtökön este 9 órakor aezzel a témával foglalkoznak, meg kell modanom, igen tetszik. Sylvia Browne könyveit is olvastam ezzel kapcsolatban, nem elégszer.
Én hiszek a spirituális dolgokban.